2011. április 28 – május 04.
Az Izraeli Kulturális Intézet 2011. április 28. és május 4. között szervezi meg Magyarország első Izraeli Dokumentumfilm hetét. A fesztiválon 8 film kerül bemutatásra. 8 olyan alkotás, amely az elmúlt évek (2006-2010) izraeli dokumentumfilmjeinek legjavából nyújt válogatást. Olyan korrajzok, amelyek hitelesen és pontosan mutatják be Izrael mindennapjait és problémáit – a mozgókép művészet realista, megkapóan egyszerű és őszinte nyelvén, olyan filmek, amelyek segíthetnek jobban megérteni a közel-keleti ország sokszínű és sűrű kultúráját, összetett vallási életét, hétköznapjait meghatározó konfliktusait, társadalmi problémáit.
A válogatás különlegessége, hogy az egy-két alkalommal bemutatásra kerülő filmek szakítanak a híradások szokásos témáival, kevesebbet foglalkoznak az izraeli-palesztin konfliktussal, a háborúval. Helyette sokkal inkább előtérbe helyezik a magánélet problémáit, az egyéni boldogulás alapkérdéseit. A filmhét jó lehetőség lesz a tájékozódásra, arra, hogy a hazai nézőközönség ízelítőt kapjon a távoli ország dokumentumfilm gyártásából, megismerhesse azokat a filmeket amelyekre odafigyel Izrael közélete, amelyekről az esti műsorokban éppúgy beszélnek, mint a kávéházi asztalok mellett.
A vetítések között az Odeon kávézó egy "mini Újlipótvárost" is berendez, egy olyan helyet, ahol Lipócia kedvenc kisboltjai árusítják majd portékáikat egy héten keresztül. Résztvevő boltok: Láng Téka, Csikós Bt – Judaika Kerámai, Judaica ékszerek aranyból és ezüstből, Sarki Fűszeres, Mosoly Tee. A rendezvény alatt Für Emil festőművész kiállítása lesz látható.
A fesztivál filmjei:
ASKENÁZ (2007, 70’ perc, héber és angol nyelven – magyar felirattal, rendező: Rachel Leah Jones)
A dokumentumfilm izgalmas felfedezőútra invitál. Olyan kirándulásra, amely egyszerre zajlik a több ezer éves zsidó történelemben és a mai Izrael rohanó és zsúfolt utcáin egyaránt. A film önmagukkal és családtörténetükkel számot vető riportalanyai sokféleképpen próbálják körülírni és megfejteni az "askenázi" szó értelmét, megérteni, hogy mit jelent számukra a kifejezés. Bár a film egyetlen fogalom tisztázását tekinti céljának, hamar kiderül, hogy egyetlen szó is micsoda érzelmeket, indulatokat, rég feledésbe merült történeteket képes a felszínre hozni.
GÁZA - SDEROT // Élet mindenek ellenére (2009, 52’ perc, héber és arab nyelven – magyar felirattal, rendező: Nadav Lapid, Era Lapid)
Az izraeli hadsereg 2008. december 27-én megszállta a gázai övezetet. A film a katonai hadműveletet megelőző bő két hónap történetét dolgozza fel az egymástól mindössze 3 kilométerre fekvő Gáza (Palesztina) és Sderot (Izrael) településeken élő arabok és zsidók mindennapjainak bemutatásával. A két település életét párhuzamosan feldolgozó filmrészletek azt mutatják meg, hogy miként próbálnak a két városban élők teljes és maradéktalan életet élni, tanulni, dolgozni és ünnepekre készülődni úgy, hogy a háttérben szinte folyamatosan ott villog a vörös fényű riasztás.
443 (2010, 55’ perc, héber nyelven – magyar felirattal, rendező: Erez Miller)
A 443-as út a Mediterrán tengertől indul és a Jeruzsálem közeli hegyekben végződik. Az út egy része izraeli, egy része pedig palesztin területeken vezet keresztül. Erez Miller fiatal izraeli videofilm-rendező több száz kilométeren keresztül utazva mutatja be, hogy kik és hogyan élnek a kanyargós út mentén, mit gondolnak életről, halálról, szabadságról és a zsidó-arab együttélésről azok a hippik, hajnalban munkába induló arab vendégmunkások, út mentén élő koldusok vagy piknikezők, akiket a forgalom szeszélye a kamera elé sodor.
