A Fidesz-KDNP elmúlt két évéről számtalan értékelés született, így érdemes ezen elemzésekből egy kicsit mazsolázni. Mellár Tamás – jobboldalinak minősülő közgazdászprofesszor - számításai szerint a kormányzat az elmúlt két évben kb. 4.000 milliárd pótlólagos forrás vont a hatáskörébe és ezt gyakorlatilag eredmény nélkül használta fel. A 4.000 milliárd stimmel (kb. 3.000 milliárd az einstandolt magánnyugdíj pénztárak vagyona, az 1.000 milliárd pedig a különböző ágazati- és bankadók). Az eredmény nélküliség is stimmel, ugyanis a GDP 24 hónap alatt legfeljebb 2 %-kal növekedett – ezt ugyebár nagyítóval is nehéz észrevenni, míg a nettó kormányzati államadósság 19.000 milliárdról 21.000 milliárdra nőtt.
Nagy ígéret volt a devizahitelesek megsegítése. A segítség lehetett volna az, hogy a forint az euróhoz vagy a svájci frankhoz képest megerősödik (ezzel forintban csökkennek a törlesztő részletek) vagy az, hogy az SZJA csökkentése révén a devizahiteleseknek megnő a pénzügyi mozgásterük. Az adócsökkentésre sor került, de a devizahitelesek 80 %-a hoppon maradt. Ami a forint erejét illeti, az alábbi táblázat mindent elmond.
A következő nagy ígéret az 1.000.000 új munkahely 10 év alatt. Ebből sem valósult meg semmi sem. Igaz ugyan, hogy a foglalkoztatottak létszáma két év alatt kb. 80.000 fővel nőtt, de ez kizárólag a közmunkaprogramok eredménye; a profitorientált szférában viszont a foglalkoztatottak száma csökkent. Tegyük hozzá, hogy a közmunkások ugyebár állami alkalmazottak és napi 4 órában dolgoznak cincogó munkabérért cserébe – na, az a munka olyan is.
Ígéret volt az adórendszer egyszerűsítése. Vessünk egy pillantást az alábbi táblázatra:
Ha értékelni akarjuk ezeket az új adónemeket, akkor elmondható, hogy ezek többsége beépül a termékek áraiba és egyrészt gerjesztik az inflációt, másrészt növelik a termelő szféra önköltségét, ami a hazai termékek versenyhelyzetét rontja.
A német befektetőket rendszeresen megkérdezik, hogy tőkét mely volt szocialista országban fektetnének be a legszívesebben. Íme a végeredmény:
Ehhez annyi magyarázat szükséges, hogy egy befektetési döntésnél a legfontosabb szempontok a következők: jogbiztonság, közbiztonság, az alapvető emberi jogok dominanciája, infrastruktúra megléte (út, vasút, hírközlés, energia), szakképzett munkaerő rendelkezésre állása, a fő piacok közelsége, korrupció mentesség, az adott ország viszonya a környező országokhoz – és csak nagyon hátul kullog a sorban az, hogy mennyi a társasági adó mértéke. Habár az infrastruktúránk két év alatt nem változott, de valamit nagyon elronthattunk, ha a legfőbb partnerünk, Németország, minket ennyire leértékelt.
