Még azt sem tudtuk, hogy mikor lesznek a helyhatósági választások, amikor a Napos Oldal nyilvánosságra hozta programját, célkitűzéseit, és dr. Korcsmáros Iván ügyvéd, önkormányzati képviselő személyében megnevezte polgármesterjelöltjét. Mennyiben mondhat újat ez a választási program a battaiaknak, hogyan látja egyesülete és személye esélyeit az őszi szavazáskor – erről beszélgettünk dr. Korcsmáros Ivánnal.
- Miért tartották fontosnak, hogy már májusban elindítsák a kampányt?
- Még a politikai uborkaszezon kezdete előtt akartuk bejelenteni a választási elképzeléseinket, hogy minél több idő legyen azok megismertetésére és érdemi vitájára. Az országos választások – a pártokkal szemben - számunkra nem jelentettek feladatokat: volt időnk a programunk kidolgozására. Elküldtük szinte az összes várospolitikai szervezetnek, amelyek közül eddig a Nemzeti Fórum és a szocialisták jeleztek vissza: hajlandóak velünk a programok menti vitára, egyeztetésre. A lakosság a Napos Oldalak következő számában ismerheti meg a programunkat.
- Aki hajlandó Önökkel egyeztetni, azzal elképzelhetőnek is tartják az együttműködést?
- Nincs semmiféle ideológia orientációnk, tehát mindenkivel együttműködünk, akivel azonos célokat tudunk meghatározni.
- Hogyan értékeli az egyesülete és a frakciója négyéves teljesítményét? Elég népszerűek ahhoz, hogy ősszel megduplázzák a képviselőik számát?
- Érdemes belenézni a 2002-es választási programunkba: ahhoz képest, hogy ellenzékben politizáltunk, sok mindent sikerült megvalósítanunk belőle. Olyan apróságoktól, mint a szemétgyűjtők kihelyezése a Damjanich és Vasút utcákba, olyan nagyobb horderejű döntésekig, mint a lakásért életjáradék program elindítása. Szerintem, megtettük, amit meg lehetett. Azt viszont kudarcként éltük meg, hogy kétszer is nyújtottunk be tervezetet a médiakuratórium felállítására, amit mindkétszer vita nélkül söpört le a napirendről a képviselő-testület.
- A lakásért életjáradék program szerepelt a választási programjukban?
- Nem, később került a célkitűzéseink közé, de mi kezdeményeztük, hogy foglalkozzon vele a testület.
- Úgy tudom, Önökkel párhuzamosan a szocialista frakció is tájékozódott a témában.
- Működtetünk egy figyelőhálózatot, amely révén megismerjük és hasznosítani tudjuk azokat az újdonságokat, pozitív példákat, amelyeket más önkormányzatoknál bevezetnek. A XXII. kerületnél figyeltünk fel a lakásért életjáradék programra. Mire a battai önkormányzatnál terítékre került ez a téma, mi három önkormányzat szabályzatát ismertük meg, amelyek alapján elkészítettük a sajátunk tervezetét. Két-három mondat különbséggel ezt fogadtuk el. Persze nem az a lényeg, hogy kinek az érdeme a bevezetése, hiszen éppen ez a rendelet volt nagyon jó példája a munkacsoporton belüli hatékony együttműködésnek. Úgy érzem, értékes munkát végeztünk, mint ahogy például az egészségügy jövőbeni működését előkészítő munkacsoportban is, ahol szintén Török Sándor volt a szocialisták részéről a partnerünk.
- Visszatérve az eredeti kérdésére, nehéz megítélni, hogy hogyan változott a népszerűségünk, hiszen például a legutóbbi közvélemény-kutatásban is csak az országos pártszimpátiára vonatkozó kérdéseket tettek fel. Annak ellenére, hogy ezt már 2005-ben is kifogásoltuk.
- Úgy tudom, a közvélemény-kutatás megrendelése előtt minden képviselő tehetett javaslatot a kérdések tartalmára. Önök miért nem tettek?
- A tavalyi felmérés után indítványoztuk, hogy testületi napirend, vagy konzultáció keretében határozzuk meg, mire irányuljanak a kérdések. Úgy látszik, ez valahogy elfelejtődött. Júliusban egyébként szakértő bevonásával magunk fogunk elvégezni egy közvélemény-kutatást a városban. Addig annyit azért mondhatok, hogy ha a hozzánk eljutó visszajelzéseket, a más helyi szervezetekre jellemző széthúzást és a szocialisták népszerűségvesztését veszem alapul, akkor úgy gondolom: reálisak a választási célkitűzéseink.
- A már elvégeztetett szondázás és az országos választási eredmények alapján a szocialisták élvezik a legnagyobb támogatottságot Battán. Ez ellentmond annak, amit a népszerűségvesztésükről mondott.
