A tárcavezető előadásában arról beszélt, hogy folytatni kell a költségvetési hiány csökkentését, ezt célozták a 2007-ben bevezetett megszorító intézkedések is. Az állami kiadások jelentős mérséklése érdekében 820 ezerről 730 ezerre csökkentették a közszférában dolgozók létszámát, és további 10 ezer fővel kevesebbet kívánnak foglalkoztatni. Ezzel párhuzamosan folytatódik a közigazgatási rendszer átalakítása, amelynek lényege, hogy kevesebb minisztérium és hivatal lássa el a feladatokat. Fontos része a programnak a nyugdíjrendszer átalakítása, valamint az oktatási ágazatban történt óraszámemelés és a tandíj bevezetése is. Az egészségügyi intézmények összevonása, a vizitdíj és a kórházi napidíj a racionális gazdálkodást, illetve és a kiszámíthatóbb működést segítik. A több pénztáras rendszer átláthatóbb és igazságosabb viszonyokat teremt.

A bevételnövelés és a kiadáscsökkentés aránya 2007-ben 50-50 százalék volt, idén egyharmad-kétharmadarányú lesz, és a következő években még nagyobb hangsúlyt kap az állami takarékoskodás.

A törekvések indoklásaként a pénzügyminiszter elmondta, hogy 2001 és 2006 között a reálbérek jobban nőttek, mint a termelékenység, ami a hiány gyorsuló növekedését eredményezte. Ez a pálya tartósan nem tartható fenn, az EU által elvárt 1.5-2 százalékos államháztartási hiány csak kiigazításokkal érhető el 2011-ig. Az államadósság finanszírozásra 2006-ban 2 200 milliárd forintot költött az ország, ez 2009-ben 1 000 milliárd alatt lesz, miközben az EU-s támogatás 443 milliárdról 1022 milliárdra emelkedik. Ez azt jelenti, hogy az állam több mint1200 milliárddal kevesebbet vesz el a gazdaságtól, és 579 milliárddal növekszik a támogatások összege, azaz mintegy 1800 milliárd forint fordítható gazdaságélénkítésre.

Veres János szerint 2009-ben lezárul a konszolidáció időszaka, és 3-4 százalékos gazdasági növekedéssel, bővülő fogyasztással és 2 százalékos reálbér-növekedéssel számolhatunk. A kormány tervei szerint jövőre mintegy 250 milliárd forintos adó- és járulékcsökkentés várható, és elindul az Új Tulajdonosi Program, amely lehetővé teszi, hogy - nagy cégek bevonásával - néhány százezer forintos részvényjegyzéssel több milliós vagyonra tegyen szert valaki.
A március 9-i népszavazással kapcsolatban a tárcavezető elmondta, hogy a vizitdíj, a kórházi napidíj és a tandíj az Alkotmány Bíróság döntése értelmében nem költségvetési tételek, ezért ha azok megszűnnének, az állam nem pótolja a kieső bevételeket a szolgáltatók illetve az intézmények számára, vagyis azok jelentős forrásoktól esnek el.

Kérdésre válaszolva kifejtette: továbbra is szükségesnek tartják a nyugdíj melletti jövedelmek minimálbér feletti részének megadóztatását a jövedelmi különbségek kiegyenlítése érdekében. Egyetértett azzal, hogy ne egyformán adózzanak a kisnyugdíjasok és a tekintélyesebb nyugdíjjal rendelkezők.

Az építendő Déli Áramlat gázvezetékkel kapcsolatos felvetésre elmondta, hogy az csökkenti hazánk Ukrajnától való függését, mindazonáltal a kormány elkötelezett az EU által szorgalmazott Nabucco vezeték megvalósítása mellett is. Veres János hozzátette: ez utóbbi még csak terv, míg az előbbi már realitás.