A kőolaj- és földgázkészletek várható kimerülése mellett a környezetszennyezés elleni védekezés is ösztönzi az új energiahordozók iránti kutatásokat. A nap-, a szél-, a víz- és a geotermikus energia mellett egyre több lehetőséget látnak a kutatók a bioenergiában – egyebek mellett erről tájékoztatták a sajtó munkatársait június 28-án Budapesten, a MOL székházban.
Mint elhangzott, a nagy – immár nemzetközivé nőtt – magyar olajtársaság meg akar felelni ennek a kihívásnak, és újfajta vállalkozásba kezd: bioüzemanyagok előállítását tűzte célul.
A cukornádból vagy cukorrépából előállított bio-alkohol, illetve a napraforgó vagy repce alapú biodízel szolgáltatja a jövő energiáját. Ezek előállítása nem olcsóbb, mint a hagyományos üzemanyagoké, ugyanis az alapanyagok ára jóval dinamikusabban növekszik, ami előállításuk magas költségével magyarázható.
Kérdés, hogy a magasabb előállítási költség mennyire növeli meg a fogyasztói árat, azaz érdemes lesz-e megvásárolnia a felhasználónak a környezetbarát üzemanyagokat? A válasz Thermész Artúr, a cég fejlesztési igazgatója szerint egyértelmű: a különbözetet az állam állja, oly módon, hogy a bioüzemanyagok jövedéki adóját alacsonyabb mértékben határozza meg, így sem az előállító, sem a felhasználó nem fizet rá, ugyanakkor óriási haszonként jelentkezik, hogy minimális szennyezőanyag kerül a levegőbe.
A MOL a bioüzemanyagok előállításában és forgalmazásában is vezető szerepre törekszik. Az alapanyagot a világpiacról szerzi be, olyan tervei tehát nincsenek, hogy saját maga termeli meg. Jelenleg hét bioüzemanyag-beszállítója van, ezek közül hat magyar. A rendelkezésre álló bioüzemanyag-mennyiség meghaladja a hazai igényeket, ezért a MOL már osztrák exportra is juttat belőle.
A környezetkímélő benzin és gázolaj csak annyiban különbözik a hagyományostól, hogy kéntartalma elenyésző, bio-tartalma (növényi olaj, illetve etanol) pedig magas. A gépjárművekben azok változtatása nélkül használható.
Olajgyártás, házilag
Nemrég Lengyelországban jártak tanulmányúton a paksi gazdák. Ellátogattak egy családi gazdaságba, ahol a tulajdonos egy készülék segítségével saját maga gyártja a gépeihez szükséges biodízel-olajat a földjein megtermelt naprafogróból és repcéből. Érdekesség, hogy uniós beruházásból finanszíroz-ták a beruházás háromnegyed részét, amihez a hiányzó 25 százalékot a lengyel állam biztosította. A szabályok szerint hektáronként 200 liter biodízelt állíthatnak elő adómentesen, az e fölötti mennyiség után már adót kell fizetniük. A módszer meglehetősen hatékony, három kilogramm olajos magból egy kilogramm olaj nyerhető, a sajtolás melléktermékét pedig, amely vitaminokban és ásványi anyagokban gazdag, az állatok takarmányához adagolják.
(Tolnai Népújság)