Azok a foglalkoztatók, akik színlelt szerződés keretében foglalkoztatnak magánszemélyeket, a moratórium meghosszabbodásával 2006. június 30-ig kaptak haladékot, hogy a dolgozóik jogállását véglegesen rendezzék. Az adóhatóságot 2006. július 31-ig kell értesíteni arról, hogy az APEH által megállapított színlelt szerződéseket átalakították vagy megszüntették. Az adókról, járulékokról és egyéb költségvetési befizetési törvényekről szóló törvények módosí-tására kiadott 2003. évi XCI. törvény 223. §-a rendelkezik a színlelt jogviszonyok átminősí-tésével kapcsolatos teendőkről. E jogintézmény eredeti célja, a munkavégzésre irányuló jog-viszonyok kifehérítése, így a moratóriumban részt venni kívánó foglalkoztatók számára bizto-sított lehetőség minél szélesebb körben történő megvalósulása.
A színlelt szerződéseket leggyakrabban foglalkoztatott egyéni vállalkozóval kötik, de nem ritka az sem, hogy egy másik társasággal, ahol a másik társaság személyesen közreműködő tagja (jellemzően bt. és a bt. beltagja) a foglalkoztatott. Nem egyéni vállalkozóként, megbízá-sos jogviszonyban foglalkoztatott is előfordul, de ezek számossága jóval alacsonyabb.
A színlelt szerződések nem csak a sajtó és előadóművészi területen tekinthetők jellemzőnek, jelentős a számuk az ipar, a kereskedelem területén is, de találkoztunk ilyen esetekkel az áru-szállítás, a vendéglátás, az oktatás, az egészségügy, a mezőgazdaság, a sport, sőt a pénzügyi vagy a jogi (ügyvédi) területen is. Gyakran jónevű cégek is alkalmazzák ezt a formát.
I. Jogszabályi háttér
Az adóhatóság a járulék ellenőrzése során jogosult az adózás rendjéről szóló 2003. évi XCII. törvény (továbbiakban: Art.) 1. § (7) bekezdése, továbbá a társadalombiztosítás ellátásaira és a magánnyugdíjra jogosultakról, valamint e szolgáltatások fedezetéről szóló 1997. évi LXXX. törvény (továbbiakban: Tbj.) 54. § (2) bekezdés b) pontjában foglaltak alapján a biztosítási kötelezettség megállapításához a felek között létrejött jogviszony minősítésére.
A moratórium – többszöri meghosszabbítását követően – 2006. június 30-ig ad határidőt a színlelt szerződések átalakítására vagy megszüntetésére.
Az adókról, járulékokról és egyéb költségvetési befizetésekről szóló törvények módosításáról szóló 2003. évi XCI. törvény 223. §-a tartalmazza a munkavégzés alapjául szolgáló színlelt szerződésekkel kapcsolatos adó- és társadalombiztosítási kötelezettség tárgyában hozott hatá-rozatok végrehajthatóságának kérdéseit.
223. § (1) Az adóellenőrzés során a munkáltató terhére utólagos adómegállapítás keretében munkavégzés alapjául szolgáló szerződés színleltté minősítése miatt visszamenőleg megállapí-tott adó- és társadalombiztosítási kötelezettség - beleértve a színlelt szerződések alapján jogo-sulatlanul gyakorolt áfalevonási jog - tárgyában hozott határozat nem hajtható végre, ameny-nyiben a kötelezett a munkavégzés alapjául szolgáló színlelt szerződés helyett a munkavégzés alapjául szolgáló jogviszonyra vonatkozó foglalkoztatási jogszabályokat alkalmazza, és e szerződés alapján foglalkoztatottat a Tbj. 5. §-ának (1) bekezdése a) pontjában foglalt biztosí-tottként 2006. június 30-ig nyilvántartásba veszi.
(2) A színlelt szerződés helyett a munkavégzés alapjául szolgáló jogviszonyra vonatkozó foglalkoztatási jogszabályok alkalmazásáról, és a foglalkoztatottak társadalombiztosítási nyilvántartásba vételének tényéről a kötelezett 2006. július 31-ig az (1) bekezdésben meghatá-rozott kedvezmény elvesztésének terhével köteles az ellenőrzést végző adóhatóságot értesíteni. Az adóhatóság a bejelentés valóságtartalmát utóellenőrzés keretében vizsgálja meg.
(3) A munkáltató terhére megállapított fizetési kötelezettség alóli mentesüléshez az (1) be-kezdésben megjelölt feltételeket nem kell teljesítenie a munkáltatónak, ha az utólagos adómegállapítás alapjául szolgáló jogviszony a munkaügyi, illetőleg az adóellenőrzéstől füg-getlenül 2006. június 30-ig megszűnt. A jogviszony megszűnéséről a munkáltató 2006. július 31-ig az (1) bekezdésben meghatározott kedvezmény elvesztésének terhével köteles az ellenőr-zést végző adóhatóságot értesíteni.
(4)
(5) Ha az adóhatóság a (2) bekezdésben meghatározott bejelentési kötelezettség teljesítése alapján a munkáltató terhére előírt fizetési kötelezettségeket törli, ezzel a jogviszonnyal össze-függésben a színlelt szerződéssel foglalkoztatott magánszemélyek terhére sem tehető megálla-pítás.
(6) Azoknál a munkáltatóknál, amelyeknél 2006. július 1-jét követően kerül sor adóellenőr-zésre és az ellenőrzés a társadalombiztosítási, adójogi bejelentési, nyilvántartási, bevallási, levonási és befizetési kötelezettségre vonatkozó rendelkezések betartása tekintetében nem tesz megállapítást, a 2006. július 1-jét megelőző időszakot e paragrafusban foglaltak tekintetében nem vizsgálja.
II. Az ellenőrzésre való kiválasztás alapját képező információk
A színlelt szerződések ellenőrzésre történő kiválasztáshoz az alábbi információk figyelembe vételével kerülhet sor
• Az adózóval szerződéses kapcsolatban állt magánszemély által tett közérdekű bejelen-tés (de előfordult ezzel kapcsolatban a foglalkoztatott által a foglalkoztató ellen indí-tott munkaügyi per is).
• A munkaügyi felügyelőségtől érkező megkeresés, jelzés.
• Más adózónál lefolytatott vizsgálatok alapján.
• A bevallások, kontrollinformációk elemzéséből nyert adatok (a társaság bevételeihez viszonyított alacsony mértékű bérjellegű kifizetéseinek aránya).
• Egyéb ellenőrzés során a revizor „rátalál” a színlelt szerződésre.
