A városvezető köszönetet mondott a Polgármesteri Hivatalnak, a szakértőknek és más munkatársaknak, akik segítették a költségvetés megalkotását. A rendkívüli helyzetben elmaradt a széles körű társadalmi vita, azonban a képviselők véleményét kikérte, és megfontolta a beépíthető javalatokat, de a járvány miatti jogrendben egyedül kellett elfogadnia a tervezetet. A determinált helyzetben az összes bevételi forrást felkutatták, és folytatódott a korábbi években megkezdett hatékony költségracionalizálás. Ennek részeként a képviselő-testület még tavaly ősszel egy közel 70 oldalas részletes határozatot fogadott el, a városi intézmények és önkormányzati cégek létszámára és egyéb erőforrásaira vonatkozóan.

 

Jelentős hiányt lefaragva pozitívba fordult már a tavalyi költségvetés is, amit idén - tartava az irányt - plusz 16 millió forint egyenleggel és 100 millió forint tartalékkal terveztek. Pénzügyileg megbízhatóan alátámasztott, 7,7 milliárd forintos bevételi főösszeget sikerült meghatározni, úgy hogy az állami elvonások 1,56 milliárd forintot tesznek ki, ami a teljes költségvetés 20%-a. A kieső összeg az 1 milliárd 460 millió forint szolidariási adóból és gépjárműadó helyben maradó részének elvonásából tevődik össze, ami további 80 millió forintot jelent. Ehhez képest az idei állami normatív támogatás csak 1,4 milliárd forint.

 

A saját bevétel két fő tételből, a büdzsé 66% -át jelentő helyi adókból (iparűzési adó 5 milliárd, valamint telek- és építményadó 100 millió forint), továbbá az egyéb ár- és díjbevételekből tevődik össze. A helyi adók annak ellenére 5,1 milliárd forintot tesznek ki, hogy csaknem 1 milliárdos iparűzési adó csökkenéssel kell számolni a járvány miatt, az egyéb bevételek 1 milliárd forintra rúgnak.

 

A bevételkiesések és kedvezőtlen hatások, bizonytalanságok megfelelő kezelése nagy kihívást jelentett, de a költségvetés biztosítja a hosszú távú, kiegyensúlyozott gazdálkodást, az ellátás színvonalának megőrzését. A büdzsé - az elmúlt évekhez hasonlóan - figyelembe veszi a képviselő-testület által meghatározott fontossági sorrendeket.

 

A működési kiadásokra 7,4 milliárd forintot fordít idén a város. Az üzemeltetési és fenntartási kiadásokra 800 millió forintot terveztek (út-, park- és közterület fenntartás, köztéri játszóeszközök, bútorok javítása karbantartása, közvilágítás, köztisztaság, vízrendezés, belvízmentesítés, állategészségügyi feladatok).

 

Vezér Mihály örömtelinek nevezte, hogy 2025-ig tartó faültetési program indulhat, amely hozzájárul a levegő minőségének javításához, illetve a környezet szépítéséhez.

Egészségügyre 221 millió forintot terveztek, ami az alapellátásra, a fogászatra, a felnőtt és gyermek háziorvosi ellátásra, ingyenes szűrésekre, védőoltásokra terjed ki, ehhez jön még a járóbeteg-szakellátás teljesítménye utáni 800 millió forintos állami támogatás.

 

Önként vállalt feladatok

 

Az önként vállalt feladatok között jelentős a 24 órás orvosi ügyelet, valamint a helyi lakosok számára biztosított ingyenes betegszállítási szolgálat, ami 8000 kilométert jelentett tavaly.

 

Az óvodai neveléshez 477 millió forinttal járul hozzá az állam, amihez 240 millió forintot ad az önkormányzat, ami tükrözi, hogy kiemelt figyelmet fordítanak a jövő generációjának testi, szellemi fejlődésére.

 

A 44 millió forint kulturális célú állami támogatást 261 millióval egészíti a város. Nem kérdés, hogy - ha szűkebb keretek között is, de - költeni kell erre a területre, amely pénzzel nem mérhető értékeket hoz létre – mondta a polgármester. Kodály Zoltán idézetére utalva úgy fogalmazott: "kultúra nélkül lehet élni, de nem érdemes". A Battai Napokra 15 millió forintot terveztek, a minden korosztályt megszólító esemény ezúttal egy - másfél napos lenne. A várhatóan néhány napig tartó Summerfestet is szűkebb, 9 milliós keretből, hazai és Kárpát-medencei magyar táncos közreműködő bevonásával rendezné meg a város.

 

Százhalombatta kiemelten kezeli a hátrányos helyzetben lévők felzárkóztatását, az idősek, a betegek ellátását. A város nemcsak pénzben, hanem lelkiekben és emberi gesztusokkal is kifejezi az együttérzést és a cselekvő tenni akarást.

