- A 2008-ban kirobbant gazdasági világválság 2009-ben az olajiparban is hatalmas visszaesést okozott. Csökkent a MOL termelése, értékesítése is. 2010-11 folyamán sokat vitáztak a közgazdászok, vajon milyen típusú a válság, vagyis, meddig fog tartani. Ma már látjuk, hogy sem világviszonylatban, sem Európában, sem pedig Magyarországon nem tért még magához a gazdaság, ami a MOL eredményein is látszik. 2011-ben jelentősen csökkent a benzinértékesítésünk, és csak kis mértékben nőtt a gázolajeladás. A MOL csoport összes eredményének 80 százalékát az Upstream – vagyis a kőolajkutatás, kitermelés – biztosította, és csak 20 százalék a Downstream – kőolaj-feldolgozás, termék kereskedelem – eredménye. A 2000-es évek közepén a Downstream üzlet hozzájárulása a MOL Csoport eredményéhez még több mint 50 százalék volt. A 2011 évi háromnegyed éves tőzsdei jelentés alapján a MOL csoport eredményesebb volt , mint az előző év hasonló időszakában, de a kereskedelem és a feldolgozás mélyen a tavalyi alatt teljesített.

A Dunai Finomító, a Finomítás működésének minden területén sikerült előre lépni: az üzemek rendelkezésre állása nőtt, vagyis kevesebb volt az üzemzavar, a tervekhez képest alacsonyabb költségekkel dolgoztunk, és az előző évi tízhez képest öt üzemi baleset történt. Ezek sem a technológiák üzemeltetéséhez, hanem a közlekedéshez kapcsolódó enyhébb botlásos, elcsúszásos esetek voltak. Az idei évre ezeknek a mutatóknak a további javítását tűztük ki célul. Tavaly 96,4 százalékos volt az üzemek rendelkezésre állása, de mi azt szeretnénk elérni, hogy a tervezett leállások kivételével napi 24 órában, zavartalanul folyjon a termelés mindenhol.

- Nem nagy teher, hogy a majdnem tökéletesen is folyamatosan javítani kell?

- Ezért vagyunk Európa legjobb finomítója! A rendelkezésre állás mellett a biztonsági helyzet javítása, az üzleti eredmény növelése a kiemelt célunk, a negyedik prioritás pedig a humán kompetenciák és az együttműködés fejlesztése valamennyi munkahelyi szinten.

- Milyen beruházásokat terveznek?

- Több projekt is zajlik az idei évben, amelyek közül a környezetvédelmet szolgálókat emelném ki, mivel azok érintik leginkább a Finomító környékén élőket. Beruházunk a szénhidrogén emissziónk és a széndioxid-kibocsátásunk további csökkentése érdekében, a szennyvíz egy részének visszaforgatását tervezzük, ami azt eredményezi majd, hogy kevesebb vizet emelünk ki a Dunából, és folytatjuk a tartály-rekonstrukciós programunkat is a talajszennyezés megakadályozása érdekében. A legnagyobb beruházás természetesen az új MOL-CEZ együttműködésben épülő kombinált ciklusú hőerőmű létrehozása, ha minden a tervek szerint alakul, tavasszal elkezdődnek a tényleges kivitelezési munkálatok.

- Néhány éve egy új hidrokrakk üzem létesítésének tervéről is tájékoztatott.

- A 2000-es évek közepén, amikor ez a fejlesztés napirendre került, éves szinten több mint 10 százalékkal emelkedett a gázolaj iránti kereslet, jelenleg azonban 1-2 százalékra csökkent, és amíg ez a tendencia, nem éri meg belevágni a hidrokrakk üzem több százmilliárdos beruházásába.

- Évek óta komoly erőfeszítéseket tesznek a műszaki szakember-utánpótlásuk biztosítása érdekében. Vannak már ezeknek érzékelhető eredményei?

