A magánszemélyek eltitkolt jövedelmeinek megállapítása gyakran nehéz feladat elé állítja az adóhatóságot.
Magyarországon nincs egységes vagyonadó (csak egyes vagyonelemeket és vagyonátruházásokat „kezel” az adórendszer, pl. a gépjárműveket, a telket és épületet, az ajándékozást, az öröklést és az ingatlanok ellenérték fejében történő átruházását), az egységes vagyonnyilatkozatra vonatkozó szabályokat az Alkotmánybíróság 1992-ben megsemmisítette. Az adózás rendjéről szóló törvény 1997 óta tartalmaz rendelkezéseket a vagyongyarapodás adóhatósági vizsgálatára vonatkozóan, szinte ez az egyetlen eszköz az eltitkolt jövedelmek utólagos feltárására és adóztatására.
I. Jogszabályi háttér
Az adózás rendjéről szóló 2003. évi XCII. törvény (továbbiakban Art.) 109. § (1) bekezdése alapján, ha az adóhatóság megállapítása szerint az adózó vagyongyarapodásával és az életvi-telére fordított kiadásokkal nincs arányban az adómentes, a bevallott és a bevallási kötelezett-ség alá nem eső, de megszerzett jövedelmének együttes összege, az adóhatóság az adó alap-ját is becsléssel állapítja meg. Ez esetben - figyelemmel az ismert és adóztatott jövedelmekre is - az adóhatóságnak azt kell megbecsülnie, hogy a vagyongyarapodás és az életvitel fedeze-téül a magánszemélynek milyen összegű jövedelemre volt szüksége.
A korábban végzett vizsgálatok tapasztalatai azt mutatták, hogy az adózók, a vagyongyarapo-dás forrásaként az elévülési időt megelőző időszakban szerzett jövedelmet jelöltek meg. Ezért az Art. 109. § (3) bekezdése alapján az adóhatóság az adózó által előadott tények, adatok valóságtartalmát az adó-megállapításhoz való jog elévülési idejét megelőző időszakra vonatkozóan is vizsgálhatja. Ebben az esetben nem elévülési időszak meghosszabbításáról van szó, hiszen ha bebizonyosodik, hogy akkor keletkezett az adózatlan jövedelem, nincs mód az adókötelezettség érvényesítésére.
A vagyongyarapodási vizsgálatok esetén a bizonyítási teher részben megfordul: az adózó-nak kell bizonyítani, hogy a vagyonnövekmény legális forrásokból származik, és az után nem is kellett adózni.
II. A kiválasztás alapját képező információk
A vagyongyarapodási vizsgálatokra az adózó magánszemélyek nem véletlenszerűen, hanem célzottan kerülnek kiválasztásra. Az ellenőrzés tehát már egy gyanút fogalmaz meg, fenntart-va természetesen annak a lehetőségét, hogy a magánszemély tudja igazolni vagyongyarapodá-sát, és azt, hogy jogszerűen nem fizetett a gyarapodást megalapozó jövedelem után adót, mert például az adómentes forrásból származott.
Az ellenőrzésre történő kiválasztásra például a következő információk alapján kerülhet sor:
- bevallások adatai, kontrollinformációk elemzése,
- ingatlan adás-vétel,
- cégnyilvántartás adatai,
- adóalanyi hierarchia térkép,
- közérdekű bejelentés,
- társas vállalkozásnak nagy összegű tagi kölcsönt nyújtó magánszemély, vagy egyéni vállalkozó,
- nagy összegű tőkebetétet feltüntető egyéni vállalkozók,
- más hatóságok (pl. rendőrség) jelzései,
- társigazgatóságok, társosztályok adóellenőrzései
alapján.
III. Bizonylathoz köthető vizsgálati szempontok
A vagyonosodási vizsgálatok során a bizonylatokhoz konkrétan köthető tényállás feltárását az adóhivatal az alábbi szempontok alapján folytatja le:
- Adózót terheli annak bizonyítási kötelezettsége, hogy vagyongyarapodása adózott, il-letőleg adómentes jövedelemből származik. Ez azonban nem jelenti azt, hogy az általa megjelölt vagyonelemeket az adóhatóságnak bizonyítási eljárás nélkül el kell fogad-nia.
- Az adóhatóság nem köteles a meghallgatott tanúkat jövedelmi viszonyaik tisztázása érdekében célvizsgálat alá vonni abban az esetben, ha megfelelő következtetéseket le-het levonni a rendelkezésre álló adatokból.
- Adózó általi bizonyítás a külföldről származó jövedelem tekintetében kizárólag akkor eredményes, amennyiben a magánszemély a vizsgált időszaki devizaszabályoknak megfelelő igazolásokkal rendelkezik az adott összeg Magyarországra érkezéséről.
