A magyar kormány szerint Európának egységesen kell kezelni a gazdasági válságot, mert az egyes nemzetek önállóan jóval kisebb eséllyel lehetnek úrrá a nehézségeken - jelentette ki a miniszter. Kiegyensúlyozott válságkezelést szeretnének. A rövid távú cél a munkahelyek és a vásárlói kereslet, ezzel együtt a pénz értékének megőrzése, hosszabb távon pedig fel kell felkészíteni a gazdaságot, hogy a válság utáni időszakot ki tudja használni. A versenyszférában kulcsfontosságú a vállalkozások támogatása. Mérsékelni kell a béreket terhelő járulékokat, ugyanakkor a munkavállalókat is érdekeltté kell tenni abban, hogy legálisan dolgozzanak. A foglalkoztatás-központú politika nemcsak erre a terültre koncentrál. Az Út a Munkába program azoknak a szociális jövedelmű százezreknek biztosít rugalmas munkalehetőséget, akik egészségügyi, lakóhelyi vagy családi problémák miatt nem tudnak bekapcsolódni a versenyszférába.

A családok védelme érdekében állami garanciavállalással és a törlesztő-részletek átütemezésével segíti a kormány a devizahiteleseket. Megemelik a diákhitel összegét ott, ahol a szülők elveszítették munkájukat. A leghátrányosabb családokat a szociális krízis program segíti majd, aminek részletein most dolgoznak.

A foglalkoztatási szint megőrzése érdekében felgyorsítják az Új Magyarország Fejlesztési Terv forrásainak a hozzáférését, kedvezményes hitelre, kamattámogatásra, garanciavállalásra és tőkejuttatásra számíthatnak azok a vállalkozások, amelyek nem jutnak banki hitelhez, továbbá uniós forrás áll rendelkezésre bér- és járuléktámogatásra, munkaidő-csökkentésre és átképzésre.  

A költségvetés hosszú távú egyensúlyának megteremtése érdekében elkerülhetetlen a nyugdíjrendszer átalakítása, mert a társadalom öregszik, így egyre kevesebb aktív korúnak kellene eltartania egyre több nyugdíjast. 2027-ig fokozatosan 65 évre emelkedik a nyugdíjkorhatár, először az1962-ben születettek mehetnek 65 évesen nyugdíjba.

Szűcs Erika bejelentette azt is, hogy a 13. havi járandóság beépül a nyugdíjukba azoknak, akik 2009-ben nyugellátásban részesülnek, és jogosultak erre a juttatásra. Mivel a maximum 80 ezer forintos éves összeg havi bontásban épül be a nyugdíjba, az emelkedés havonta legfeljebb 6670 forint lehet. Ezt követően megszűnik a 13. havi nyugdíj. Az évi nyugdíjemelés kiszámítása is megváltozik a jövőben: a javaslat szerint megmaradna a svájci indexálás, ám az arány a GDP-növekedéstől függően eltérő lenne. Így például 2-3 százalékos GDP-növekedésnél 80 százalékban az árak alakulását, míg 20 százalékban a keresetek növekedését vennék figyelembe. Nagyobb gazdasági növekedés esetén csökkenne a két tényező közötti különbség, és 4 százalék feletti GDP-nél 50-50 százalékra egyenlítené ki egymást az arány. Az intézkedésektől azt várják, hogy 2050-re 9 százalékra lehet csökkenteni a jelenleg 12 százalék körüli nyugdíjkiadások arányát.

Szűcs Erika arról is tájékoztatott, hogy átalakul a családtámogatási rendszer, célzottabbá teszik az ellátást. A családi pótlékot külön nem adóztatják meg, de beleszámítják az összjövedelembe, így ahol 300 ezer forint fölött keresnek, a pótlékra körülbelül 6000 forint adóteher jut.