III. A tényállás tisztázása
Az adóellenőrzés során alkalmazni kell az Art. 1. §-ának (7) bekezdésében meghatározott alapelvet, mely szerint „a szerződést, ügyletet és más hasonló cselekményeket valódi tartal-muk szerint kell minősíteni”, ami olyan általános jogelv, amelynek az Art-ban történő külön kimondás nélkül is érvényesülnie kell. Ezt a jogelvet erősítette meg a bírósági gyakorlat is több döntésében, hogy minden olyan szerződés, amely megjelenésében nem a valóságos szer-ződéses tartalmat hordozza, vagyis ahol a nyilatkozatban kifejezendő akarat a nyilatkozó va-lódi akaratától eltér „színlelt szerződés”.
A jogviszony minősítése során a szerződés jellegének megítélése szempontjából nem az elne-vezésnek, hanem a tartalmi elemeknek van döntő jelentősége. A nyilatkozati elvet az adó-hatóság azonban azzal a kiegészítéssel alkalmazza, hogy ha a szerződési nyilatkozatok és a felek valóságosan kifejtett tevékenysége között ellentmondás van, a szerződés tartalmát ez utóbbi alapján kell megállapítani. Ha az adóhatóság álláspontja szerint a szerződés – a tartal-ma alapján – nem az, aminek a felek nevezik, akkor ezt az adóhatósági határozatban bizonyí-tékokkal alátámasztva kell indokolni. Az indokolási kötelezettség része annak feltüntetése is, hogy a színlelt szerződés milyen más szerződést leplez.
Az Art. 1. § (7) bekezdésének értelmezésével kapcsolatban az Alkotmánybíróság 724/B/1994. számú határozatában foglaltakat is ki kell emelni, mely határozat rámutat arra, hogy az adóügy és a polgári jogi jogviszony egymástól elválhat, és az adóhatóság megállapí-tása nem hat ki a felek polgári jogi jogviszonyára, az adóhatóság minősítése kizárólag adó-ügyi szempontból releváns.
IV. Vizsgálati szempontok
A szerződések minősítésénél az ellenőrzés során megállapított valamennyi releváns tényt, illetve a polgári jogviszonyok és a munkaviszony minősítő jegyeit - azon belül az elsődleges és a másodlagos minősítő jegyeket - az elsődleges szempontok prioritása mellett, egyenként és összességében is kell vizsgálni és mérlegelni.
A minősítő jegyeket eltérő súllyal az ellenőrzés által érintett eset körülményeitől függően kell értékelni, ez határozza meg, hogy mely minősítő jegyek lesznek döntőek az eljárás során (pl. hiába dönt a munkavégzés helyéről vagy munkaidejének felhasználásáról a munkát végző, ha egyébként tevékenységét a munkáltatói szervezetbe, hierarchiába integráltan, kizárólag utasí-tások alapján végzi).
Önmagában egyetlen ismérv sem meghatározó, az egyes kritériumok fennállását vagy hiányát önmagukban kell megvizsgálni. Ezt követően a tényállás teljessége alapján lehet megállapíta-ni a munkavégzésre irányuló jogviszony alapjául szolgáló szerződés típusát.
Elsődleges minősítő jegyek:
• a tevékenység jellege, munkakörként történő feladat-meghatározás,
• személyes munkavégzési kötelezettség,
• foglalkoztatási kötelezettség a munkáltató részéről, a munkavállaló rendelkezésre állása,
• alá-fölérendeltségi viszony.
Másodlagos minősítő jegyek:
• irányítási, utasításadási és ellenőrzési jog,
• a munkavégzés időtartamának, a munkaidő beosztásának meghatározása,
• a munkavégzés helye,
• az elvégzett munka díjazása,
• a munkáltató munkaeszközeinek, erőforrásainak és nyersanyagainak felhasználása,
• a biztonságos, egészséget nem veszélyeztető munkavégzés feltételeinek biztosítása,
• írásbeliség.
Fontos kiemelni, hogy egyes tevékenységekre vonatkozóan speciális jogszabályok lehetnek hatályban, amelyek kizárólag csak a jogszabály alapján meghatározott jogviszonyban látható-ak el. Ilyen például
• a sportról szóló 2004. évi I. törvény 8. § (1) bekezdése alapján a hivatásos sportoló a sportvállalkozással kötött munkaszerződés alapján fejti ki sporttevékenységét,
• a köztisztviselők jogállásáról szóló 1992. évi XXIII. törvény 1. § (8) bekezdése alap-ján a közigazgatási szerv közhatalmi, irányítási, ellenőrzési és felügyeleti hatáskör-ének gyakorlásával közvetlenül összefüggő, valamint ügyviteli feladat ellátására kizá-rólag közszolgálati jogviszony létesíthető,
• a közalkalmazottak jogállásáról szóló 1992. évi XXXIII. törvény hatálya alá tartozó munkáltató tevékenységi körébe tartozó, rendszeresen jelentkező feladatok közalkal-mazotti jogviszonyban láthatóak el,
• a személy és vagyonvédelmi, valamint magánnyomozói tevékenység szabályairól szó-ló 2005. évi CXXXIII. törvény.
V. A moratórium biztosította kedvezmény igénybevételének feltételei
a) A moratórium időszakában végzett adóellenőrzések
1. A munkáltató terhére utólagos adómegállapítás keretében, munkavégzés alapjául szol-gáló szerződés színleltté minősítése miatt visszamenőleg megállapított adó- és társada-lombiztosítási kötelezettség tárgyában hozott határozatban előírt fizetési kötelezettség alóli mentesüléshez a kötelezettnek a színlelt jogviszonyt át kell alakítani, és a Tbj. 5. § (1) bekezdés a) pontja szerinti biztosítottként 2006. június 30-ig nyilvántartásba kell venni.
2. E tényről a munkáltatónak 2006. július 31-ig írásban értesítenie kell az adóhatóságot.
3. Ha az utólagos adómegállapítás alapjául szolgáló jogviszony ellenőrzéstől függetlenül 2006. június 30-áig megszűnt, a foglalkoztatónak a fizetési kötelezettség alóli mente-süléshez a megszűnés tényéről kell az adóhatóságot értesítenie, a jogviszonyokat visszamenőleg már nem kell átalakítania.
4. Az adóhatóság utóellenőrzés keretében vizsgálja meg a bejelentés valóságtartalmát.
5. Az a munkáltató, aki 2006. június 30-áig nem alkalmazza a tényleges jogviszonyt, és nem tesz eleget nyilvántartásbavételi kötelezettségének, illetőleg 2006. július 31-ig az adóhatóságot nem értesíti, a kedvezményt elveszíti.
b) A moratóriumot követően végzett adóellenőrzések
A 2006. június 30. napja után folytatandó adóellenőrzésekre a 2003. évi XCI. törvény 223. § (6) bekezdése az irányadó.
