Kuhl Tibor vezérigazgató elmondta, mintegy negyven éve annak, hogy üzemelni kezdtek Százhalombattán az első hő- és villamos energiát termelő egységek. Tíz éve történt a DE Rt privatizációja, és a tulajdonváltás új technológiát, új szemléletet, s a környezetvédelmi beruházások kezdetét is jelentette. Több mint négy éve megszűnt a pakuratüzelés, és a nehézfémek emissziója a város légterében. Végrehajtották a hat F blokk retrofit programját, ami a gépi berendezések időtartamának meghosszabbítását és az erőmű számára kiszámíthatóbb jövőt eredményezett. A Dunamenti és a város vezetőinek kapcsolata mintegy féléve egyre szorosabb, ez kölcsönös előnyöket jelent mindkét fél számára.

Dr. Benedek László polgármester felidézte azokat az éveket, amikor kemény csaták folytak a két nagyvállalat és a város között levegőnk, élővizeink és talajunk tisztaságáért. Beszélt az egykori savas esőkről, amiktől – egyebek mellett – a gépkocsik is „pettyesek” lettek.

Beszámolt arról, hogy az erőmű három éve nem tarozik környezetvédelmi bírságot fizetni, és átadta az igazgatónak az önkormányzat még nyomdameleg környezetvédelmi tájékoztatóját, amelyben már csak pozitívumok olvashatók az erőművel kapcsolatban.

A továbbiakban egyebek mellett elhangzott, hogy Magyarországon kb. nyolcezer megawatt a beépített teljesítmény, amelynek hozzávetőleg 20%-át a DE Rt. teszi ki. A termelésből 2005-ben ugyanakkor már csak mintegy 10%-kal vette ki részét a százhalombattai erőmű. Az ország tavalyi energiaszükségletének 20%-a importból származott.

Érdekes adatokat tudhattak meg az érdeklődők Gőgös Zoltán kormánybiztostól és dr. Orosz Sándortól, az Országgyűlés Környezetvédelmi Bizottsága elnökhelyettesétől az európai méretű gázválságról, az ország és az unió energia-politikájáról, a földgázárak várható alakulásáról, a nem hagyományos erőművek jövőjéről, a szélerőművek telepítéséről és az alkoholról, mint az erőművek lehetséges tüzelőanyagáról. Magyarországon egyelőre nincs alternatívája sem az atomenergiának, sem a szénhidrogén alapú, sem a széntüzelésű erőműveknek. Úgy tűnik – mondta Kuhl Tibor –, hogy a történelem kereke visszafelé forog, hiszen újabban a szervezett piac helyett hatósági energiaárakról beszélnek a nagypolitika szereplői.

Az új, G3-as üzemegységet a tervek szerint egy F blokk átépítésével valósítják meg, az ún. repowering eljárás alkalmazásával, azaz, a blokkot bővítik egy gázturbinával. A hő-hasznosító kazán révén a korábbi 215 megawatt helyett 400 megawatt lesz a blokk teljesítménye. A korábbi hat F blokk közül a jövőben csak négy fog működni, kettő hidegtartalékban marad. Így az erőmű beépített kapacitása a korábbi 2200 megawattról 1475-re csökken. A G3 mindenképpen környezetkímélőbb lesz magasabb hatásfoka miatt. Egy F blokkhoz képest fele mennyiségű tüzelőanyag elégetésével lesz képes közel ugyanakkora mennyiségű energiát termelni.

Az elavult ABDE blokkok rég megértek a bontásra, hiszen állagóvásuk sokba kerül, elhanyagolásuk viszont súlyos környezeti károkkal járhat. A bontás egy- másfél évig tarthat, ami alatt 35 ezer tonnányi hulladék keletkezik. A jelentkezők közül azt a céget fogják megbízni a feladattal, amelyik a legjobb referenciákkal rendelkezik, és garantálja a magas szintű minőséget – hangzott el. Különválasztják majd az újrahasznosítható fémhulladékot, és a veszélyes anyagokat - azbesztet, kormot. Külön gondot kell fordítani a földalatti vezetékekre, gépi berendezésekre és az ott feltárt veszélyes anyagokra. A legzajosabb munkát olyankor akarják végezni, amikor az a legkevésbé zavarja a lakosságot. A talaj teljes rekultivációját nem végzik el, mert az erőmű újabb kapacitásokat telepíthet a felszabadult területre, ha erre lehetősége nyílik. Így az egykori „legfüstösebb” kémény megmarad.

A Dunamenti vezérigazgatója elmondta, hogy rendszeresen tartanak hasonló rendezvényeket, és bővíteni kívánják a résztvevők körét is. Tervezik, hogy a legközelebbi találkozóra meghívják a MOL Rt. Finomítás vezetőit is.