Egy ismerősöm szerint azért vannak a világon öregek és gyerekek, hogy emberségünket mérje velük Isten. Talán. Ki mennyire erős, annyira képes gyengéden bánni a gyengébbel. Minél fejlettebb egy közösség, annál inkább képes gyámolítani a rászorulókat - öregeket, gyerekeket, betegeket -, annál inkább képes elfogadni, befogadni a másságot.
Második alkalommal rendezte meg a különleges költészet napját a Felhőjárók Csoport a Sérültekért Alapítvány és a Szülők Fóruma Egyesület támogatásával április 7-én. A Felhőjárók Csoport sérült fiatalokból áll, akik egyébként igen csekély eséllyel nevezhetnének az élet nevű nagy versenybe. Rédli Éva és Szélpál Stefi irányításával azonban egész estét betöltő összművészeti produkció főszereplőivé váltak. A különleges költészet napján máris presztízs szerephez jutni. A művészien szerkesztett, minden részletében igényes műsor, a polgárok háza dísztermének zsúfolásig megtelt nézőtere és nem utolsó sorban a nemes cél – alkotva együtt lenni azokkal, akiknek egy rosszabb világban csak kirekesztés jutna -, bizonyára minden közreműködőnek óriási élményt jelentett. Még azoknak a közéleti embereknek is, akik egyébként szerepelhetnek (játszhatnak) eleget.
Ezen az estén ugyanis egyetlen elvárásnak kellett megfelelniük: önmagukat kellett adniuk. Minden fellépő, közreműködő, segítő a legjobbat adta. És rengeteget kapott.