1. Azoknál a munkáltatóknál, ahol 2006. július 1-jét követően kerül sor az adóellenőrzés-re – még adóellenőrzéssel nem érintett, következésképpen határozatban sem rögzített esetekben –, és az ellenőrzés a társadalombiztosítási, adójogi bejelentési, nyilvántartá-si, bevallási, levonási és befizetési kötelezettségre vonatkozó rendelkezések betartása tekintetében nem tesz megállapítást, akkor a 2006. július 1-jét megelőző időszakot a 223. §-ban foglaltak tekintetében nem vizsgálja.
2. Ez azt jelenti, hogy a vonatkozó jogszabályok adózó általi maradéktalan betartása, az-az a hivatkozott jogszabály szerinti mentességi feltétel teljesítése alatt azt, és csak azt kell érteni, hogy az adózó 2006. július 1-től minden olyan munkavégzéssel járó jogvi-szony esetében a munkaviszonyra vonatkozó adójogi és társadalombiztosítási szabá-lyokat alkalmazza, amelyek valós tartalmuk szerint munkaviszony keretében történő foglalkoztatást jelentenek.
3. Abban az esetben, ha a munkavégzésre irányuló jogviszonyok vizsgálata során az adó-hatóság munkaviszonyt leplező színlelt szerződéssel vagy szerződéskötés nélkül törté-nő foglalkoztatást, illetve ezekkel összefüggő kötelezettség-sértést állapít meg, akkor az adóhatóságot nem köti a korábbi időszakra vonatkozó törvényi rendelkezési tilalom, az adózó a törvény által felkínált kedvezményt – „adóamnesztiát” - elve-szíti.
VI. A jogviszony minősítésének adójogi kihatásai
A vállalkozási, megbízási szerződés munkajogviszonnyá történő minősítése miatt az adó- és járulékkötelezettségek módosulnak.
a.) A nem valós vállalkozási szerződések munkaviszonnyá történő minősítése alapján a foglalkoztató terhére az alábbi kötelezettségek kerülnek megállapításra:
• a foglalkoztató által fizetendő egészségbiztosítási és nyugdíjbiztosítási járulék (a to-vábbiakban együtt: társadalombiztosítási járulék),
• a biztosított által fizetendő egészségbiztosítási és nyugdíjjárulék, magánnyugdíjpénztári tagdíj (egyéni járulékok). Az egyéni járulékokat is a foglalkoztatónak kell bevallania, megfizetnie abban az esetben is, ha a biztosítottól nem vonta le.
• munkaadói és munkavállalói járulék a kifizetett bér után,
• tételes egészségügyi hozzájárulás a foglalkoztatottak után,
• szakképzési hozzájárulás a kifizetett bérek után,
• a le nem vont személyi jövedelemadó előleg miatt mulasztási bírság terheli a foglal-koztatót,
• a foglalkoztatót terhelő adó- és járulékterhek – ide nem értve az egyéni járulékokat, valamit a munkavállalói járulékot – ráfordításként elszámolhatók, ezért a jogviszony átminősítésének következtében csökken a foglalkoztató adózás előtti eredménye, ezál-tal csökken a társasági adókötelezettsége is,
• a nem valós vállalkozási díjat tartalmazó számla alapján az általános forgalmi adó ösz-szegére levonási jog nem alapítható.
A jogszabálysértő magatartást az Art. szankcionálja:
• Az adó késedelmes megfizetése estén az esedékesség napjától késedelmi pótlékot kell fizetni. A késedelmi pótlék mértéke minden naptári nap után a felszámítás időpontjá-ban érvényes jegybanki alapkamat kétszeresének 365-öd része.
• A megállapított adóhiány esetén adóbírságot kell fizetni. Az adóbírság mértéke az adóhiány 50 %-a.
• A kifizető adó(előleg)levonási kötelezettségét – részben vagy egészben – elmulasztot-ta, vagy a beszedett, illetve megállapított és levont adó(előlege)t nem fizette meg, a késedelmi pótlék mellett 50 %-ig terjedő mulasztási bírságot fizet. A bírság alapja a beszedni, levonni illetőleg megfizetni elmulasztott adó(előleg) összege.
b.) A jogviszony munkaviszonnyá történő átminősítése alapján az egyéni vállalkozónál megállapításra kerül, illetve az ellenőrzést megelőzően adózó önellenőrzéssel helyesbítheti a nem valós vállalkozási díj után bevallott:
• áfa kötelezettségét (visszaigényelheti),
• a társadalombiztosítási kötelezettségét (visszaigényelheti),
• egyéni járulékkötelezettségét (visszaigényelheti),
• egészségügyi hozzájárulást (visszaigényelheti),
• személyi jövedelemadó kötelezettsége várhatóan növekszik.
Az egyéni vállalkozó önellenőrzése során figyelembe veszi a foglalkoztató jövedelemigazolá-sát is, amelyet a foglalkoztató azért ad ki a részére, mert a jogviszonyát munkaviszonnyá mi-nősítették. Az egyéni vállalkozónak a személyi jövedelemadó-kötelezettsége növekszik, mert a munkabérrel szemben költségelszámolásnak nincs helye.
c.) A biztosítási kötelezettség utólagos megállapítása esetén a Tbj. 54. § (2) bekezdés b) pontjában előírtak szerint a foglalkoztató részére határozatban kell rendelkezni a biztosítási jogviszony fennállásáról.
VII. A színlelt szerződésekkel kapcsolatos megállapítások és bejelentések
Az adóhatóság vizsgálati tapasztalatai azt mutatják, hogy az adózók a jogviszony átminősíté-séről a bejelentést legtöbb esetben akkor teszik meg, ha megkapják az értesítést az ellenőrzés elrendeléséről, vagy a revízió a megállapítást jegyzőkönyvezte.
Az adóhatósághoz érkező adatokból készített összesítésből megállapítható, hogy a moratóri-umban részt venni kívánó adózók bejelentéseinek száma folyamatos emelkedést mutat.
Az 1. számú táblázat tartalmazza 2004. január 1-je és 2006. május 31. közötti időszakban az adóhatóság által végzett színlelt jogviszony-vizsgálatok megállapításainak eredményeképpen bejelentett jogviszony-átalakítások és megszüntetések adatait. A táblázat a színlelt jogvi-szonyhoz kapcsolódó megállapítások összegét mutatja be évenkénti bontásban, valamint az adóbírság és késedelmi pótlék összegeit. Az átminősítéssel együtt járó adó- és társadalombiz-tosítási kötelezettségek jelentős összegeket képviselnek.
