Legfontosabbnak mondta az euró mihamarabbi bevezetését, hogy elkerülhessük a deviza-kockázatot. A másik fontos cél Varjú László szerint az, hogy a jelenleginél legalább egymillióval többen vállaljanak munkát. Ehhez az kell, hogy megérje segély helyett bérből élni. Ha ezt a két célt sikerült megvalósítani – mondta – elérhetjük a harmadikat, hogy a magyar gazdaság az uniós átlagot meghaladó fejlődést produkáljon. Mindhárom stratégiai cél fontos eleme, hogy a vállalkozók segítséget kapjanak a válság túléléséhez és a fejlődéshez. Az állam igyekszik rendelkezésre álló forrásaival támogatni őket, emellett munka-erőpiaci eszközökkel, átképzéssel, továbbtanulással vagy közmunkában való foglalkoztatással segíti az állás nélkül maradókat.

1990-ben 4,9 millió embernek volt munkaviszonya, most pedig mindössze 3,9 millió az aktív keresők száma. Közülük 720 ezren az államapparátusban tevékenykednek, hatezren a minisztériumokban. Az általános iskolákban 117 ezer, az egészségügyben pedig 98 ezer alkalmazott dolgozik. Míg nálunk közel 400 ezer a rokkant nyugdíjasok száma, Szlovákiában csak 20 ezer. A nyugdíjasok átlagéletkora 57 év. Egymillió munkavállaló minimálbérrel van bejelentve, és mindössze 895 ezer ember állítja elő a GDP növekményének 75 százalékát.
A költségvetéssel kapcsolatban Varjú László elmondta: 500 milliárd forintot fizetünk be az Uniónak, 1000 milliárdot fordítunk az államadóság kamataira, 1700 milliárdot pedig az állam működésére. Közlekedésre és az agrárium támogatására 1900 milliárdot költünk, a legnagyobb tétel pedig a jóléti kiadás - nyugdíjak, egészségügy, gyes, gyed, családi pótlék -, 8220 milliárd forint. Ezért van az, hogy míg az unió államaiban átlagosan 3 százalékos a költségvetési hiány, nálunk 11 százalék. A kiadásokból legalább 1000 milliárdot kell lefaragni olcsóbb állam, kisebb parlament és önkormányzati apparátus révén.

Az aktív keresők számának növelésére a vállalkozások szinten tartása és fejlesztése az egyik megoldás. Ezért kell pénzt pumpálni a kkv szektorba. Erre a célra 1400 milliárd forint áll rendelkezésre, amiből 560 milliárd már most is elérhető, a többi pedig folyamatosan, pályázati úton kerül majd be a gazdasági élet véráramába.

A gazdaság élénkítésének másik lehetséges formája az, ha az állam rendeli meg a munkákat - iskolák, óvodák, uszodák, városközpontok, egészségügyi intézmények építését -, amik uniós forrásokból valósulnak meg, és amelyekből a kis- és középvállalkozások is részesülnek. A vállalkozások fejlesztése terén csökkenteni fogják az adminisztrációs terheket – ígérte az államtitkár. Tízmilliós mikro-hitellel is segítik a vállalkozókat a jegybanki alatti, 6-7 százalékos kamattal. Ha a vállalkozónak megrendelése van, maximum 200 milliós forgóeszközhitelt is igénybe vehet, amire az állam kezességet vállal. Amelyik cég kevesebb megrendelést kap, elbocsátás helyett választhatja a négynapos munkahetet, aminek az ötödik napját képzésre fordíthatja a munkavállaló. Ennek a költségére pályázni lehet. A munkahelyek megőrzése érdekében két lépcsőben 10 százalékkal csökkentik a munkaadói járulékokat. Július 1-jétől vezetik be az első, 5 százalékos mérséklést.