A hazáért „nem meghalni kell, hanem élni. Mert ez a haza nem halálunkból, hanem életünkből él. És ha igazságtalanok mivelünk más népek, ezt a hazát tőlünk el nem vitathatják, nincs okunk gyűlölködni érte, és bosszút koholni: mint a másik hazáért, a földért.  A gyűlöletnél jobb a tett: Kezdjünk egy újabb életet! – mondja Vörösmarty egy másik versében. De a Szózattal is csak ezt mondja. Ennyit jelent a Hazádnak rendületlenül…” – idézte Tóth Ernő, az egyesület elnöke Babits Mihály 1919-ben szerzett, Az igazi haza című rövid esszéjét.

Aradszki András, Érd alpolgármestere megemlékező szavaiban felidézte azt az 1920. június 4-i gyásznapot, amikor történelmi városokat szakított el országunktól a diktátum. Országszerte megkondultak a harangok és megszólaltak a gyárak szirénái, bezártak a mulatók, megálltak a vonatok és az autók, a munkások letették szerszámaikat. Így tüntetett némán, méltósággal, de daccal az ország népe. A magyar haza nem adott okot arra – mondta a szónok –, hogy elveszítse országa területének kétharmadát és magyar népességének felét. Hiszen a román, szlovák, szerb és német gyermekek anyanyelvi iskolákban tanulhattak. Szólt Károlyi Mihály gyengeségéről, a honvédséget feloszlató Linder Béláról, Kun Béla próbálkozásáról, aki viszont – meglátása szerint – hiteltelen volt a nép szemében. Beszélt az 50-es évek bűnös politikájáról, a Kádár-korszakról, amikor „nem illett”, sőt, éppenséggel tilos volt beszélni a határainkon kívül rekedt magyarok millióiról. Fontos, hogy olyan keresztény, nemzeti érzelmű politikusok képviseljék hazánkat az Európai Parlamentben, akiknek szívügyük a Kárpát-medencében élő magyarság sorsa – mondta -, hogy ne kövesse örökösen szitokszó Európa-szerte, ha valaki szóbahozza területi vagy kulturális autonómiai-törekvéseinket.

A résztvevők meghallgatták Labossa Péter evangélikus lelkész, majd Illéssy Mátyás plébános imáját. Előbbi Ezékiel próféta csonttemetőjének látomásából fejtette ki mondanivalóját. A magyar feltámadás csak akkor lehetséges – mondta – ha az ország népe felébred bűnének álmából. Ezt a gondolatot fejtegette tovább a katolikus plébános. E feltámadásra akkor kerülhet sor, ha mi, magunk is hittel akarjuk. Végül felolvasta a Magyar Katolikus Püspöki Kar imáját a trianoni döntés után.

A megemlékezők a koszorúzás után elénekelték a Székely himnuszt és a Szózatot.