1. számú táblázat
Év Vizsgálatok szá-ma (db) Vizsgálat alapján tett megállapítások összege (eFt)
Adónemek összesen 1 vizsgálatra jutó adómegállapítás összege Bírság Késedelmi pótlék
2004. 36 1 443 757 40 104 37 508 30 509
2005. 13 418 753 32 212 17 738 18 745
2006. I. - V. hó 12 930 539 77 545 173 847 76 495
Összesen 61 2 793 049 229 093 125 749
A 2003. évi XCI. törvény 223. § (2) és (3) bekezdéseiben foglaltak szerint a foglalkoztató részére a kedvezmény igénybevételéhez, az adóhatósághoz történő bejelentési kötelezettséget írja elő a jogszabály. A 2. számú táblázat tartalmazza, az adózói bejelentések számának alaku-lását 2004. január 1-jétől 2006. május 31-ig terjedő időszakban.
2. számú táblázat
ÉV Bejelentést tett adózó Bejelentés alapján hány főt minősített át az adózó
Összesen
Önkéntes
Vizsgálat alapján % % Összesen Vizsgálat alapján % Önkéntes %
2004. 84 36 42 48 58 1505 853 57 652 43
2005. 32 13 41 19 59 385 95 25 290 75
2006. I - V. hó 27 12 44 15 56 1401 790 56 611 44
Összesen 143 61 82 3291 1738 1553
Egyszerűsített példa a színlelt szerződések esetének
adójogi következményeire
Egy kettős könyvvitelt vezető vállalkozás 2005-ben alkalmazottait úgy foglalkoztatta, hogy a termelésirányítói feladatkörök ellátására megbízási szerződéseket kötött dolgozóival. A fog-lalkoztatás feltétele volt, hogy a munkavállalók egyéni vállalkozói igazolvánnyal is rendel-kezzenek, és számlaképesek legyenek.
A megbízási szerződések a munkaszerződések tipikus jellemzőit mutatták. A meghatározott munkaköri leírások; a munkarendben rögzített elvégzendő feladatok; a vállalkozás eszközeire, munkavállalóira és tevékenységére vonatkozó utasítási, döntési, javaslattételi és aláírási jog-körökkel való rendelkezés; a munkakapcsolat-tartás; az alá-fölérendeltségi viszony az ügyve-zető és a művezetők irányában; a rendelkezésre állás; a vállalkozás eszközeinek térítésmentes használata; a felettes vezető irányítási és ellenőrzési jogköre - mind a munkaviszony tipikus jellemzői. A vállalkozóként foglalkoztatott személyek munkaszervezetbe integrálódását jelez-te a vállalkozás dolgozói által végzett munka értékelésénél, koordinálásánál biztosított szere-pük, az ügyvezetőtől kapott aláírási jogkörük.
A fentiek alapján a vállalkozói jogviszonynak tekintett jogviszonyokat a revízió az adózás rendjéről szóló 2003. évi XCII. törvény 1.§ (7) bekezdése alapján minősítette, – figyelemmel a Munka törvénykönyvéről szóló 1992. évi XXII. törvény harmadik rész I-II. fejezetére –, és az e jogviszonyból származó kifizetéseket munkaviszonyból származó munkabérként értékel-te.
A megállapítás kihatása (egy főre és egyhavi kifizetésre vetítve)
A vállalkozásnál
A vállalkozás a szerződés pénzügyi hatását eredetileg a könyvelésében igénybe vett szolgálta-tásként mutatta ki és a számla áfa tartalmát előzetesen levonható áfaként vette figyelembe.
A vállalkozói szerződés minősítése alapján a kifizetést, a tényleges tartalmának megfelelően - bruttó 125 ezer Ft értékben- bérköltségként kell elszámolni és a korábbiakban visszaigényelt áfát a költségvetésnek meg kell fizetni.
A vállalkozás adókötelezettségei az átminősítés következtében egy hónap vonatkozásában az alábbiak szerint alakulnak:
(adatok Ft-ban)
Terhére Javára
25.000 Előzetesen felszámított áfa 11.012 Társasági adó (nyereséges vállalkozás esetén az adóalap 68.825* Ft, az adó 16%)
22.500 Foglalkoztatói nyugdíjbiztosítási járulék (18%)
13.750 Foglalkoztatói egészségbiztosítási járulék (11%)
10.625 Biztosítotti nyugdíjbiztosítási járulék (8,5%)
5.000 Biztosítotti egészségbiztosítási járulék (4%)
3.750 Munkaadói járulék (3%)
1.250 Munkavállalói járulék (1%)
1.875 Szakképzési hozzájárulás (1,5%)
1.950 Egészségügyi hozzájárulás
85.700 11.012
* 68.825=25.000+22.500+13.750+3.750+1.875+1.950
A jogszabálysértő magatartást az adózás rendjéről szóló 2003. évi XCII. törvény szankcionál-ja:
- Az adó késedelmes megfizetése esetén az esedékesség napjától késedelmi pótlékot kell fizetni. A késedelmi pótlék mértéke minden naptári nap után a felszámítás idő-pontjában érvényes jegybanki alapkamat kétszeresének 365-öd része.
- A megállapított adóhiány esetén adóbírságot kell fizetni. Az adóbírság mértéke az adóhiány 50%-a.
- Ha a kifizető adólevonási kötelezettségét részben vagy egészben elmulasztotta, vagy a beszedett, illetve megállapított és levont adót nem fizette meg, késedelmi pótlék mel-lett 50%-ig terjedő mulasztási bírságot fizet. A bírság alapja a beszedni, levonni, ille-tőleg megfizetni elmulasztott adó összege.
- A megállapított bírság és a késedelmi pótlék méltányosságból – kérelemre – csök-kenthető.
Az APEH ellenőrzési tapasztalatai alapján a jogkövetkezmények (bírság és pótlék) összege átlagosan a megállapított adókülönbözet összege körül alakul.
Az egyéni vállalkozónál
A jogviszony munkaviszonnyá történő átminősítése alapján a magánszemély a megállapításra került tényleges adókötelezettségeket önellenőrzéssel helyesbítheti (amíg azokat az adóható-ság ellenőrzés alá nem vonja). Az önellenőrzése során figyelembe veszi a foglalkoztató által adott jövedelemigazolást is, amelyet a foglalkoztató azért ad ki részére, mert az ellenőrzés során a kifizetett összegre a munkabérre vonatkozó szabályokat alkalmazták.
Az egy hónapra vonatkozó elszámolást figyelembe véve, a 100 ezer Ft-os nyújtott szolgáltatás értékével az árbevétele csökken, és a korábbiakban megfizetett 25 ezer Ft fizetendő áfa önre-vízióval visszaigényelhetővé válik. A kifizetett 125 ezer Ft az egyéni vállalkozó – mint ma-gánszemély – munkaviszonyból származó bérjövedelemét növeli, és mint az összevonandó jövedelem része kerül kimutatásra. Az egyéni vállalkozóként megfizetett társadalombiztosítá-si és egyéni járulékfizetést, az egészségügyi hozzájárulás összegét – ha ennek egyéb feltételei is fennállnak – szintén visszaigényelheti. A személyi jövedelemadó kötelezettsége várhatóan növekszik, ugyanis a munkabérrel szemben költségelszámolásnak nincs helye.