- Nem igazán, hiszen az országos választásoknak nincs ilyen összefüggése a helyiekkel. Helyben már nem a pártszimpátia alapján döntenek az emberek. Példa erre, hogy míg országos szinten kétszer egymás után vesztett a Fidesz, Debrecenben Kósa Lajos maradt a polgármester. Nyilván az ő és a képviselő-testülete munkáját díjazta így az ottani lakosság. Battán viszont nem mutatott fel a szocialista városvezetés különösebben díjazandó eredményeket. Az ígéreteik köszönő viszonyban sincsenek azzal, ami végül megvalósult. Az ilyesmit észre szokták venni a választók.
- Nézzük az Önök ígéreteit! Nekem úgy tűnik, hogy a programjuk csak a címében és a szerkezetében forradalmi, valójában nem sok újat mond.
- Amin alapvetően változtatni akarunk, az a város gazdálkodása, ami az elmúlt tizenöt évben kizárólag az adóbevételekre épült. Ha ezek nem fedezték a kiadásokat, jött a tartalékbevonás, illetve a drasztikus megszorító intézkedések. Most arra számítunk, hogy az iparűzési adó eltörlésével végképp megszűnik az a kivételezett helyzet, ami ezt lehetővé tette. Erre egyrészt teljesíthető ígéretekkel, óvatos fejlesztésekkel, másrészt olyan beruházásokkal kell válaszolnunk, amelyek megtérülnek, azaz újabb bevételeket hoznak a városnak. Mi komolyan gondoljuk, hogy vállalkozó önkormányzatot kell létrehozni. Nem biztos például, hogy a város akkor jár a legjobban, ha eladja a telkeket a Téglagyári-völgyben. Mi mindig ragaszkodtunk a közösségi hasznosításhoz, de ez nem zárja ki a produktivitást. Létesülhetne ott akár egy jachtkikötő is, összesen kettő van belőle a fővárosban. A fizetőképes kereslet viszont jóval nagyobb ennél.
- És a vállalkozó szemléletű önkormányzat bevételei – a drasztikusan csökkenő adóbevételek mellett - arra is elegendőek lesznek, hogy szinte mindenre és minden társadalmi rétegre többet költsenek a jelenleginél? Mert a programjuk szerint így lesz.
- A meglévő bevételeket is lehetne sokkal ésszerűbben csoportosítani. Úgy, hogy mindenre arányosan jusson. Mi például sokkal hatékonyabbnak tartanánk a társasházak tömbben történő felújítását, és jelenleg nem tartunk felvállalhatónak több olyan nagyberuházást, amelyekbe belefogott a jelenlegi városvezetés. Gondolok itt az új városközpont kialakítására, vagy az új uszoda megépítésére. Vannak olyan beruházások, amiket csak külső, vállalkozói vagy pályázati forrás bevonásával szabad elkezdeni. És ha ez pillanatnyilag nem áll rendelkezésre, akkor ezekkel várni kell.
- Megmondom őszintém, a médiakuratórium felállításának a terve belőlem sem váltott ki nagy lelkesedést. Jól értem, hogy eszerint ráérő laikusok ellenőrizgetnék a tévét, az újságot, valamint a rádiót, és kérnék számon a szerkesztők szakmai döntéseit?
- Nem egészen. A tanács tagjai valóban társadalmi munkában végeznék a feladatukat, de nem kérhetnének számon senkitől semmit. Csupán annyi lenne a dolguk, hogy a szerkesztők által havonta leadott összesítés alapján eldöntsék: sikerült-e az adott médiumnak megvalósítani az arányosság elvét. A jelentéseiket kötelezően nyilvánosságra kellene hozni a helyi médiumokban, és javaslatokat tehetnének a képviselő-testületnek, amely ezeket vagy elfogadja, vagy nem. Mindez arra lenne jó, hogy megvalósuljon valamiféle rendszeres és szabályozott társadalmi kontrol a közszolgálati média felett.
- Ma még csak találgatni lehet, hányan versenyeznek majd ősszel a polgármesteri címért. Az Ön jelölése már biztos. Milyennek látja az esélyeit a győzelemre?
- Nehéz kérdés. Ha esélytelennek tartanám magam, nyilván nem is vállaltam volna a jelölést. Amikor döntöttem, nagyon sok mindent mérlegeltem. A legtöbbet az nyomta a latban, hogy beláttam, a Napos Oldalnak hangsúlyoznia kell a pártoktól, a pártpolitikától való függetlenségét. Saját polgármestert kell indítanunk ahhoz, hogy ne ismétlődjenek meg az előző választások során mindkét oldalról elhangzó vádak: valójában a másik oldalt támogatjuk, a függetlenségünk csak látszólagos. Úgy vélem, eljött az ideje, hogy a helyi kötődésű szervezetek jussanak nagyobb szerephez a helyi politikában. Úgy látom, nincs túl nagy nosztalgia a városban az előző, megbuktatott városvezetés iránt, ugyanakkor nagy az elégedetlenség, a csalódottság a jelenlegivel szemben. Egy harmadik út lehet a jövő.