HÍD A VÖLGY FÖLÖTT (2006, 55’ perc, héber és arab nyelven – magyar felirattal, rendező: Tomer Heymann - Barak Heymann)
Wadi Ara (Kafr Qara) település arab és zsidó lakói szakítanak a két nép több évtizedes háborúskodásával és különleges kísérletbe vágnak: kétnyelvű, kettős nemzetiségű általános iskolát indítanak gyermekeik számára. Olyan helyet, ahol tanárok, szülők és gyerekek próbálnak meg együtt szakítani a múlt terhes örökségeivel, igyekeznek közösen értelmezni és megérteni a két nép kibékíthetetlen ellenségeskedésének okait, leszámolni az előítéletekkel, a fel-feltörő sérelmekkel.
MAGÁNYOS SZAMARITÁNUS (2010, 50’ perc, héber nyelven – magyar felirattal, rendező: Barak Heymann)
A film a szamaritánus vallást elhagyó Sophie Tzedaka énekesnő küzdelmét mutatja meg családjával, hátrahagyott közösségével, gyermekkori emlékeivel. A film az ősi hagyományokhoz végsőkig ragaszkodó apa és a nagyvilági életet élő énekesnő kapcsolatán keresztül enged bepillantást a túlélésért küzdő, zárt vallási közösség értékrendjébe, világképébe, mindennapjainak vallásgyakorlásába.
PIZZA AUSCHWITZBAN (2008, 65’ perc, héber nyelven – magyar felirattal, rendező: Moshe Zimmerman)
Dani Chanoch nem akármilyen túlélő: megjárta szinte az összes gettót és haláltábort – hogy aztán mintegy fél emberöltő után újra visszatérjen szenvedéseinek színhelyére gyermekeivel, a láncdohányos és örökké sértődött Mirivel, és fiával, a hallgatag és vallásos Sagival. A gyermekkor és a szörnyűségek színhelyére visszavezető út azonban meglehetősen szokatlan: az örök túlélő ugyanis gyermekei nagy meglepetésére nem gyásszal, hanem humorral és nevetéssel vet számot tragikus múltjával.
AMOS OZ: AZ ÁLMOK TERMÉSZETE (2009, 86’ perc, héber és angol nyelven – magyar felirattal, rendező: Yonathan és Masha Zur)
A dokumentumfilm az izraeli szerző Szeretetről, sötétségről címmel megjelent családregénye utáni időszak utazásait, találkozásait, mindennapjait örökíti meg. A politikusokkal, barátokkal és írótársakkal benépesített beszélgetések és író-olvasó találkozók világa mellett azonban megismerhetjük a szerző több évtizeden átívelő, monumentális családregényének legfontosabb részleteinek filmes feldolgozását is: az államalapítás torokszorító pillanatait, az új bevándorlók küzdelmes életét, a korabeli izraeli városok monokróm utcaképeit.
FEKETE BUSZ (2009, 76’ perc, héber és angol nyelven – magyar felirattal, rendező Anat Yuta Zuria)
Sára szókimondó és költői blogger, Shulamit független fotóriporter. Mind a ketten a zsidóság legzártabb, a vallási törvények által legszabályozottabb ultra-orthodox közösségét hagyták maguk mögött. Azt a világot, amely az elmúlt évtizedekben újabb és újabb vallási tilalmakkal igyekezett áttörhetetlen falat húzni a szekuláris világ és a hagyományhű zsidóság közé. A film a két nő szabadságban megtett első lépéseit mutatja, azt, hogy miként próbálják meg feldolgozni korábbi életüket és miként fordulnak szembe azzal az univerzummal, amelynek szimbóluma az a buszjárat ahol nők és férfiak ma is csak elkülönítve utazhatnak.