Az egyéni vállalkozó az önellenőrzés miatt fizetendő pótlékra szintén kérhet méltányossági eljárást, az ismertetett esetben az APEH annak összegét – jó eséllyel – törli.
A színlelt szerződéseket leggyakrabban foglalkoztatott egyéni vállalkozóval kötik, de nem ritka az sem, hogy egy másik társasággal, ahol a másik társaság személyesen közreműködő tagja (jellemzően bt. és a bt. beltagja) a foglalkoztatott. Nem egyéni vállalkozóként, megbízá-sos jogviszonyban foglalkoztatott is előfordul, de ezek számossága jóval alacsonyabb.
A színlelt szerződések nem csak a sajtó és előadóművészi területen tekinthetők jellemzőnek, jelentős a számuk az ipar, a kereskedelem területén is, de találkoztunk ilyen esetekkel az áru-szállítás, a vendéglátás, az oktatás, az egészségügy, a mezőgazdaság, a sport, sőt a pénzügyi vagy a jogi (ügyvédi) területen is. Gyakran jónevű cégek is alkalmazzák ezt a formát.
I. Jogszabályi háttér
Az adóhatóság a járulék ellenőrzése során jogosult az adózás rendjéről szóló 2003. évi XCII. törvény (továbbiakban: Art.) 1. § (7) bekezdése, továbbá a társadalombiztosítás ellátásaira és a magánnyugdíjra jogosultakról, valamint e szolgáltatások fedezetéről szóló 1997. évi LXXX. törvény (továbbiakban: Tbj.) 54. § (2) bekezdés b) pontjában foglaltak alapján a biztosítási kötelezettség megállapításához a felek között létrejött jogviszony minősítésére.
A moratórium – többszöri meghosszabbítását követően – 2006. június 30-ig ad határidőt a színlelt szerződések átalakítására vagy megszüntetésére.
Az adókról, járulékokról és egyéb költségvetési befizetésekről szóló törvények módosításáról szóló 2003. évi XCI. törvény 223. §-a tartalmazza a munkavégzés alapjául szolgáló színlelt szerződésekkel kapcsolatos adó- és társadalombiztosítási kötelezettség tárgyában hozott hatá-rozatok végrehajthatóságának kérdéseit.
223. § (1) Az adóellenőrzés során a munkáltató terhére utólagos adómegállapítás keretében munkavégzés alapjául szolgáló szerződés színleltté minősítése miatt visszamenőleg megállapí-tott adó- és társadalombiztosítási kötelezettség - beleértve a színlelt szerződések alapján jogo-sulatlanul gyakorolt áfalevonási jog - tárgyában hozott határozat nem hajtható végre, ameny-nyiben a kötelezett a munkavégzés alapjául szolgáló színlelt szerződés helyett a munkavégzés alapjául szolgáló jogviszonyra vonatkozó foglalkoztatási jogszabályokat alkalmazza, és e szerződés alapján foglalkoztatottat a Tbj. 5. §-ának (1) bekezdése a) pontjában foglalt biztosí-tottként 2006. június 30-ig nyilvántartásba veszi.
(2) A színlelt szerződés helyett a munkavégzés alapjául szolgáló jogviszonyra vonatkozó foglalkoztatási jogszabályok alkalmazásáról, és a foglalkoztatottak társadalombiztosítási nyilvántartásba vételének tényéről a kötelezett 2006. július 31-ig az (1) bekezdésben meghatá-rozott kedvezmény elvesztésének terhével köteles az ellenőrzést végző adóhatóságot értesíteni. Az adóhatóság a bejelentés valóságtartalmát utóellenőrzés keretében vizsgálja meg.
(3) A munkáltató terhére megállapított fizetési kötelezettség alóli mentesüléshez az (1) be-kezdésben megjelölt feltételeket nem kell teljesítenie a munkáltatónak, ha az utólagos adómegállapítás alapjául szolgáló jogviszony a munkaügyi, illetőleg az adóellenőrzéstől füg-getlenül 2006. június 30-ig megszűnt. A jogviszony megszűnéséről a munkáltató 2006. július 31-ig az (1) bekezdésben meghatározott kedvezmény elvesztésének terhével köteles az ellenőr-zést végző adóhatóságot értesíteni.
(4)
(5) Ha az adóhatóság a (2) bekezdésben meghatározott bejelentési kötelezettség teljesítése alapján a munkáltató terhére előírt fizetési kötelezettségeket törli, ezzel a jogviszonnyal össze-függésben a színlelt szerződéssel foglalkoztatott magánszemélyek terhére sem tehető megálla-pítás.
(6) Azoknál a munkáltatóknál, amelyeknél 2006. július 1-jét követően kerül sor adóellenőr-zésre és az ellenőrzés a társadalombiztosítási, adójogi bejelentési, nyilvántartási, bevallási, levonási és befizetési kötelezettségre vonatkozó rendelkezések betartása tekintetében nem tesz megállapítást, a 2006. július 1-jét megelőző időszakot e paragrafusban foglaltak tekintetében nem vizsgálja.
II. Az ellenőrzésre való kiválasztás alapját képező információk
A színlelt szerződések ellenőrzésre történő kiválasztáshoz az alábbi információk figyelembe vételével kerülhet sor
• Az adózóval szerződéses kapcsolatban állt magánszemély által tett közérdekű bejelen-tés (de előfordult ezzel kapcsolatban a foglalkoztatott által a foglalkoztató ellen indí-tott munkaügyi per is).
• A munkaügyi felügyelőségtől érkező megkeresés, jelzés.
• Más adózónál lefolytatott vizsgálatok alapján.
• A bevallások, kontrollinformációk elemzéséből nyert adatok (a társaság bevételeihez viszonyított alacsony mértékű bérjellegű kifizetéseinek aránya).
• Egyéb ellenőrzés során a revizor „rátalál” a színlelt szerződésre.
III. A tényállás tisztázása
Az adóellenőrzés során alkalmazni kell az Art. 1. §-ának (7) bekezdésében meghatározott alapelvet, mely szerint „a szerződést, ügyletet és más hasonló cselekményeket valódi tartal-muk szerint kell minősíteni”, ami olyan általános jogelv, amelynek az Art-ban történő külön kimondás nélkül is érvényesülnie kell. Ezt a jogelvet erősítette meg a bírósági gyakorlat is több döntésében, hogy minden olyan szerződés, amely megjelenésében nem a valóságos szer-ződéses tartalmat hordozza, vagyis ahol a nyilatkozatban kifejezendő akarat a nyilatkozó va-lódi akaratától eltér „színlelt szerződés”.
