A népszavazásról, az egészségügyi reformról és a vidékfejlesztésről fejtették ki véleményüket a Civil Jogász Bizottság képviselői február 20-án a százhalombattai Pártok Házában.
A jogászokból, orvosokból, gazdasági szakemberekből álló szervezet nemzeti akcióprogramot hirdetett, az országot járja, és megpróbál párbeszédet kezdeményezni a lakossággal a társadalmat érintő aktuális kérdésekről. Százhalombattai rendezvényükön mintegy húsz érdeklődő vett részt.
Szöőr Anna jogász, pszichológus társelnök az Albert házaspár népszavazási kezdeményezéséről beszélt, amely a több biztosítós egészségügyi rendszer bevezetését akadályozná meg. Azt mondta, a kormány a kezdeményezés „kicselezése” érdekében a nemrég elfogadott törvényben nem több, hanem egy állami biztosítóról, de több pénztárról rendelkezik, amelyekben kisebbségi tulajdonosok a biztosító társaságok. Így a referendum elvileg nem a törvényről szól, a kérdés azonban az, hogy a „több biztosítós” és a "több pénztáras” kifejezések szinonimák-e. Ha a – szeptemberre várható – népszavazás eredményes lesz, és a kormány erre a nyelvészeti problémára hivatkozva nem tekinti magára nézve kötelezőnek, akkor az Alkotmánybíróságnak kell döntenie a kérdésben. Az előadó szerint megmozdult a civil társadalom, mert már eddig 370 ezer aláírás gyűlt össze a referendum kiírása érdekében. Élesen bírálta az egészségügyi törvényt, amely szerinte hatástanulmány nélkül készült, nem egyeztettek róla a szakmai szervezetekkel, de a legnagyobb hibája, hogy sehol a világon nem vált be. Hivatkozott Topolánszky Ákos nemzetközi szakértőre, aki Bill Clintonnak is dolgozott, és nemrég egy újságinterjúban elismerte, hogy nem sikerült ilyen rendszerben megoldani a betegellátást. Az USA-ban több mint 60 millió embernek nincs biztosítása, és nem kap ellátást. A nemzetközi kockázatközösséget nélkülöző, profitorientált biztosítási rendszer csak „pénzügyi tényezőknek” tekinti embereket. A cél, hogy minél kisebb ráfordítással a lehető legnagyobb nyereséget szerezzék meg az általuk befizetett milliárdokból. A nemzeti alapon nyugvó rendszer lényege éppen az, hogy minden befizetést a betegekre fordít, mert nem profitszervezésre, hanem kizárólag ellátásra jön létre. A biztosítók működési költsége jóval magasabb, mint az állami szervezeté, és ha minden megyében létrehoznak pénztárakat, akkor tizenkilenc egység működését kellene finanszírozni egy helyett. Emiatt jóval kevesebb pénz marad a tényleges gyógyításra, és – mivel a hiányt pótolni kell - drasztikus járulékemelés várható. Mindezek alapján Szöőr Anna szerint nem túlzás népirtásról beszélni az újonnan elfogadott egészségbiztosítási törvény kapcsán.
Endrei Katalin közgazdász, gazdasági szakértő szerint a kormány csak szavakban tesz az esélyegyenlőség megvalósulásáért, valójában újabb és újabb terheket ró a társadalomra. Magyarországon ma 3,4 millióan a létminimum alatt, ebből 1,2 millióan mélyszegénységben élnek. A gyermekek 40 százaléka szegény családba születik, és 260 ezer gyermeknek egyik szülője sem dolgozik. Ilyen országban kell kórházi díjat, vizitdíjat, tandíjat fizetni, és akarják bevezetni a több biztosítós egészségügyi modellt. Ezeknek az embereknek nincs esélyük arra, hogy egészségesek maradjanak, vagy hogy tanulás révén kiemelkedjenek társadalmi helyzetükből – állította Endrei Katalin.
Kiss Boldizsár János oktatásügyi szakember a vidékfejlesztés jelentőségére hívta fel a figyelmet a népességfogyás lassítása, illetve megállítása érdekében. Amikor a kormány bezárja a vidéki óvodákat, iskolákat, postákat, felszámolja a vasutat, hagyja tönkremenni az egészségügyi intézményeket, a városba kényszeríti a falusiakat. A városi életforma nagyrészt 50-60 négyzetméteres lakásba zárja az embereket, így eleve meghatározza, hogy csak egy vagy két gyereket vállaljanak. Kiss Boldizsár szerint az erős vidék ösztönözné a gyermekvállalást, mert a családi házas falusi lakókörnyezet optimálisan bővíthető, alakítható. Létkérdés, hogy a falurombolás helyett vidékfejlesztés történjen – fogalmazott.
Kávássy Pál orvos-jogász azt állította az egészségügyi reformmal kapcsolatban, hogy eddig ezerötszázan haltak meg a kórházbezárások miatti fölösleges utaztatás és az egyre növekvő pénzkivonás következtében. Az állam lepusztítja az egészségügyi intézményeket, hogy igazolja álláspontját, miszerint az egyedüli megoldás a több biztosítós rendszer bevezetése. A valódi reformokhoz szakmai egyeztetésen alapuló alapos hatástanulmányokra és jelentős többletforrásra lenne szükség - mondta.