Tisztelt Hírtükör Olvasók! Néhány apró, ámde jelentős gondolattal szeretném kiegészíteni Rákos Péter írását! A cikk szerzője a bevezetésre került új adókat említi, ám azt nagyvonalúan elhallgatja, hogy ezen új adók jelentős része nem a lakosságot terhelte, hanem 20 év után először megteremtették a tényleges közteherviselést hazánkban! Olyan új, ágazatokat érintő különadók lettek bevezetve, melyek jelentősége pont az, hogy szakítva a 20 éves hagyományokkal, szakítva a balliberális országvezetés szokásaival, nem az adófizető polgárokról próbált meg még egy újabb réteg "bőrt" lehúzni, hanem azokat a multinacionális vállalatokat, bankokat terhelték, melyek hazánkban 20 éven keresztül extra profitra tettek szert! A bankadó, az energetikai különadó, a telekommunikációs adó, a kereskedelmi láncok különadója, az extra végkielégítések különadója (emlékszünk, 100 milliós BKV-s kifizetések, melyen egy ország volt felháborodva 2010-ben), a büntetőadók, a játékgép adók, a chipsz adó, az ingatlanspekulációs adó, stb mind mind olyan adónemek, melyek közül egyik sem a lakosságra lett kivetve! Mint ahogy fent is írtam, ezen adónemek megteremtették a tényleges közteherviselést hazánkban! Abban csak bízni tudok, hogy az ezen adónemekből befolyt állami, több száz milliárd forintos bevételt a cikk szerzője még gondolatban sem szeretné átterheltetni a lakosságra! Álláspontom szerint nem helytálló a cikkszerzőjének azon véleménye sem, hogy ezen ágazati különadók a lakosságra lettek terhelve, és növelték az inflációt, hiszen a KSH inflációs adatai szerint 2011-ben az infláció mértéke csökkent 2010-hez képest, a 2012-es emelkedést pedig a gazdasági növekedés lassulásával magyarázzák a szakértők, mely gazdasági növekedés - jelen esetben visszaesés - Európai jelenség! Furcsának találom, hogy a cikk szerzője burkolt ingatlanadóról beszél, hiszen hazánkban ilyen nem létezik, a polgári kormány ilyet nem vezetett be, a pénzügyi tranzakciós adó sem a lakosságot érinti, az elfogadás előtt állónak írt budapesti dugódíjról pedig a minap Tarlós István főpolgármester is azt nyilatkozta, hogy a részletek még csak most vannak kidolgozás alatt (a tisztesség kedvéért fontos megjegyezni, hogy a 20 évig regnált liberális városvezetés egy gatyáig eladósított fővárost, végletekig eladósított fővárosi cégeket adott át 2010-ben). A devizaadósokon is segített a Kormány, a végtörlesztéssel közel 200.000 adós szabadult meg drága és finanszírozhatatlan lakáshitelétől, az árfolyamgát bevezetése, az eszközkezelő felállítása pedig további sok tízezer családot húz ki a hitelcsapdából! Mindezen intézkedésekben lehet kivetni valót találni a mindig lehet jobban dolgozni elv alapján, lehet a kormányt kritizálni - és ha az indok alapos, akkor kell is - de azt gondolom, a kritikák legyenek igazak és méltányosak, Rákos Péter írása pedig sajnos mindkettőtől nagyon távol áll! Egy végletekig leharcolt és eladósított nemzet vezetését vette át 2010-ben a második Orbán kormány, és bár sokan, sok helyen kritizálják a munkájukat, azt hiszem abban egyet ért mindenki, ma Magyarország erősebb és stabilabb gazdasággal bír, mint 2010-ben! Tisztelettel: Nagy Balázs János települési-képviselő