A jogviszony minősítése során a szerződés jellegének megítélése szempontjából nem az elne-vezésnek, hanem a tartalmi elemeknek van döntő jelentősége. A nyilatkozati elvet az adó-hatóság azonban azzal a kiegészítéssel alkalmazza, hogy ha a szerződési nyilatkozatok és a felek valóságosan kifejtett tevékenysége között ellentmondás van, a szerződés tartalmát ez utóbbi alapján kell megállapítani. Ha az adóhatóság álláspontja szerint a szerződés – a tartal-ma alapján – nem az, aminek a felek nevezik, akkor ezt az adóhatósági határozatban bizonyí-tékokkal alátámasztva kell indokolni. Az indokolási kötelezettség része annak feltüntetése is, hogy a színlelt szerződés milyen más szerződést leplez.
Az Art. 1. § (7) bekezdésének értelmezésével kapcsolatban az Alkotmánybíróság 724/B/1994. számú határozatában foglaltakat is ki kell emelni, mely határozat rámutat arra, hogy az adóügy és a polgári jogi jogviszony egymástól elválhat, és az adóhatóság megállapí-tása nem hat ki a felek polgári jogi jogviszonyára, az adóhatóság minősítése kizárólag adó-ügyi szempontból releváns.
IV. Vizsgálati szempontok
A szerződések minősítésénél az ellenőrzés során megállapított valamennyi releváns tényt, illetve a polgári jogviszonyok és a munkaviszony minősítő jegyeit - azon belül az elsődleges és a másodlagos minősítő jegyeket - az elsődleges szempontok prioritása mellett, egyenként és összességében is kell vizsgálni és mérlegelni.
A minősítő jegyeket eltérő súllyal az ellenőrzés által érintett eset körülményeitől függően kell értékelni, ez határozza meg, hogy mely minősítő jegyek lesznek döntőek az eljárás során (pl. hiába dönt a munkavégzés helyéről vagy munkaidejének felhasználásáról a munkát végző, ha egyébként tevékenységét a munkáltatói szervezetbe, hierarchiába integráltan, kizárólag utasí-tások alapján végzi).
Önmagában egyetlen ismérv sem meghatározó, az egyes kritériumok fennállását vagy hiányát önmagukban kell megvizsgálni. Ezt követően a tényállás teljessége alapján lehet megállapíta-ni a munkavégzésre irányuló jogviszony alapjául szolgáló szerződés típusát.
Elsődleges minősítő jegyek:
• a tevékenység jellege, munkakörként történő feladat-meghatározás,
• személyes munkavégzési kötelezettség,
• foglalkoztatási kötelezettség a munkáltató részéről, a munkavállaló rendelkezésre állása,
• alá-fölérendeltségi viszony.
Másodlagos minősítő jegyek:
• irányítási, utasításadási és ellenőrzési jog,
• a munkavégzés időtartamának, a munkaidő beosztásának meghatározása,
• a munkavégzés helye,
• az elvégzett munka díjazása,
• a munkáltató munkaeszközeinek, erőforrásainak és nyersanyagainak felhasználása,
• a biztonságos, egészséget nem veszélyeztető munkavégzés feltételeinek biztosítása,
• írásbeliség.
Fontos kiemelni, hogy egyes tevékenységekre vonatkozóan speciális jogszabályok lehetnek hatályban, amelyek kizárólag csak a jogszabály alapján meghatározott jogviszonyban látható-ak el. Ilyen például
• a sportról szóló 2004. évi I. törvény 8. § (1) bekezdése alapján a hivatásos sportoló a sportvállalkozással kötött munkaszerződés alapján fejti ki sporttevékenységét,
• a köztisztviselők jogállásáról szóló 1992. évi XXIII. törvény 1. § (8) bekezdése alap-ján a közigazgatási szerv közhatalmi, irányítási, ellenőrzési és felügyeleti hatáskör-ének gyakorlásával közvetlenül összefüggő, valamint ügyviteli feladat ellátására kizá-rólag közszolgálati jogviszony létesíthető,
• a közalkalmazottak jogállásáról szóló 1992. évi XXXIII. törvény hatálya alá tartozó munkáltató tevékenységi körébe tartozó, rendszeresen jelentkező feladatok közalkal-mazotti jogviszonyban láthatóak el,
• a személy és vagyonvédelmi, valamint magánnyomozói tevékenység szabályairól szó-ló 2005. évi CXXXIII. törvény.
V. A moratórium biztosította kedvezmény igénybevételének feltételei
a) A moratórium időszakában végzett adóellenőrzések
1. A munkáltató terhére utólagos adómegállapítás keretében, munkavégzés alapjául szol-gáló szerződés színleltté minősítése miatt visszamenőleg megállapított adó- és társada-lombiztosítási kötelezettség tárgyában hozott határozatban előírt fizetési kötelezettség alóli mentesüléshez a kötelezettnek a színlelt jogviszonyt át kell alakítani, és a Tbj. 5. § (1) bekezdés a) pontja szerinti biztosítottként 2006. június 30-ig nyilvántartásba kell venni.
2. E tényről a munkáltatónak 2006. július 31-ig írásban értesítenie kell az adóhatóságot.
3. Ha az utólagos adómegállapítás alapjául szolgáló jogviszony ellenőrzéstől függetlenül 2006. június 30-áig megszűnt, a foglalkoztatónak a fizetési kötelezettség alóli mente-süléshez a megszűnés tényéről kell az adóhatóságot értesítenie, a jogviszonyokat visszamenőleg már nem kell átalakítania.
4. Az adóhatóság utóellenőrzés keretében vizsgálja meg a bejelentés valóságtartalmát.
5. Az a munkáltató, aki 2006. június 30-áig nem alkalmazza a tényleges jogviszonyt, és nem tesz eleget nyilvántartásbavételi kötelezettségének, illetőleg 2006. július 31-ig az adóhatóságot nem értesíti, a kedvezményt elveszíti.
b) A moratóriumot követően végzett adóellenőrzések
A 2006. június 30. napja után folytatandó adóellenőrzésekre a 2003. évi XCI. törvény 223. § (6) bekezdése az irányadó.
1. Azoknál a munkáltatóknál, ahol 2006. július 1-jét követően kerül sor az adóellenőrzés-re – még adóellenőrzéssel nem érintett, következésképpen határozatban sem rögzített esetekben –, és az ellenőrzés a társadalombiztosítási, adójogi bejelentési, nyilvántartá-si, bevallási, levonási és befizetési kötelezettségre vonatkozó rendelkezések betartása tekintetében nem tesz megállapítást, akkor a 2006. július 1-jét megelőző időszakot a 223. §-ban foglaltak tekintetében nem vizsgálja.