 

A szociális ágazatban, a legnagyobb kiadási tételként - a 427 millió forint állami támogatáson felül – összesen 1,2 milliárd forintot irányoztak elő az idősek gondozóháza, a házi szociális ellátás, a bölcsőde, és a Gazdasági Ellátó Intézmény működtetésére.

 

A második legnagyobb terület az 1,1 milliárdos sport célú kiadások, amelyek két fő önkormányzati tételből állnak. Az egyik rész 577 millió forint, amelyen belül 20 millió forinttal támogatja a klubokat a város. Itt szerepel előirányzatként a 2022-ben építendő tornacsarnokra fordítandó mintegy 350 millió forint, amiből 250 millió forint a 30%-os önkormányzati önrész. A létesítmény bekerülési költsége 850 millió forint, amelyből 600 millió a TAO-s forrás. A másik 550 millió forint a SportHalom Kft. éves működési kiadása. A cégnél jelentős racionalizálási intézkedések történtek, aminek nyomán megfelezték a tavalyi 1,1 milliárdos működési költséget, úgy, hogy várhatóan nem csökken az ellátási színvonal. A harmadik sportra fordítható potenciális forrás a TAO-s támogatások, melyekből mintegy 330 millió forintot gyűjtöttek be a battai látványsport egyesületek tavaly. A helyi sportélet, így három csatornán keresztül, összesen közel 1,5 milliárd forint támogatásban részesül, ami méltó a Nemzeti Sportváros címhez – mondta el a polgármester.

 

A rendőrség munkáját mintegy 3 millió, a polgárőrséget pedig 4,5 millió forinttal támogatja az önkormányzat, szintén önként vállalt feladatként. A kiemelkedő közrend, közbiztonság megőrzését a közterület-felügyelet is hatékonyan segíti.

 

A román és a szerb kisebbségi önkormányzat 1, illetve 3 millió forintot kap a működési feladatok ellátásához. Köszönet illeti Bóna Zoltán országgyűlési képviselőt, aki révén 20 millió forint állami támogatás érkezett a szerb klubhoz, amely így felújíthatja épületének tetőszerkezetét, a városi forrásból pedig a fűtéskorszerűsítés valósulhat meg.

 

Számos civil szervezet működik a városban, (köztük az egyházak, 10 nyugdíjas klub, Sérültekért Alapítvány, Szülők Fóruma Egyesület, Hospice Szolgálat) amelyek összesen 137 millió forintra számíthatnak ebben az évben. Itt szerepel a Bursa Hungarica ösztöndíj, amelynek keretében az állami 7000 forint mellé ugyanekkora összeget kapnak az önkormányzattól a felsőoktatásban tanuló hátrányos szociális helyzetű fiatalok.

 

Folytatódnak a fejlesztések 300 millió forint értékben. Hat milliós ráfordítással elkészül a csapadékvíz-elvezetés az Erkel körúton, valamint a Halász, a Zrínyi és a Tél utcában, ezekre a munkákra 25, 30, illetve 8 millió forintot költ a város. Folyamatos a víziközmű-rendszer bővítése, karbantartása, amelyet a hálózatot bérlő és működtető fővárosi szolgáltató által fizetett 56 millió forint bérleti díjból fedez az önkormányzat. Megújulhat a bölcsőde homlokzati falának szigetelése, napernyőket telepítenek a Napsugár óvodába, és minden olyan intézményben, ahol szükséges, elvégzik a villámvédelmet. Elkezdődik a közvilágítás 7 tételes, több éves, módszeres felújítása. Az illegális hulladéklerakás megakadályozása érdekében 10 milliós kamerarendszer bővítés történik.

 

Vezér Mihály kiemelte, hogy egy Százhalombattához hasonló, 20 ezres lélekszámú település csupán 2,5 milliárd forintból gazdálkodhat évente, vagyis a város anyagi ellátottságának a foka még mindig háromszorosa a magyar átlagnak. Fájó ugyanakkor, hogy ez a mutató 6-7 - szeres volt a korábbiakban, amikor jóval több támogatási, komfortot javító, valamint egészséget szolgáló programot tudtak végig vinni. A járvány az egész világot sújtja, azonban az adott körülmények között is a lehető legjobb feladatellátásra kell törekedni. Hozzátette: Százhalombatta mindig is megdolgozott a pénzéért, a szakemberek által végzett magas hozzáadott értékű munkával. Ugyanakkor az ország energetikai ellátásáért veszélyeztetettséggel járó áldozatot vállal a város, aminek ellentételezéseként megilleti az itt élőket a magasabb szolgáltatási színvonal.

 

Ha nem változnak meg gyökeresen a körülmények, akkor reálisan végrehajtható a most elkészült költségvetés. A polgármester reményei szerint a járvány visszaszorulásával normalizálódik a társadalmi és gazdasági helyzet, de nem tér vissza az eddig jellemző, környezetet romboló pazarló, aránytalan túlfogyasztás.