Tavaly ilyenkor a 2011-es évre a kormányzat 3-3,5 %-os, az MNB 2,5-3 %-os, míg az IMF és a Világbank 2,5 %-os GDP növekedést prognosztizált Magyarország számára (jómagam 2 %-ot valószínűsítettem – ez az egy évvel ezelőtti cikkeimben visszaolvasható). Ma ott tartunk, hogy nagyon nagy szerencsénk lesz, ha meglesz az 1,5 %. De mi várható jövőre?
Induljunk ki a GDP tankönyv szerinti definíciójából, ami a következő:
GDP = C + I + G + (X-M)
Az első helyen a meghatározó és volumenében a legnagyobb tényező, a lakossági végfogyasztás áll (C). Ugyan mitől nőne, amikor tartósan magas a munkanélküliség és a reálbérek is csökkennek – ez a foglalkoztatottak kb. 80 %-át érinti. A felső tízezer luxusfogyasztása csak az importot (M) növeli, a vékony köztes középosztály pedig a devizaadósságával van elfoglalva. A fogyasztás oldaláról tehát negatív lehet a hatás.
Beruházások és vállalati készletnövekmények (I). Új beruházás indításáról jobb, ha nem is álmodunk, ugyanis egy komoly befektető csak olyan országban hajlandó új beruházást indítani, ahol jogbiztonság van. Ez kiegészül egy kivéreztetett bankrendszerrel. A hazai kkv-k beruházási lehetőségei viszont rendkívüli mértékben korlátozottak és a várható, hazánkra zúduló brüsszeli retorziók miatt a beruházási forrásaik is szűkülni fognak. Összességében itt is negatív hatás vélelmezhető.
A kormányzat dologi kiadásai (G). A költségvetési hiánycél megtartása érdekében jövőre 750-1.000 milliárd forinttal fog ez a tétel csökkenni. Az IMF-et elzavartuk, de helyette a nyakunkba vettünk egy sokkal drágább, sokkal szigorúbb és azonnal büntető urat, mégpedig a nemzetközi pénzpiacot. Ha az új urunk büntet, akkor azonnal meglódul az infláció, de ezt sem a fogyasztás, sem pedig az export növekedése kísérni nem fogja.
Export-import egyenleg (X-M). Egy korábbi cikkemben rámutattam, hogy az ipari megrendelések területén Magyarország már hónapok óta sereghajtó. Ha az EU többi országában – de legfőképpen Németországban – a GDP növekedése leáll, akkor az exportunk is stagnálni fog. Az import oldalán viszont megjelennek olyan növelő tényezők, mint pl. az árfolyammozgások hatása vagy az értelmetlen luxusfogyasztás.
A jelenleg elérhető információk szerint a kormány a 2012-es költségvetést 2 %-os GDP növekedésre tervezi, az MNB prognózisa 1,5 %, az IMF és a Világbank 1-2 % közötti növekedést jelez előre. A másik oldalról viszont a tőkepiacokon gyakorlati ismeretekkel és tapasztalatokkal rendelkező szakemberek (pl. Török Zoltán, a Raiffeisen vezető elemzője) 3-5 %-os GDP csökkenést valószínűsítenek. A magam részéről ez utóbbiak álláspontját osztom, de ne legyen igazam!
.jpg)