- Az adó és illetékszabályok megsértésével szervezett jövedelmet utóbb, az elévülési időn túl legalizálni nem lehet, az a fedezethiány csökkentésére nem alkalmas.
- A rokoni ajándékozás a korábbi és jelenlegi illetékszabályok szerint is ajándékozási il-leték hatálya alá tartozik, tehát amennyiben az illetékhivatal eljárást nem folytatott le, úgy az ajándékozásra vonatkozó hivatkozás sem fogadható el.
- Bizonyítékként nem fogadható el a kamatjövedelemre, nyereményre történő bizonylat nélküli hivatkozás, de valamiféle köztudomású tényre történő utalás sem.
- Az adóhatósági pénzintézeti megkeresések törvényi felhatalmazás alapján célhoz kö-töttek és jogszerűek, adózó érdekét szolgáló olyan bizonyítási eljárások, melyeknek je-lentős szerepe van a kezdő vagyon meghatározásában.
IV. Nyilatkozat, mint a tényállás tisztázásának másik eszköze
Nyilatkozat felvétele szükséges a magánszemélyek esetében, ha a tényleges vagyoni helyzet nem állapítható meg a rendelkezésre álló egyéb bizonyítékok alapján.
Revízió által tisztázandó kérdések lehetnek:
- rendelkezett-e bevallási kötelezettség alá nem tartozó külön jövedelemmel (pl.: kamat-jövedelem, nyeremény),
- meglévő különadózó jövedelmek jogcíme (a valóságtartalom ellenőrizhetősége érde-kében),
- ingó és ingatlan értékesítésénél, bérbe adásánál a vevő, bérbevevő azonosítása, a szer-zési és eladási ár rögzítése,
- vásárolt ingatlanra, esetleg vagyonértékű jogra vonatkozóan a vételár és az eladó sze-mélyének rögzítése,
- meglévő hitel és kölcsön felvétel körülményeinek tisztázása arra vonatkozóan, hogy azonosíthatóan kitől, mikor, milyen összegben lett felvéve, visszafizetésre került-e, és mikor,
- ha van folyamatban lévő ingatlanberuházás, az hol, milyen összegben, milyen forrás-ból kerül megépítésre,
- milyen konstrukcióban és milyen összegű megtakarítással rendelkezett a vizsgálat alá vont időszak kezdetén, illetve a vizsgálat megkezdésekor milyen személyek felé, mi-lyen összegű, átfutási idejű tartozással rendelkezik,
- kik a vele egy háztartásban lakó eltartott személyek, éves viszonylatban milyen össze-get fordít életvitelének fedezésére.
V. Vizsgálati eljárások
A vagyonosodási vizsgálatok rendkívül időigényesek, a bizonyítási eljárás komplex.
- Kölcsön, hitel felvételére történő hivatkozás esetében a nyújtónál kapcsolódó vizs-gálat válik szükségessé, sokszor magánszemélyek egész láncolatát illetően. Indokolt lehet adóellenőrzést a kölcsönnyújtónál is elrendelni, ha a becsatolt dokumentumok a kölcsönnyújtás tényét alátámasztják, de a kölcsönt nyújtó jövedelme erre nem ad fede-zetet.
- Külföldről származó jövedelem, kölcsön pénzügyi fedezetre történő hivatkozás ese-tében az adóhatóság illetékes szervén keresztül megkeresésre kerül a származási or-szág adóhatósága, aki vizsgálatot folytat a külföldi kölcsönnyújtás lehetőségére vonat-kozóan.
- Ingatlanvagyon megléte esetén szükséges helyszíni szemle lefolytatása, gyakran szakértő igénybevétele.
- Amennyiben a tulajdonszerzés, házastárssal, élettárssal közös pénzügyi fedezettel va-lósult meg, a családtagok ellenőrzését is indokolt elrendelni.
- Sok esetben az adózók közreműködési kötelezettsége nem teljesül maradéktalanul, akadályozzák a tényállás feltárását.
VI. Elvégzett vagyonosodási vizsgálatok a számok tükrében
A rendelkezésre álló széleskörű információk alapján az adóhivatal egyre több vagyonosodási vizsgálat lefolytatását rendeli el. Hiába az adózók által felsorakoztatott egyre bővülő jövede-lem-legalizálási módszerek, a megállapítással záruló vizsgálatok darabszáma az összes vizs-gálati darabszámra vetítve növekvő százalékot mutat. További emelkedést mutat a megállapí-tott adókülönbözet, valamint az egy vizsgálatra jutó megállapítás összege.
