Több mint egymillió tonna hazai szénhidrogén-készlet termelésbe állítását kezdi meg idén a MOL

A kimerülő hazai kőolaj- és földgázmezők csökkenő termelésének pótlása érdekében a MOL a korábbi évek átlagához hasonlóan az idén is 10 milliárd forint feletti összeget fordít mezőfejlesztési projektek megvalósítására, ezen belül új szénhidrogén-mezők termelésbe állítására. E tevékenység keretében a MOL vezetése a napokban döntött a pest-megyei, a fővárostól dél-keleti irányban, Monor és Gomba települések között korábban felfedezett kőolajmező központi kőolajtelepének közel 6 milliárd forintos beruházást jelentő termelésbe állításáról, valamint a Nagykanizsától észak-keletre, Zalakomár és Zalakaros települések között elhelyezkedő Sávoly Nyugat kőolajmező – 2 milliárd forintot meghaladó ráfordítással történő – további fejlesztéséről. A két most induló, és az idén már elindult mezőfejlesztési projektek eredményeképpen a közeljövőben termelésbe álló szénhidrogén-készlet megközelíti az 1,1 millió tonnát – tájékoztatott a MOL.

A Gomba környéki kőolajmező termelésbe állítása két ütemben történik. A most eldöntött, a 2007-2009-es időszakban megvalósuló első ütem a mező központi telepének termelésbe állítását célozza. A lemélyítésre kerülő újabb három kút és a kapcsolódó felszíni technológia létrehozása révén 2008 és 2020 között további mintegy 490 ezer tonna kőolaj válik kitermelhetővé a jelenleg már üzemelő technológiával is felszínre hozható 134 ezer tonnán felül. A beruházás előreláthatóan 2009-ben kezdődő második ütemének pontos műszaki tartalmát csak a 2006-ban produktívnak bizonyult kutak révén nyert információk feldolgozása után lehet meghatározni. Ettől függetlenül az első ütemben kiépülő, modulárisan bővíthető felszíni technológia lehetővé teszi a második ütemben fejlesztendő északi és déli blokk kútjainak – ezáltal gazdaságosabban megvalósítható – bekötését is.

„A Gomba kőolajmező termelésbe állítása a MOL idén induló hazai projektjei viszonylatában nemcsak a beruházási összeg nagysága, hanem a jövedelmezőség szempontjából is kiemelkedő, a befektetett összeg megtérülése még az évtized vége előtt bekövetkezhet” –emelte ki Holoda Attila, a MOL-csoport Eurázsiai Kutatás-Termelés igazgatója.
A Gomba kőolajmező fejlesztésével egy időben született döntés a Sávoly-Nyugat kőolajmező termelésének növelését célzó projekt indításáról is. Ennek keretében a következő év végéig mintegy 2,1 milliárd forintos beruházásra kerül sor, amely a mező várhatóan több mint két évtizedes élettartama alatt közel 168 ezer tonna kőolaj kitermelését teheti lehetővé. A megcélzott készlet több mint fele, 95 ezer tonna tekinthető bizonyítottnak, a további 73 ezer tonna a valószínű készletek közé sorolható.

A sávolyi projekt gazdasági mutatói is kedvezőek, a befektetett összeg megtérülése három-négy éven belül várható.
A MOL a hazai szénhidrogén ásványvagyon hatékony kiaknázására irányuló projektek kivitelezése során is fokozott figyelmet fordít a környezet megóvására, valamint a korszerű és biztonságos technológiák alkalmazására.
A Gomba környéki kőolajmező az elmúlt évek legsikeresebb hazai kőolaj-felfedezésének tekinthető. A mező központi telepét a MOL a 2003-ban fedezte fel a Gomba-1 jelű kutatófúrással, majd 2005-ben a Gomba-3 fúrás is eredményesnek bizonyult. A két sikeres kutatófúrás próbatermelése röviddel a felfedezést követően megkezdődött. A napi 120 illetve 90 köbméter hozamú kutak idén május végéig összesen mintegy 176 ezer tonna kőolajat termeltek ki a telepben a felfedezéskor meglévő mintegy 800 ezer tonnás készletből. Ennek közel 70%-a tekinthető bizonyítottnak, a fennmaradó rész az úgynevezett valószínű készletkategóriába tartozik. 2006 folyamán a központi teleptől északi és déli irányban lemélyült a Gomba-4 és a Gomba-5 jelű kutatófúrás, amelyek újabb, a központi teleppel nem összefüggő előfordulások felfedezését eredményezték. Ez utóbbi mezőrészekkel együtt Gomba kőolajmező kezdeti készlete elérheti az egymillió tonnát, ami hazai mércével jelentős méretű találatnak minősül.

A dunántúli másik projekt, a Sávoly-Nyugat kőolajmező termelésbe állítása ugyancsak két lépcsőben történik. Először a bizonyított készletek kitermelése érdekében kerül sor a Sávoly-Ny-1 kút bekötővezetékének és a felszíni technológia létesítményeinek felújítására, valamint a Sávoly-Ny-3 jelű kút vízszintes irányú továbbfúrására. Az első ütem megvalósítása révén szerzett információk értékelését követően és annak függvényében indul a beruházás – újabb kút fúrását és annak a felszíni technológiára történő bekötését tartalmazó – második üteme, amely révén a jelenleg ismert teljes készletpotenciál kiaknázásra kerülhet.

Hozzászólás

E-mail címe rejtve marad. A kötelező mezők *-al vannak jelölve.

Megszakítás