- Még a politikai uborkaszezon kezdete előtt akartuk bejelenteni a választási elképzeléseinket, hogy minél több idő legyen azok megismertetésére és érdemi vitájára. Az országos választások – a pártokkal szemben - számunkra nem jelentettek feladatokat: volt időnk a programunk kidolgozására. Elküldtük szinte az összes várospolitikai szervezetnek, amelyek közül eddig a Nemzeti Fórum és a szocialisták jeleztek vissza: hajlandóak velünk a programok menti vitára, egyeztetésre. A lakosság a Napos Oldalak következő számában ismerheti meg a programunkat.
- Aki hajlandó Önökkel egyeztetni, azzal elképzelhetőnek is tartják az együttműködést?
- Nincs semmiféle ideológia orientációnk, tehát mindenkivel együttműködünk, akivel azonos célokat tudunk meghatározni.
- Hogyan értékeli az egyesülete és a frakciója négyéves teljesítményét? Elég népszerűek ahhoz, hogy ősszel megduplázzák a képviselőik számát?
- Érdemes belenézni a 2002-es választási programunkba: ahhoz képest, hogy ellenzékben politizáltunk, sok mindent sikerült megvalósítanunk belőle. Olyan apróságoktól, mint a szemétgyűjtők kihelyezése a Damjanich és Vasút utcákba, olyan nagyobb horderejű döntésekig, mint a lakásért életjáradék program elindítása. Szerintem, megtettük, amit meg lehetett. Azt viszont kudarcként éltük meg, hogy kétszer is nyújtottunk be tervezetet a médiakuratórium felállítására, amit mindkétszer vita nélkül söpört le a napirendről a képviselő-testület.
- A lakásért életjáradék program szerepelt a választási programjukban?
- Nem, később került a célkitűzéseink közé, de mi kezdeményeztük, hogy foglalkozzon vele a testület.
- Úgy tudom, Önökkel párhuzamosan a szocialista frakció is tájékozódott a témában.
- Működtetünk egy figyelőhálózatot, amely révén megismerjük és hasznosítani tudjuk azokat az újdonságokat, pozitív példákat, amelyeket más önkormányzatoknál bevezetnek. A XXII. kerületnél figyeltünk fel a lakásért életjáradék programra. Mire a battai önkormányzatnál terítékre került ez a téma, mi három önkormányzat szabályzatát ismertük meg, amelyek alapján elkészítettük a sajátunk tervezetét. Két-három mondat különbséggel ezt fogadtuk el. Persze nem az a lényeg, hogy kinek az érdeme a bevezetése, hiszen éppen ez a rendelet volt nagyon jó példája a munkacsoporton belüli hatékony együttműködésnek. Úgy érzem, értékes munkát végeztünk, mint ahogy például az egészségügy jövőbeni működését előkészítő munkacsoportban is, ahol szintén Török Sándor volt a szocialisták részéről a partnerünk.
- Visszatérve az eredeti kérdésére, nehéz megítélni, hogy hogyan változott a népszerűségünk, hiszen például a legutóbbi közvélemény-kutatásban is csak az országos pártszimpátiára vonatkozó kérdéseket tettek fel. Annak ellenére, hogy ezt már 2005-ben is kifogásoltuk.
- Úgy tudom, a közvélemény-kutatás megrendelése előtt minden képviselő tehetett javaslatot a kérdések tartalmára. Önök miért nem tettek?
- A tavalyi felmérés után indítványoztuk, hogy testületi napirend, vagy konzultáció keretében határozzuk meg, mire irányuljanak a kérdések. Úgy látszik, ez valahogy elfelejtődött. Júliusban egyébként szakértő bevonásával magunk fogunk elvégezni egy közvélemény-kutatást a városban. Addig annyit azért mondhatok, hogy ha a hozzánk eljutó visszajelzéseket, a más helyi szervezetekre jellemző széthúzást és a szocialisták népszerűségvesztését veszem alapul, akkor úgy gondolom: reálisak a választási célkitűzéseink.
- A már elvégeztetett szondázás és az országos választási eredmények alapján a szocialisták élvezik a legnagyobb támogatottságot Battán. Ez ellentmond annak, amit a népszerűségvesztésükről mondott.