Az adó utólagos megfizetésén kívül az adózót terheli még az adóbírság (főszabályként az adóhiány 50 %-a), továbbá késedelmi pótlék (a jegybanki alapkamat kétszeresével számolva a „jogosulatlan pénzhasználat” díja). Az adóbírság és a késedelmi pótlék méltányosságból csökkenthető, de ezekben az esetekben kevés méltánylást érdemlő körülmény szokott lenni.
I. Jogszabályi háttér
Az adózás rendjéről szóló 2003. évi XCII. törvény (továbbiakban Art.) 109. § (1) bekezdése alapján, ha az adóhatóság megállapítása szerint az adózó vagyongyarapodásával és az életvi-telére fordított kiadásokkal nincs arányban az adómentes, a bevallott és a bevallási kötelezett-ség alá nem eső, de megszerzett jövedelmének együttes összege, az adóhatóság az adó alap-ját is becsléssel állapítja meg. Ez esetben - figyelemmel az ismert és adóztatott jövedelmekre is - az adóhatóságnak azt kell megbecsülnie, hogy a vagyongyarapodás és az életvitel fedeze-téül a magánszemélynek milyen összegű jövedelemre volt szüksége.
A korábban végzett vizsgálatok tapasztalatai azt mutatták, hogy az adózók, a vagyongyarapo-dás forrásaként az elévülési időt megelőző időszakban szerzett jövedelmet jelöltek meg. Ezért az Art. 109. § (3) bekezdése alapján az adóhatóság az adózó által előadott tények, adatok valóságtartalmát az adó-megállapításhoz való jog elévülési idejét megelőző időszakra vonatkozóan is vizsgálhatja. Ebben az esetben nem elévülési időszak meghosszabbításáról van szó, hiszen ha bebizonyosodik, hogy akkor keletkezett az adózatlan jövedelem, nincs mód az adókötelezettség érvényesítésére.
A vagyongyarapodási vizsgálatok esetén a bizonyítási teher részben megfordul: az adózó-nak kell bizonyítani, hogy a vagyonnövekmény legális forrásokból származik, és az után nem is kellett adózni.
II. A kiválasztás alapját képező információk
A vagyongyarapodási vizsgálatokra az adózó magánszemélyek nem véletlenszerűen, hanem célzottan kerülnek kiválasztásra. Az ellenőrzés tehát már egy gyanút fogalmaz meg, fenntart-va természetesen annak a lehetőségét, hogy a magánszemély tudja igazolni vagyongyarapodá-sát, és azt, hogy jogszerűen nem fizetett a gyarapodást megalapozó jövedelem után adót, mert például az adómentes forrásból származott.
Az ellenőrzésre történő kiválasztásra például a következő információk alapján kerülhet sor:
- bevallások adatai, kontrollinformációk elemzése,
- ingatlan adás-vétel,
- cégnyilvántartás adatai,
- adóalanyi hierarchia térkép,
- közérdekű bejelentés,
- társas vállalkozásnak nagy összegű tagi kölcsönt nyújtó magánszemély, vagy egyéni vállalkozó,
- nagy összegű tőkebetétet feltüntető egyéni vállalkozók,
- más hatóságok (pl. rendőrség) jelzései,
- társigazgatóságok, társosztályok adóellenőrzései
alapján.
III. Bizonylathoz köthető vizsgálati szempontok
A vagyonosodási vizsgálatok során a bizonylatokhoz konkrétan köthető tényállás feltárását az adóhivatal az alábbi szempontok alapján folytatja le:
- Adózót terheli annak bizonyítási kötelezettsége, hogy vagyongyarapodása adózott, il-letőleg adómentes jövedelemből származik. Ez azonban nem jelenti azt, hogy az általa megjelölt vagyonelemeket az adóhatóságnak bizonyítási eljárás nélkül el kell fogad-nia.
- Az adóhatóság nem köteles a meghallgatott tanúkat jövedelmi viszonyaik tisztázása érdekében célvizsgálat alá vonni abban az esetben, ha megfelelő következtetéseket le-het levonni a rendelkezésre álló adatokból.
- Adózó általi bizonyítás a külföldről származó jövedelem tekintetében kizárólag akkor eredményes, amennyiben a magánszemély a vizsgált időszaki devizaszabályoknak megfelelő igazolásokkal rendelkezik az adott összeg Magyarországra érkezéséről.
- Az adó és illetékszabályok megsértésével szervezett jövedelmet utóbb, az elévülési időn túl legalizálni nem lehet, az a fedezethiány csökkentésére nem alkalmas.
