- Két ízben is tárgyaltunk, és érzékeltük a politikai szándékot, hogy szeretné segíteni a város a jelenlegi krízis időszakban a kis- és középvállalkozásokat. Ennek érdekében egy átlátható, automatikus rendszerben kaphatnának támogatást, ami azt jelentheti, hogy nem lesz nagyobb a helyi adóteher, mint az előző évben.

- Milyen forrásból tudná ezt biztosítani az önkormányzat?

- Egy létrehozandó alapon keresztül, pályázati úton lehetne igénybe venni a támogatást, maximum az előző évi adó 50 százalékáig, ami megegyezik az idén befizetendő többlettel. Ellentétben az eddigi fejlesztési pályázatokkal, ez csak azoknak szólna, akik az előző évben már fizettek helyi adót az önkormányzatnak.

- Az ALK Holding számos ingatlannal és ipari telekkel rendelkezik a városban, így Önöket jelentős mértékben érinti az ötven százalékkal megemelt ingatlan- és maximálisra emelt telekadó. Ezért vállalta a küldöttséget?

- A cégnek 7-8 millió forint plusz adóbefizetést jelentene az emelés. Ipari épületeink vannak az ERBE telepen, és a Batta Ipari Park területén létesített csarnokokban is működik két leányvállalatunk. A városközpontban üzemeltetünk két munkásszállót, egyszóval nagyságrendünk, érintettségünk, valamint pályázati tapasztalataink miatt kerültem a delegációba. A Cívis Klub, amely korábban képviselte a helyi vállalkozások érdekeit, mára gyakorlatilag széthullott. Az egykori tagok a túlélésért dolgoznak, nincs idejük szerveződni. Igaz, korábban sem tudtunk igazán sikeresen képviselni az érdekeinket, mivel nem sok szavazatot tudtunk hozni a politikai pártoknak, szervezeteknek.

- Hogyan lett az egykori ALUKOL Kft-ből ALK Holding?

- Gépészmérnökként végeztem, majd öt évig dolgoztam Németországban. Ott ismertem meg azt a partnert, akivel 1990-ben magyar-német vegyesvállalatot alapítottunk, ami az elmúlt két évtizedben holdinggá alakult. Ennek része az ALUKOL, ami alumínium- és üveghomlokzatokat épít, a LEMAL, amely lemezmegmunkálással foglalkozik, és forgalmának kétharmada külföldre készül, valamint a SOLART, ahol kisebbségi tulajdona van a kft-nek. Ez utóbbi részleg évente 6-8000 napkollektort gyárt, szinte teljes mértékben exportra. A 2000-es évek elején 170-en dolgoztunk a cégnél, majd egy kisebb válság után átalakítottuk a struktúrát, és lecsökkentettük a személyzetet 80 főre. Két és fél éve létrehoztunk Berlinben egy száz százalékban saját tulajdonú céget, az ALUKOL Berlin Gmbh-t, ahova ismét vettünk fel embereket, így újra 100 fölé emelkedett a cégcsoportban dolgozók száma.

- A munkatársakat többnyire a városból verbuválják?

- Nagyrészt igen. Jelenleg is keresünk németül jól beszélő szakembereket a németországi üzemekben történő gyártáshoz és szerelési munkákhoz.

- A cég működési területe szorosan összefügg az egyre nehezebb helyzetbe kerülő építőiparral. Önök is megérezték a recessziót?

- Az elmúlt három évben az exkluzív épületek építési volumene 30 százalékára zsugorodott Magyarországon. Eltűntek a beruházók, a tervezőirodáknak nincs munkájuk. Rengeteg cég tönkre ment vagy küzd ebben a szakmában. Ezzel szemben a berlini cégünk az elmúlt egy évben hétmillió euró értékű szerződést kötött. Másrészt az eddigi referenciáink – például a Campona, az Allee – révén részt tudtunk venni a nagyobb hazai beruházásokban is, amilyen például a KöKi bevásárló központ volt, vagy jelenleg az AUDI gyár bővítése. Úgy látjuk, hogy az idei év még rosszabb lesz, és jövőre sincsenek jobb kilátások. Folytatódni fog a csődhullám az építőiparban. A németországi terjeszkedés rengeteg pénzünkbe került és kockázatos, ezért nem hiányzik, hogy további adót vonjanak ki a csoportból. 2011-ben integrált vállalatirányítási rendszert vezettünk be, így naprakészen látjuk, hogy jó irányba megy-e egy-egy projekt vagy változtatni kell rajta. Ez az eddigieknél is nagyobb erőfeszítést igényel a kollégák többségétől, komoly szakmai tudásra, magas szintű nyelvismeretre van szükség.

- Az építőipar helyzetét tovább rontja a lánctartozás. Ez mennyire érinti Önöket?

- Németországban is előfordulhat, hogy nem fizetnek, nálunk azonban a lánctartozás legnagyobb generálója maga az állam és az önkormányzati szféra. Százhalombatta üdítő kivétel ez alól. Úgy tudjuk megvédeni magunkat, hogy nagyon megválogatjuk a partnereinket, aminek köszönhetően viszonylag kevés a kintlévőségünk. Igaz, a Hérosz Zrt-vel mi is buktunk néhány milliót. Sajnos, amíg a bíróságoknak fogalmuk sincs a reálgazdaságról, amíg évekig húzzák az első fokú ítéletet, és a személyes felelősség szóba sem kerül, nem sok jóra lehet számítani az ilyen ügyekkel kapcsolatban. Mi garanciát vállalunk a beszállítóink felé, és személyes kapcsolataink révén próbáljuk elkerülni a kintlévőségek felhalmozódását.

- Van-e tervük arra, ha az önkormányzat mégsem tudja megvalósítani az adótámogatási elképzelést?

- Ezzel nem is szeretnék foglalkozni! Bízom a városvezetők bölcsességében!