- Nem igazán, hiszen az országos választásoknak nincs ilyen összefüggése a helyiekkel. Helyben már nem a pártszimpátia alapján döntenek az emberek. Példa erre, hogy míg országos szinten kétszer egymás után vesztett a Fidesz, Debrecenben Kósa Lajos maradt a polgármester. Nyilván az ő és a képviselő-testülete munkáját díjazta így az ottani lakosság. Battán viszont nem mutatott fel a szocialista városvezetés különösebben díjazandó eredményeket. Az ígéreteik köszönő viszonyban sincsenek azzal, ami végül megvalósult. Az ilyesmit észre szokták venni a választók.
- Nézzük az Önök ígéreteit! Nekem úgy tűnik, hogy a programjuk csak a címében és a szerkezetében forradalmi, valójában nem sok újat mond.
- Amin alapvetően változtatni akarunk, az a város gazdálkodása, ami az elmúlt tizenöt évben kizárólag az adóbevételekre épült. Ha ezek nem fedezték a kiadásokat, jött a tartalékbevonás, illetve a drasztikus megszorító intézkedések. Most arra számítunk, hogy az iparűzési adó eltörlésével végképp megszűnik az a kivételezett helyzet, ami ezt lehetővé tette. Erre egyrészt teljesíthető ígéretekkel, óvatos fejlesztésekkel, másrészt olyan beruházásokkal kell válaszolnunk, amelyek megtérülnek, azaz újabb bevételeket hoznak a városnak. Mi komolyan gondoljuk, hogy vállalkozó önkormányzatot kell létrehozni. Nem biztos például, hogy a város akkor jár a legjobban, ha eladja a telkeket a Téglagyári-völgyben. Mi mindig ragaszkodtunk a közösségi hasznosításhoz, de ez nem zárja ki a produktivitást. Létesülhetne ott akár egy jachtkikötő is, összesen kettő van belőle a fővárosban. A fizetőképes kereslet viszont jóval nagyobb ennél.
- És a vállalkozó szemléletű önkormányzat bevételei – a drasztikusan csökkenő adóbevételek mellett - arra is elegendőek lesznek, hogy szinte mindenre és minden társadalmi rétegre többet költsenek a jelenleginél? Mert a programjuk szerint így lesz.
- A meglévő bevételeket is lehetne sokkal ésszerűbben csoportosítani. Úgy, hogy mindenre arányosan jusson. Mi például sokkal hatékonyabbnak tartanánk a társasházak tömbben történő felújítását, és jelenleg nem tartunk felvállalhatónak több olyan nagyberuházást, amelyekbe belefogott a jelenlegi városvezetés. Gondolok itt az új városközpont kialakítására, vagy az új uszoda megépítésére. Vannak olyan beruházások, amiket csak külső, vállalkozói vagy pályázati forrás bevonásával szabad elkezdeni. És ha ez pillanatnyilag nem áll rendelkezésre, akkor ezekkel várni kell.
- Megmondom őszintém, a médiakuratórium felállításának a terve belőlem sem váltott ki nagy lelkesedést. Jól értem, hogy eszerint ráérő laikusok ellenőrizgetnék a tévét, az újságot, valamint a rádiót, és kérnék számon a szerkesztők szakmai döntéseit?
- Nem egészen. A tanács tagjai valóban társadalmi munkában végeznék a feladatukat, de nem kérhetnének számon senkitől semmit. Csupán annyi lenne a dolguk, hogy a szerkesztők által havonta leadott összesítés alapján eldöntsék: sikerült-e az adott médiumnak megvalósítani az arányosság elvét. A jelentéseiket kötelezően nyilvánosságra kellene hozni a helyi médiumokban, és javaslatokat tehetnének a képviselő-testületnek, amely ezeket vagy elfogadja, vagy nem. Mindez arra lenne jó, hogy megvalósuljon valamiféle rendszeres és szabályozott társadalmi kontrol a közszolgálati média felett.
- Ma még csak találgatni lehet, hányan versenyeznek majd ősszel a polgármesteri címért. Az Ön jelölése már biztos. Milyennek látja az esélyeit a győzelemre?
- Nehéz kérdés. Ha esélytelennek tartanám magam, nyilván nem is vállaltam volna a jelölést. Amikor döntöttem, nagyon sok mindent mérlegeltem. A legtöbbet az nyomta a latban, hogy beláttam, a Napos Oldalnak hangsúlyoznia kell a pártoktól, a pártpolitikától való függetlenségét. Saját polgármestert kell indítanunk ahhoz, hogy ne ismétlődjenek meg az előző választások során mindkét oldalról elhangzó vádak: valójában a másik oldalt támogatjuk, a függetlenségünk csak látszólagos. Úgy vélem, eljött az ideje, hogy a helyi kötődésű szervezetek jussanak nagyobb szerephez a helyi politikában. Úgy látom, nincs túl nagy nosztalgia a városban az előző, megbuktatott városvezetés iránt, ugyanakkor nagy az elégedetlenség, a csalódottság a jelenlegivel szemben. Egy harmadik út lehet a jövő.