- A rokoni ajándékozás a korábbi és jelenlegi illetékszabályok szerint is ajándékozási il-leték hatálya alá tartozik, tehát amennyiben az illetékhivatal eljárást nem folytatott le, úgy az ajándékozásra vonatkozó hivatkozás sem fogadható el.
- Bizonyítékként nem fogadható el a kamatjövedelemre, nyereményre történő bizonylat nélküli hivatkozás, de valamiféle köztudomású tényre történő utalás sem.
- Az adóhatósági pénzintézeti megkeresések törvényi felhatalmazás alapján célhoz kö-töttek és jogszerűek, adózó érdekét szolgáló olyan bizonyítási eljárások, melyeknek je-lentős szerepe van a kezdő vagyon meghatározásában.
IV. Nyilatkozat, mint a tényállás tisztázásának másik eszköze
Nyilatkozat felvétele szükséges a magánszemélyek esetében, ha a tényleges vagyoni helyzet nem állapítható meg a rendelkezésre álló egyéb bizonyítékok alapján.
Revízió által tisztázandó kérdések lehetnek:
- rendelkezett-e bevallási kötelezettség alá nem tartozó külön jövedelemmel (pl.: kamat-jövedelem, nyeremény),
- meglévő különadózó jövedelmek jogcíme (a valóságtartalom ellenőrizhetősége érde-kében),
- ingó és ingatlan értékesítésénél, bérbe adásánál a vevő, bérbevevő azonosítása, a szer-zési és eladási ár rögzítése,
- vásárolt ingatlanra, esetleg vagyonértékű jogra vonatkozóan a vételár és az eladó sze-mélyének rögzítése,
- meglévő hitel és kölcsön felvétel körülményeinek tisztázása arra vonatkozóan, hogy azonosíthatóan kitől, mikor, milyen összegben lett felvéve, visszafizetésre került-e, és mikor,
- ha van folyamatban lévő ingatlanberuházás, az hol, milyen összegben, milyen forrás-ból kerül megépítésre,
- milyen konstrukcióban és milyen összegű megtakarítással rendelkezett a vizsgálat alá vont időszak kezdetén, illetve a vizsgálat megkezdésekor milyen személyek felé, mi-lyen összegű, átfutási idejű tartozással rendelkezik,
- kik a vele egy háztartásban lakó eltartott személyek, éves viszonylatban milyen össze-get fordít életvitelének fedezésére.
V. Vizsgálati eljárások
A vagyonosodási vizsgálatok rendkívül időigényesek, a bizonyítási eljárás komplex.
- Kölcsön, hitel felvételére történő hivatkozás esetében a nyújtónál kapcsolódó vizs-gálat válik szükségessé, sokszor magánszemélyek egész láncolatát illetően. Indokolt lehet adóellenőrzést a kölcsönnyújtónál is elrendelni, ha a becsatolt dokumentumok a kölcsönnyújtás tényét alátámasztják, de a kölcsönt nyújtó jövedelme erre nem ad fede-zetet.
- Külföldről származó jövedelem, kölcsön pénzügyi fedezetre történő hivatkozás ese-tében az adóhatóság illetékes szervén keresztül megkeresésre kerül a származási or-szág adóhatósága, aki vizsgálatot folytat a külföldi kölcsönnyújtás lehetőségére vonat-kozóan.
- Ingatlanvagyon megléte esetén szükséges helyszíni szemle lefolytatása, gyakran szakértő igénybevétele.
- Amennyiben a tulajdonszerzés, házastárssal, élettárssal közös pénzügyi fedezettel va-lósult meg, a családtagok ellenőrzését is indokolt elrendelni.
- Sok esetben az adózók közreműködési kötelezettsége nem teljesül maradéktalanul, akadályozzák a tényállás feltárását.
VI. Elvégzett vagyonosodási vizsgálatok a számok tükrében
A rendelkezésre álló széleskörű információk alapján az adóhivatal egyre több vagyonosodási vizsgálat lefolytatását rendeli el. Hiába az adózók által felsorakoztatott egyre bővülő jövede-lem-legalizálási módszerek, a megállapítással záruló vizsgálatok darabszáma az összes vizs-gálati darabszámra vetítve növekvő százalékot mutat. További emelkedést mutat a megállapí-tott adókülönbözet, valamint az egy vizsgálatra jutó megállapítás összege.
Az adó utólagos megfizetésén kívül az adózót terheli még az adóbírság (főszabályként az adóhiány 50 %-a), továbbá késedelmi pótlék (a jegybanki alapkamat kétszeresével számolva a „jogosulatlan pénzhasználat” díja). Az adóbírság és a késedelmi pótlék méltányosságból csökkenthető, de ezekben az esetekben kevés méltánylást érdemlő körülmény szokott lenni.
.jpg)