- Igen, hiszen a veszprémi Pannon Egyetemen indított MOL tanszék első végzősei idén tavasszal már megkezdik a munkát. Több más hazai műszaki-gazdasági egyetemmel is gyümölcsöző kapcsolatokat ápolunk. Emellett középiskolai szinten vetélkedőkkel, a kiemelkedő tanárok jutalmazásával, szakmai konferenciákkal járulunk hozzá az oktatás eredményességéhez. Szakmailag és anyagilag is támogatjuk a helyi általános iskolákat, idén újra meg szeretnénk hirdetetni a nagy sikerű Ki tud többet a kőolaj-feldolgozásról? versenyt. A szakképzési hozzájárulásunkat célzottan osztottuk fel a partneregyetemek és középiskolák között, jelentős mértékben hozzájárultunk például a SZISZKI-ben folyó oktatáshoz. Sajnos, azonban a szakképzési hozzájárulás felhasználását, amely a MOL iskolai támogatásának is az alapja volt, 2012-től központosították. Hogy ennek a szétosztása a jövőben milyen elvek szerint fog történni, egyelőre nem tudjuk. Attól tartunk, sem az iskoláknak sem pedig a vállalatoknak nem kedvez majd az új rendszer.

- A százhalombattai önkormányzattal hosszú évek óta példaértékű kapcsolatot ápol a Dunai Finomító, támogatja a helyi sportot, oktatást, kulturális életet is. Milyen elvek alapján történik ez a szponzoráció?

- A MOL tavaly ünnepelte megalapításának 20. évfordulóját. Korábban, 1991-ig a Dunai Kőolajipari Vállalat önálló jogi személyiség volt, és a vezetői önállóan döntötték el, miként támogatják a helyi társadalmat. Amióta azonban internacionális vállalatcsoportról beszélünk, azóta a szponzorációs stratégiát is nemzetközi szinten határozzuk meg. Ennek alapja, hogy nem egy-egy eseményt vagy személyt, hanem programokat támogatunk, mégpedig három prioritást szem előtt tartva. Ezek a nemzetköziség, az értékteremtés és a fenntartható fejlődés. Ebbe a stratégiába illeszkednek a helyi támogatások is. Fontos, hogy minél több embernek nyújtson értéket egy-egy program.

- Hogyan értékelték az önkormányzat decemberi adóemelését?

- Egy vállalat sem szereti, ha nőnek a közterhei, de a MOL – ahogyan eddig is – a jövőben is maximálisan tiszteletben tartja a törvényeket.

- Mit gondol, meddig lehet még emelni az üzemanyagok árát?

- A MOL-nak 80-85 százalékos részesedése van a hazai üzemanyagpiacon, tehát azoknak a kutaknak a többségében is az általunk termelt benzint és gázolajat árulják, amelyeket nem mi üzemeltetünk. A hazai Finomítás termékeit legnagyobb részben itthon adjuk el. És hogy miért ilyen drágán? Talán kevesen tudják, hogy a kőolaj-feldolgozás költségeinek 90 százalékát a kőolaj beszerzése teszi ki. A kőolajat dollárért vesszük, az üzemanyagot pedig forintért adjuk el. Nem mindegy, egy dollár 180, 200 vagy 250 forintot ér. Ha a forint értéke csökken a dolláréhoz képest, akkor a kőolajért forintra átszámolva többet kell fizetni, és ezt a költségnövekedést termékeink árában nekünk azonnal érvényesítenünk kell, különben veszteségünk lesz.

- Milyen változásokat vár az idei évtől, mint az első számú hazai nagyvállalat egyik kiemelt vezetője, és mint százhalombattai lakos?

- Sajnos, battaiként a körülmények rosszabbodására számíthatok. Az önkormányzati források, illetve feladatok központosítása miatt megszűnhet a város kiemelkedően jó pénzügyi helyzete, véget érhet az aranykor. Az önkormányzat előbb-utóbb rá lesz kényszerítve, hogy hatékonyabban gazdálkodjon, de minél előbb alkalmazkodik a változó helyzethez és állítja a várost fenntartható pályára, annál kevésbé lesz fájdalmas a változás. Hadd szemléltessem ezt a MOL példáján keresztül! Amikor 2008-ban kitört a gazdasági válság, a vállalat nem várta meg, hogy ennek közvetlenül is érezze a hatásait, hanem azonnal szigorúbb, megszorítóbb gazdálkodásra tért át. Ennek köszönhető, hogy a MOL könnyebben és erősebben vészelte át a nehéz időket, mint versenytársai közül sokan, nem kellett nagyobb véráldozatokat hozni, például itt, a DUFI-ban sem történt leépítés.

Finomítás vezetőként a legfontosabbnak azt tartom, hogy stabilizálódjon a nemzetközi és a hazai gazdasági helyzet, mert ha nem így lesz, azt a MOL is nagyon meg fogja érezni, hiszen már most észrevehetően kevesebben autóznak az utakon. Alapvetően azonban optimista vagyok. Abban bízom, hogy elindul a pénzügyi, gazdasági konszolidáció.