2. Ez azt jelenti, hogy a vonatkozó jogszabályok adózó általi maradéktalan betartása, az-az a hivatkozott jogszabály szerinti mentességi feltétel teljesítése alatt azt, és csak azt kell érteni, hogy az adózó 2006. július 1-től minden olyan munkavégzéssel járó jogvi-szony esetében a munkaviszonyra vonatkozó adójogi és társadalombiztosítási szabá-lyokat alkalmazza, amelyek valós tartalmuk szerint munkaviszony keretében történő foglalkoztatást jelentenek.
3. Abban az esetben, ha a munkavégzésre irányuló jogviszonyok vizsgálata során az adó-hatóság munkaviszonyt leplező színlelt szerződéssel vagy szerződéskötés nélkül törté-nő foglalkoztatást, illetve ezekkel összefüggő kötelezettség-sértést állapít meg, akkor az adóhatóságot nem köti a korábbi időszakra vonatkozó törvényi rendelkezési tilalom, az adózó a törvény által felkínált kedvezményt – „adóamnesztiát” - elve-szíti.
VI. A jogviszony minősítésének adójogi kihatásai
A vállalkozási, megbízási szerződés munkajogviszonnyá történő minősítése miatt az adó- és járulékkötelezettségek módosulnak.
a.) A nem valós vállalkozási szerződések munkaviszonnyá történő minősítése alapján a foglalkoztató terhére az alábbi kötelezettségek kerülnek megállapításra:
• a foglalkoztató által fizetendő egészségbiztosítási és nyugdíjbiztosítási járulék (a to-vábbiakban együtt: társadalombiztosítási járulék),
• a biztosított által fizetendő egészségbiztosítási és nyugdíjjárulék, magánnyugdíjpénztári tagdíj (egyéni járulékok). Az egyéni járulékokat is a foglalkoztatónak kell bevallania, megfizetnie abban az esetben is, ha a biztosítottól nem vonta le.
• munkaadói és munkavállalói járulék a kifizetett bér után,
• tételes egészségügyi hozzájárulás a foglalkoztatottak után,
• szakképzési hozzájárulás a kifizetett bérek után,
• a le nem vont személyi jövedelemadó előleg miatt mulasztási bírság terheli a foglal-koztatót,
• a foglalkoztatót terhelő adó- és járulékterhek – ide nem értve az egyéni járulékokat, valamit a munkavállalói járulékot – ráfordításként elszámolhatók, ezért a jogviszony átminősítésének következtében csökken a foglalkoztató adózás előtti eredménye, ezál-tal csökken a társasági adókötelezettsége is,
• a nem valós vállalkozási díjat tartalmazó számla alapján az általános forgalmi adó ösz-szegére levonási jog nem alapítható.
A jogszabálysértő magatartást az Art. szankcionálja:
• Az adó késedelmes megfizetése estén az esedékesség napjától késedelmi pótlékot kell fizetni. A késedelmi pótlék mértéke minden naptári nap után a felszámítás időpontjá-ban érvényes jegybanki alapkamat kétszeresének 365-öd része.
• A megállapított adóhiány esetén adóbírságot kell fizetni. Az adóbírság mértéke az adóhiány 50 %-a.
• A kifizető adó(előleg)levonási kötelezettségét – részben vagy egészben – elmulasztot-ta, vagy a beszedett, illetve megállapított és levont adó(előlege)t nem fizette meg, a késedelmi pótlék mellett 50 %-ig terjedő mulasztási bírságot fizet. A bírság alapja a beszedni, levonni illetőleg megfizetni elmulasztott adó(előleg) összege.
b.) A jogviszony munkaviszonnyá történő átminősítése alapján az egyéni vállalkozónál megállapításra kerül, illetve az ellenőrzést megelőzően adózó önellenőrzéssel helyesbítheti a nem valós vállalkozási díj után bevallott:
• áfa kötelezettségét (visszaigényelheti),
• a társadalombiztosítási kötelezettségét (visszaigényelheti),
• egyéni járulékkötelezettségét (visszaigényelheti),
• egészségügyi hozzájárulást (visszaigényelheti),
• személyi jövedelemadó kötelezettsége várhatóan növekszik.
Az egyéni vállalkozó önellenőrzése során figyelembe veszi a foglalkoztató jövedelemigazolá-sát is, amelyet a foglalkoztató azért ad ki a részére, mert a jogviszonyát munkaviszonnyá mi-nősítették. Az egyéni vállalkozónak a személyi jövedelemadó-kötelezettsége növekszik, mert a munkabérrel szemben költségelszámolásnak nincs helye.
c.) A biztosítási kötelezettség utólagos megállapítása esetén a Tbj. 54. § (2) bekezdés b) pontjában előírtak szerint a foglalkoztató részére határozatban kell rendelkezni a biztosítási jogviszony fennállásáról.
VII. A színlelt szerződésekkel kapcsolatos megállapítások és bejelentések
Az adóhatóság vizsgálati tapasztalatai azt mutatják, hogy az adózók a jogviszony átminősíté-séről a bejelentést legtöbb esetben akkor teszik meg, ha megkapják az értesítést az ellenőrzés elrendeléséről, vagy a revízió a megállapítást jegyzőkönyvezte.
Az adóhatósághoz érkező adatokból készített összesítésből megállapítható, hogy a moratóri-umban részt venni kívánó adózók bejelentéseinek száma folyamatos emelkedést mutat.
Az 1. számú táblázat tartalmazza 2004. január 1-je és 2006. május 31. közötti időszakban az adóhatóság által végzett színlelt jogviszony-vizsgálatok megállapításainak eredményeképpen bejelentett jogviszony-átalakítások és megszüntetések adatait. A táblázat a színlelt jogvi-szonyhoz kapcsolódó megállapítások összegét mutatja be évenkénti bontásban, valamint az adóbírság és késedelmi pótlék összegeit. Az átminősítéssel együtt járó adó- és társadalombiz-tosítási kötelezettségek jelentős összegeket képviselnek.
1. számú táblázat
Év Vizsgálatok szá-ma (db) Vizsgálat alapján tett megállapítások összege (eFt)
Adónemek összesen 1 vizsgálatra jutó adómegállapítás összege Bírság Késedelmi pótlék
2004. 36 1 443 757 40 104 37 508 30 509
2005. 13 418 753 32 212 17 738 18 745
2006. I. - V. hó 12 930 539 77 545 173 847 76 495
Összesen 61 2 793 049 229 093 125 749
A 2003. évi XCI. törvény 223. § (2) és (3) bekezdéseiben foglaltak szerint a foglalkoztató részére a kedvezmény igénybevételéhez, az adóhatósághoz történő bejelentési kötelezettséget írja elő a jogszabály. A 2. számú táblázat tartalmazza, az adózói bejelentések számának alaku-lását 2004. január 1-jétől 2006. május 31-ig terjedő időszakban.
