Az előzetes környezetvédelmi hatástanulmányt tavaly már véleményezte az önkormányzat, és a tervezett beruházás ellen nem emelt kifogást. Valószínűleg most sem lesz ez másként, hiszen a nagyvállalat jelenlegi gazdasági szerepének megőrzése a város számára is fontos, ráadásul a beruházással hatékonyabbá válik az energiatermelés, és csökken a környezet terhelése.
Aki hajlandó invesztálni, az bízik a jövőben – mondta Vezér Mihály polgármester, és hozzátette: örömmel tölti el, hogy a város gazdasági életében meghatározó szerepet játszó nagyvállalat a kedvezőtlen gazdasági és jogi környezet, az energiaszektor kiszámíthatatlan jövője ellenére is vállalja a beruházást. Maga is úgy véli, hogy amelyik cég nem fejlődik, az a visszafejlődés útján indul el. A maga részéről bizakodik, hogy a tervezett beruházás meghozza a Dunamenti számára a várt eredményeket, és sok sikert kíván hozzá.
A nagyvállalat a G3 Projekt – „F Repowering” elnevezésű fejlesztés keretében az F9 jelű blokk teljes megújítását tervezi. Ennek lényege, hogy a meglévő gőzturbina felhasználásával és egy új, mintegy 260 megawatt névleges teljesítményű gázturbina valamint hőhasznosító kazán telepítésével, a korábbiaknál jobb hatásfokú kombinált ciklusú gázturbinás blokkot alakítanak ki. A fejlesztésnek köszönhetően a Dunamenti összes beépített kapacitása mintegy 10,7%-kal, póttüzeléssel 12,4%-kal nő meg.
A tervek szerint 150 millió euróba kerülő beruházásnak gyakorlatilag nincs alternatívája a Dunamentiben, amelynek termelése 2003-tól folyamatosan csökken. Ennek elsődleges oka a tüzelőanyagként használt gáz árának emelkedése. Ha a Dunamenti nem teszi hatékonyabbá a termelését, nem tud lépést tartani azzal az árversennyel, amit az olcsóbb import és atomenergia, valamint a piacra újonnan belépő, fejlettebb technológiákat használó szereplők diktálnak. Nagyon leegyszerűsítve: nincs más út, mint ami előre vezet, ha ugyanis tovább csökken a vállalat áramtermelése, előbb-utóbb érdemesebb lesz bezárni azt.
A beruházással a jelenlegi 36%-ról 56%-ra emelik a termelés hatásfokát, és mivel kevesebb lesz a tüzelőanyag-felhasználás, csökken a környezet terhelése is. Ezer gigawatt energia előállításához éves szinten a jelenlegi 600 tonna helyett 330 tonnára csökken a nitrogénoxid-, és 560 ezer tonnáról 360 ezerre a széndioxid-kibocsátás.
Jelenleg a beruházás környezetvédelmi hatósági engedélyeztetési eljárása zajlik, aminek része lesz a június 13-ra tervezett közmeghallgatás is. Az eljárás lezárása után, 2008 márciusában kezdődhet meg az építkezés, amely várhatóan 2010 második félévében fejeződik be. Eredményeként a jelenleg a termelés legnagyobb hányadát biztosító hat darab F jelű blokkból négy maradna működésben, de folyamatos teljes teljesítményen csak kettő üzemelne.
A fejlesztés környezeti hatásait az engedélyeztetési eljárás lebonyolításával megbízott Deloitte Zrt képviselője ismertette szakbizottsággal. Elmondta, hogy fajlagosan csökkenni fog a Dunamenti levegőszennyezése, nem változik a zajterhelése, kevesebb vizet fog felhasználni, és kisebb lesz a talajszennyezés kockázata is, mivel zárt rendszerű technológiák jönnek létre és három új talajvízmonitor-kutat is kiépítenek. A tanulmány összességében úgy értékeli a tervezett beruházást, hogy környezeti hatásai – beleérte ebbe a társadalmi környezetet is - semlegesek vagy pozitívak, gazdasági hatása pedig egyértelműen értékteremtő lesz.

A prezentációk után kérdéseket tettek fel az önkormányzat képviselői. A válaszokból egyebek mellett kiderült, hogy a MOL Nyrt egy új, 80 centiméter átmérőjű gázvezetéket épít ki az új áramtermelő blokk ellátásához, és hogy a Csenterics út 6-os felőli bejáratához érdemes lenne visszahelyeztetni azt a táblát, amely a finomító célforgalmát tovább irányítja, mert ezzel nemcsak a bekötőút, hanem a városközpont terhelése is csökkenne. Pogány Gyula bizottsági elnök kérdésére Kuhl Tibor kifejtette, hogy a 60-as években épült ABDE blokkok bontása azért állt meg egy éve, mert nagymennyiségű azbeszttel szennyezett cementet találtak. Ennek a szakszerű eltávolításához és megsemmisítéséhez a tervezettnél több időre és több pénzre van szükség, de nem tartja valószínűnek, hogy a kétféle projekt időben összeérjen. Ha ez mégis így történne, az nem jelentené a környezeti terhelés jelentős emelkedését, hiszen a G3 építkezés idején tapasztalható átmeneti kellemetlenségek csak a töredékét érik el annak, amivel a bontás jár.