Igentisztelt Képviselő Úr! Teljességgel igazat adok önnek abban, hogy ez eddig az elmúlt 20-évben az adófizető polgárokkal lett minden megfizetve. Helyesen igazítja ki a cikk szerzőjét elvégre ön gazdálkodási, pénzügyi, integrációs bizottság feje tehát szakmabelibb, mint a fent említet úr, vagy mifene. Bizony olyan adókat, ami a lakosságot terhelné még elvétve se találni, pl. a bankadót is az anyabankok fizették meg, /a THM meg csökkent/. Így jártunk a chips adóval is egy fillérrel se került többe a polgárok elhízásáért felelős ropogtatni való. Vagy említhetném a telefonadót, tudomásom szerint 1 szolgáltató jelezte, ő bizony örömmel áldoz a haza oltárán, így segítve polgártársainkon. A többi 2 vagy 3-at most próbál a N. A. V. leánykori nevén az A.P.E.H szép szóval jobb belátásra bírni,valami miatt nem fűlik rá a foguk,hogy ők nyeljék le a megemelt kiadásokat. Eddig, persze no, nem 20 évre visszamenőleg, talicskával tolták ki az extraprofitot, ez bezzeg tetszett nekik, most meg durcáskodnak, át akarják lőcsölni szegény telizőkre a járulékot. Mert telefonálni azt kell, mint ahogy hajózni is. A kormány a sarkára állt, de jelentem, a harc elbukott, a társaságok győztek. Megemlítve a biztosítókat, azóta se tudom, milyen jogcímen fizetek többet majd 2000 Ft-tal, mert ez nem az adóm, az biztos, azt 1 söralátéten csinálta meg 2 adószakértő 3 hétig. Igazat adva a képviselő úrnak, akkor még a bőrt is lenyúzták rólunk, sajnos akkor még nem is volt olyan sok adó, de reméljük, jön még több. Főleg olyan, ami a befurakodott, extraprofitra éhes üzletláncokat üzemeltető multikat/pl. CBA/ keményen megsanyargatja a polgárok helyett. Elborzongok, ha az ingatlanspekulációkra gondolok, 20 éven keresztül mik mentek itt, ámbátor most jut eszembe, ki kell vonni 4 évet, mert akkor a mostani polgár és adóbarát kormány volt hatalmon. Bezzeg, most minden oké, aki pályázik, az nyer /műkörmös feleség, apa/ sehol egy svindli, lehet tavasztól művelni a földet. Ígéreteikkel szemben a balliberálisok zárták be egymás után a vasútvonalakat, hagyták lepukkanni az eszközöket, szegény polgárok meg buszozni kényszerülnek. Meghalt Mátyás, oda az igazság! Most bezzeg a lerohadt részeket felújítják, adva munkát sok Közgépesnek. Ez bizony dicsérendő dolog. Csak az a bibi, hogy utána újra bezárják, oszt ráfogják az IMF-re, nem rossz ötlet. Ez kinek jutott eszébe, a ballib pénzügyér ide is betette a lábát? Az igaz, méltányos kritikákat meg kell hallgatni, erre a balliberális kormányzás alatt nem volt mód. Négyévente volt lehetőség véleményt mondani, akkor persze volt ígérgetés nem úgy, mint most. Igenis, a véleményünket már többször kérték ki, mint az elmúlt 20 év alatt. Úgy érezzük, számítunk, hallgatnak ránk, a Kérdőív is ezt sugallta, csupa komoly kérdés az élet fontos dolgairól. Csak egy nem volt benne, az újabb adónem kivetéséről és annak emberbarátibb /polgárbarát/ elnevezéséről, pedig azt nagyon vártuk az én kis családommal /sic Polgár Jenő/. A kritikákat bizony bírni kell, főleg ha nem ezt, nem így ígértük. A polgári kormány által bevezetett járulékot, hozzájárulást, stb. máshol adónak hívják! Lehet tekergetni a szavakat, mert gazdag nyelv a magyar, mindenképpen a polgárokon csattan az ostor. Az adó beépül a termékek, szolgáltatások árába, mondják a szakemberek. Ugye ez azt jelenti, hogy többet kell érte fizetni, igaz, nem adó formájában, s ez módfelett huncut a dolog. Valószínűleg ezek a tényezők is közrejátszanak, hogy csökken a fogyasztás egyenes arányban az új adók megjelenésével. A leharcolt nemzetről meg annyit, akinek a miniszterelnöke szabadságharcot vív a tündérmesés pénzügyérével vált vetve, ne is várjon mást! Csak azt kapjuk, amit érdemelünk. Hát, az utolsó mondatával bizony sokan és egyre többen nem értenek egyet, köztük Rákos Péter. Jelentem, megvan az újabb adó, a dohánytermékekre vetik ki, a jövedéki adóját emelik, az egészségügyiek béremelésére fordítják. Éljen az egészség/ügy/. HírTv 21.45 Lapzárta, NGM helyettes államtitkár. Tisztelettel egy adót fizető polgár: Nagy Péter