2. számú táblázat
ÉV Bejelentést tett adózó Bejelentés alapján hány főt minősített át az adózó
Összesen
Önkéntes
Vizsgálat alapján % % Összesen Vizsgálat alapján % Önkéntes %
2004. 84 36 42 48 58 1505 853 57 652 43
2005. 32 13 41 19 59 385 95 25 290 75
2006. I - V. hó 27 12 44 15 56 1401 790 56 611 44
Összesen 143 61 82 3291 1738 1553
Egyszerűsített példa a színlelt szerződések esetének
adójogi következményeire
Egy kettős könyvvitelt vezető vállalkozás 2005-ben alkalmazottait úgy foglalkoztatta, hogy a termelésirányítói feladatkörök ellátására megbízási szerződéseket kötött dolgozóival. A fog-lalkoztatás feltétele volt, hogy a munkavállalók egyéni vállalkozói igazolvánnyal is rendel-kezzenek, és számlaképesek legyenek.
A megbízási szerződések a munkaszerződések tipikus jellemzőit mutatták. A meghatározott munkaköri leírások; a munkarendben rögzített elvégzendő feladatok; a vállalkozás eszközeire, munkavállalóira és tevékenységére vonatkozó utasítási, döntési, javaslattételi és aláírási jog-körökkel való rendelkezés; a munkakapcsolat-tartás; az alá-fölérendeltségi viszony az ügyve-zető és a művezetők irányában; a rendelkezésre állás; a vállalkozás eszközeinek térítésmentes használata; a felettes vezető irányítási és ellenőrzési jogköre - mind a munkaviszony tipikus jellemzői. A vállalkozóként foglalkoztatott személyek munkaszervezetbe integrálódását jelez-te a vállalkozás dolgozói által végzett munka értékelésénél, koordinálásánál biztosított szere-pük, az ügyvezetőtől kapott aláírási jogkörük.
A fentiek alapján a vállalkozói jogviszonynak tekintett jogviszonyokat a revízió az adózás rendjéről szóló 2003. évi XCII. törvény 1.§ (7) bekezdése alapján minősítette, – figyelemmel a Munka törvénykönyvéről szóló 1992. évi XXII. törvény harmadik rész I-II. fejezetére –, és az e jogviszonyból származó kifizetéseket munkaviszonyból származó munkabérként értékel-te.
A megállapítás kihatása (egy főre és egyhavi kifizetésre vetítve)
A vállalkozásnál
A vállalkozás a szerződés pénzügyi hatását eredetileg a könyvelésében igénybe vett szolgálta-tásként mutatta ki és a számla áfa tartalmát előzetesen levonható áfaként vette figyelembe.
A vállalkozói szerződés minősítése alapján a kifizetést, a tényleges tartalmának megfelelően - bruttó 125 ezer Ft értékben- bérköltségként kell elszámolni és a korábbiakban visszaigényelt áfát a költségvetésnek meg kell fizetni.
A vállalkozás adókötelezettségei az átminősítés következtében egy hónap vonatkozásában az alábbiak szerint alakulnak:
(adatok Ft-ban)
Terhére Javára
25.000 Előzetesen felszámított áfa 11.012 Társasági adó (nyereséges vállalkozás esetén az adóalap 68.825* Ft, az adó 16%)
22.500 Foglalkoztatói nyugdíjbiztosítási járulék (18%)
13.750 Foglalkoztatói egészségbiztosítási járulék (11%)
10.625 Biztosítotti nyugdíjbiztosítási járulék (8,5%)
5.000 Biztosítotti egészségbiztosítási járulék (4%)
3.750 Munkaadói járulék (3%)
1.250 Munkavállalói járulék (1%)
1.875 Szakképzési hozzájárulás (1,5%)
1.950 Egészségügyi hozzájárulás
85.700 11.012
* 68.825=25.000+22.500+13.750+3.750+1.875+1.950
A jogszabálysértő magatartást az adózás rendjéről szóló 2003. évi XCII. törvény szankcionál-ja:
- Az adó késedelmes megfizetése esetén az esedékesség napjától késedelmi pótlékot kell fizetni. A késedelmi pótlék mértéke minden naptári nap után a felszámítás idő-pontjában érvényes jegybanki alapkamat kétszeresének 365-öd része.
- A megállapított adóhiány esetén adóbírságot kell fizetni. Az adóbírság mértéke az adóhiány 50%-a.
- Ha a kifizető adólevonási kötelezettségét részben vagy egészben elmulasztotta, vagy a beszedett, illetve megállapított és levont adót nem fizette meg, késedelmi pótlék mel-lett 50%-ig terjedő mulasztási bírságot fizet. A bírság alapja a beszedni, levonni, ille-tőleg megfizetni elmulasztott adó összege.
- A megállapított bírság és a késedelmi pótlék méltányosságból – kérelemre – csök-kenthető.
Az APEH ellenőrzési tapasztalatai alapján a jogkövetkezmények (bírság és pótlék) összege átlagosan a megállapított adókülönbözet összege körül alakul.
Az egyéni vállalkozónál
A jogviszony munkaviszonnyá történő átminősítése alapján a magánszemély a megállapításra került tényleges adókötelezettségeket önellenőrzéssel helyesbítheti (amíg azokat az adóható-ság ellenőrzés alá nem vonja). Az önellenőrzése során figyelembe veszi a foglalkoztató által adott jövedelemigazolást is, amelyet a foglalkoztató azért ad ki részére, mert az ellenőrzés során a kifizetett összegre a munkabérre vonatkozó szabályokat alkalmazták.
Az egy hónapra vonatkozó elszámolást figyelembe véve, a 100 ezer Ft-os nyújtott szolgáltatás értékével az árbevétele csökken, és a korábbiakban megfizetett 25 ezer Ft fizetendő áfa önre-vízióval visszaigényelhetővé válik. A kifizetett 125 ezer Ft az egyéni vállalkozó – mint ma-gánszemély – munkaviszonyból származó bérjövedelemét növeli, és mint az összevonandó jövedelem része kerül kimutatásra. Az egyéni vállalkozóként megfizetett társadalombiztosítá-si és egyéni járulékfizetést, az egészségügyi hozzájárulás összegét – ha ennek egyéb feltételei is fennállnak – szintén visszaigényelheti. A személyi jövedelemadó kötelezettsége várhatóan növekszik, ugyanis a munkabérrel szemben költségelszámolásnak nincs helye.
Az egyéni vállalkozó az önellenőrzés miatt fizetendő pótlékra szintén kérhet méltányossági eljárást, az ismertetett esetben az APEH annak összegét – jó eséllyel – törli.
.jpg)
