A megemlékezők elénekelték a Kárpátia együttes Doberdói harctéren című népdalfeldolgozását, majd elhangzott József Attila Nem, soha nem és Szentmihályi Szabó Péter Trianon sebei című verse és egy részlet Wass Albert Adjátok vissza a hegyeimet című művéből Tóth Bence, Bodnár Judit és Nagy Annamária előadásában.
Tóth Ernő kifejtette, hogy a trianoni diktátum nem a béke, hanem az újabb háború csíráját hordozta. Ettől függetlenül a megcsonkított Magyarország a nemzeti felemelkedés útjára lépett. Fejlődésnek indult az ipar, az agrártermelés és a kereskedelem. A korábbinál átfogóbb népiskola-rendszert alakult, ezernél több kórház épült, elindult a nővérképzés, kiépült az egészségbiztosítási rendszer. Az elmúlt években ennek az ellentétét tapasztalhatjuk. Az első, majd a második bécsi döntés reális, elfogadható határmódosítást eredményezett, ami, sajnos, nem tartott sokáig. A II. világháború után a győztes hatalmak törvénybe foglalták a magyarok kollektív bűnösségét, iszonyú jóvátételt szabtak ki, elkezdődtek az áttelepítések és a vagyonelkobzások. 1956 őszére betelt a pohár, és csak Európa legerősebb hadseregének elitalakulatai tudták vérbe fojtani a szabadságharcot. Ma is furcsa dolgokat tapasztalhatunk – mondta. Nem vetítik a filmszínházakban a Wittner Máriáról szóló dokumentumfilmet, az Országos Levéltár vezetői szerint a magyar társadalom nem érett ahhoz, hogy meghallgathassa a kivégzett miniszterelnöknek és társainak peréről készült hanganyagot.

A világ magyarjainak számát 1980-ban 15 millióra becsülték, a rendszerváltó évben ez a létszám 14-re, 2001-ben pedig 13 millióra csökkent. A Kárpát-medencében 11,7 millióan vallották magukat magyar nemzetiségűnek ugyanabban az esztendőben, és 12 millióra tehető a magyarul beszélők száma. Bár még mindig dominánsnak mondható a magyarság részaránya (39,7%), Magyarországon is növekszik azoknak a száma, aki vallás- és nemzeti kötődés nélkülinek vallják magukat (25%). A magyar népesség fogyatkozása a legnagyobb 8,9%-os. Csupán a Székelyföldön tapasztalható gyarapodás. Kevesen vagyunk már ahhoz, hogy belakjuk a Kárpát-medencét. Figyelmeztetni kell a kihalás veszélyére, és tenni ellene, másképpen elveszünk.

Tóth József fohászt mondott a nemzetért, majd Sárosi Gábor református lelkész és Illyéssy Mátyás imája hangzott el. A megemlékezők elhelyezték a kegyelet koszorúit és virágait az Országzászló előtt, majd a Székely himnusz és a Szózat zárta az ünnepséget.