Kétféle támogatásra pályázhatnak a kedvezményezettek - önkormányzatok, egyházak, civil- s közhasznú szervezetek, állami és önkormányzat által létrehozott gazdálkodó szervezetek, víztársulatok, erdőgazdálkodók és szociális szövetkezetek - közhasznú tevékenység ellátására. A hosszabb időtartamú támogatás időtartama 2-12 hónap, napi 6-8 órás munkaidőben, ebben az esetben a foglalkoztató a bér- és járulékterhek 70-100 százalékát igényelheti, emellett a foglalkoztatással összefüggő közvetlen költségek egy részét is érvényesítheti. Elsősorban azok vonhatók be a foglalkoztatásba, akik foglalkoztatást helyettesítő támogatásra jogosultak, abban az esetben viszont, ha a megjelölt munkakörre alkalmas személy nem akad, akkor más, álláskeresőként nyilvántartott személy is bevonható a programba. A rövidebb idejű foglalkoztatásra ugyancsak a fentebb már említettek pályázhatnak, ebben a formában azonban kizárólag foglalkoztatást helyettesítő támogatásra jogosultak alkalmazhatók, 1-4 hónapos időtartamra, napi 4 órás munkaidőben. Ez esetben a garantált bér, a teljesítménybér és az ahhoz kapcsolódó járulékok legfeljebb 95 százalékáig igényelhetnek támogatást a foglalkoztatók, emellett a foglalkoztatáshoz kapcsolódó közvetlen költségek maximum 5 százalékát is kérhetik.

Döllesné Kovács Gabriella, a Pest Megyei Kormányhivatal Munkaügyi Központja Érdi Kirendeltségének vezetője szerint az új szisztéma látszólag bonyolult, valójában azonban nem az.

- Nagyon népszerű a program – mondja. Kissé nehezen indult, ugyanis pályázatot kellett benyújtaniuk a foglalkoztatóknak, és abban vállalniuk kellett az öt százalékos önrészt, emiatt kénytelenek voltak megvárni a költségvetés elkészültét. A megvalósításhoz nagyon szoros együttműködésre volt szükség az önkormányzatok, az intézmények és a munkaügyi központ között. Eleinte megjelentek olyan igények is, amelyek ebben a programban nem voltak teljesíthetőek, de idővel letisztult, belejöttek a foglalkoztatók. Rendszeresen tartunk szakmai megbeszéléseket, amelyeken megvitatjuk a felmerülő kérdéseket.

- Milyen előnyöket jelent a program a résztvevők számára?

- A foglalkoztató számára előnyös, mert a dolgozó bér- és járulékterheit a pályázat biztosítja. A munkavállalónak egyrészt lehetőséget ad, hogy a következő évben is részesüljön foglalkoztatást helyettesítő támogatásban, hiszen a jogszabályok szerint ez a támogatás csak azokat illeti meg, akik az év során legalább harminc napos munkaviszonyt tudnak igazolni. (Ezt a jogosultságot nemcsak ebben a programban lehet megszerezni, hanem akár alkalmi munkával is.) A másik előnye, hogy a munkáltató megismeri a munkavállalót, és amennyiben elégedett vele, arra törekszik, hogy tartósan is foglalkoztassa. Azért is hasznos a program, mert a tartósan munka nélkül lévőket időszakosan visszavezeti a munka világába, megkönnyítve ezzel azt, hogy ha állást találnak, könnyebben be tudjanak illeszkedni. A tartós munkanélküliség személyiségromboló, aki hónapokra vagy évekre kikerül a körforgásból, még ha szeretne is, nagyon nehezen szánja rá magát, hogy ismét elhelyezkedjen.

- Kihasználták a kistérség települései a lehetőséget?

- Változó, példának említeném Pusztazámort, ahol szinte mindenki munkához jutott a községben, de a többi település is pályázott. Százhalombattán a hosszú távú programban hét foglalkoztató huszonhárom embernek ad munkát, a rövid távú programban pedig öt munkahelyen heten dolgoznak.

- Aki ebben az évben részt vett a programban, mikor kerülhet be ismét?

- Ebben az évben gyakorlatilag már lezárultak a pályázatok, de januárban már kérelemre induló eljárás mellett újra lehetőség nyílik ezen támogatási formában történő foglalkoztatásra, ismereteim szerint még bővülésre is lehet számítani, tekintettel a kedvező fogadtatásra. Ebben nincs semmiféle korlátozás, így aki az egyik évben részt vett, a következő évben is lehet rá módja, ez elsősorban attól függ, milyen jellegű munkára alkalmas, és a foglalkoztatóknak van-e olyanra igényük.

- Mi lesz azokkal, akik kiszorulnak a programból?

- Mindenkinek magának kell gondoskodnia arról, hogy megszerezze a harminc napos munkaviszonyt. Akinek ez nem sikerül, a következő évben nem lesz jogosult a foglalkozást helyettesítő támogatásra. A munkaügyi központ adatbázisában szerepelnek mindazok, akik a munkanélküli ellátásból már kiestek, az önkormányzatok is nyilvántartják a foglalkoztatás helyettesítő támogatásban részesülőket, és természetesen próbáljuk az igényeket kielégíteni, de az adott keret túllépésére nincs mód.

Az elsődleges munkaerőpiacon szereplő munkáltatók esetében nem kötelező, de ajánlott, hogy a megüresedett álláshelyeiket bejelentsék a munkaügyi központnál. Amint azt Döllesné Kovács Gabriella elmondta, sok foglalkoztató megteszi ezt, de még mindig az a jellemzőbb, hogy rokoni-ismerősi kapcsolatok alapján találnak gazdára a munkahelyek. Hozzátette: érthető, ha a munkáltató a személyes kapcsolatot előnyben részesíti, ugyanakkor azt is érdemes fontolóra vennie, hogy amennyiben a központon keresztül keres munkavállalót, nagyobb az esély, hogy a legalkalmasabbat találja meg. A központ nemcsak abban segít, hogy kigyűjti az adott pozícióra felkészült álláskeresőket, de kész megszervezni az állásinterjúkat is. A munkavállalóknak is hasznos, ha gyakran felkeresik a kirendeltséget, ott ugyanis a kistérség minden lejelentett álláslehetőségét megtekinthetik, emellett azokat az ajánlatokat is, amelyek kívül esnek ugyan a kirendeltség illetékességi körén, de tömegközlekedéssel jól megközelíthetők. Emellett az utóbbi időben egyre népszerűbb uniós munkavállalással kapcsolatban is tájékozódhatnak az érdeklődők.