- Pontos számot még nem tudok – mondja -, mert a konkrét terveket nem ismerem, de mintegy hatvan lakás kap majd helyet az épületben. A mi bizottságunkat bízták meg, hogy tegyünk javaslatot a leendő ingatlanok besorolására. Sokat beszélgettünk erről, és úgy döntöttünk, hogy a főtéri lakásokat nem külön, hanem a többi ingatlannal együtt kezeljük, annál inkább, mert hamarosan a bizottság, majd a testület elé kerül az önkormányzati tulajdonú ingatlanok helyzetének felülvizsgálata.

- Eldőlt már, hogy bérlakásokként hasznosítják a főtéri lakásokat, vagy értékesítik azokat?
- Jelenleg 274 önkormányzati tulajdonú lakás van a városban. Ez elég, sőt, akár csökkenteni is lehet a számukat, arról nem is szólva, hogy többségük különböző házakban, lépcsőházakban található, emiatt nehéz a kezelésük. Ebből a szempontból az önkormányzati bérház ideális, ennek ellenére nem szeretnénk, ha a főtéren bérlakások lennének. Az is emellett szól, hogy máris komoly piaci érdeklődés mutatkozik az épülő lakások iránt. Egyedül azt tartom elképzelhetőnek, hogy néhányuk szolgálati lakásként funkcionáljon.

- Említette, hogy elegendő városunkban a bérlakások száma. Ez azt jelenti, hogy minden igényt ki tudnak elégíteni?
- Szolgálati lakásból például igen, főleg, mert mint a bérlakásokban, a szolgálati lakásokban is legfeljebb öt évig élhetnek a lakók. A szociális és a költségalapú lakásoknál is sokat javult a helyzet. Míg korábban évente általában egy alkalommal hirdettünk lakáspályázatot, az utóbbi időben évente kétszer kerül erre sor, mintegy harminc lakásra nyújthatnak be pályázatot az igénylők. A pályázók száma is csökken, a néhány évvel ezelőtti másfélszáz jelentkezővel szemben most sokkal kevesebben, mintegy százan pályáznak, ráadásul eléggé sok az érvénytelen pályázat, tehát sokat javultak a lakáshoz jutás esélyei. Sokat javított a helyzeten, hogy mostanában sok új ingatlan épül, ahol a vásárlók a teljes szociálpolitikai támogatást igénybe vehetik, emellett az is ösztönzi a váltást, hogy aki a bérleti idő lejárta előtt visszaadja az önkormányzati lakást, a helyi támogatás másfélszeresére tarthat igényt.

- Többször elhangzott már, hogy oda kell figyelnünk a szlömösödés veszélyére. Ön szerint valóban tartanunk kell ettől?
- Nem hiszem, hogy ez reális veszély. Százhalombattára mindig is jellemző volt, hogy aki nem dolgozott tisztességesen, annak nem volt maradása a városban, és úgy látom, ez a hagyomány továbbra is él. Tény, hogy más településekhez viszonyítva nálunk rendkívül magas színvonalú a szociális ellátás, és ez vonzó lehet azok számára, akik elsősorban támogatásokból szeretnék fedezni a megélhetésüket, de véleményem szerint ez nem okoz tömeges betelepülést.

- Az Integrált Városfejlesztési Stratégia előírja, hogy minden településnek külön roma stratégiát is ki kell dolgoznia. Elhangzott, hogy nálunk erre nincs szükség, mert Százhalombattának nincs számottevő roma kisebbsége. Ön szerint mi ennek az oka?
- Nálunk is vannak romák, de elszórtan, nem különülnek el, és őket sem különíti el senki, ezért nincs Százhalombattán romakérdés.

- Az említett magas színvonalú szociális ellátás abban is megnyilvánul, hogy az önkormányzat segítséget nyújt a rászorulók teherviseléséhez. Legutóbb a csatornadíjjal kapcsolatban hozott a képviselő-testület olyan döntést, amely kétszeres támogatást jelent a lakosság egy részének. Ön helyesnek tartja ezt?
- A csatornadíjjal kapcsolatban politikai döntést hozott az önkormányzat, ami annyit jelent, hogy nem szakemberek, hanem képviselők határozzák meg az árat. A fővárosban például az idén már harmadszor emeli az önkormányzat a hődíjat, minden árváltozást továbbhárít a lakosságra, nálunk viszont az önkormányzat a terhek jó részét átvállalja. A közüzemi díjak esetében nem az alanyi jog érvényesül, hanem a szociális szempontok, és ezt jónak tartom. A csatornadíjak kapcsán olyan döntés született, amelynek köszönhetően nem a támogatás nagysága, hanem a hozzáférők köre nőtt.

- A városi egészségügyi szakellátás működtetésbe adása beváltotta a hozzáfűzött reményeket. Ezzel véget is ért a helyi egészségügyi reform?
- Mindig van valamilyen változás. A legújabb az, hogy július elsejétől elindul a városi betegszállítás. Eddig külső cég végezte ezt a feladatot, ezentúl másképp lesz. Az önkormányzat biztosítja az ehhez szükséges mikrobuszt, a szolgáltatást pedig megvásárolja. Továbbra is megmarad az eddigi betegszállító, aki a városon kívüli szállításokat bonyolítja le, a városon belül azonban a helyi betegszállító végzi majd el a feladatot. Nagy előrelépésnek tartom, és biztos vagyok benne, hogy sokkal jobb minőségű szolgáltatást kapnak így a betegek, mint korábban.

- Végezetül még egy kérdés, amely nem érinti az ön által vezetett bizottság munkáját, de mint szocialista képviselőnek, kíváncsiak vagyunk a véleményére. A májusi képviselő-testületi ülésen elhangzott, hogy az önök frakciója a jövőben nem szavaz meg az eddigiekhez hasonló nagyságrendű támogatást a Summerfest számára. Ön személy szerint hogyan vélekedik erről?
- Lehet, hogy nem leszek népszerű ezzel a véleményemmel, de úgy látom, hogy a fesztivál sokat veszített a varázsából. Ez nem a szervezők hibája, inkább megszokta a lakosság, már nem előzi meg az a várakozás, ami jó néhány évvel ezelőtt. Talán elég lenne, ha kétévenként rendeznénk meg, talán akkor ismét lázba hozná a várost.