- Évek óta arra törekszünk, hogy az erőmű eladja a városnak a két, egyemeletes épületet, amelyekben az átmeneti szálló működik – mondja -, de nem sikerült elérnünk. A múlt év végén ismét egyéves bérleti szerződést írtunk alá.

A két épületben összesen ötven szoba van, néhányban nem laknak, mert szükség van vésztartalékra. Általában két-három személy él egy szobában.

- A szálló neve is arra utal, hogy átmeneti megoldást nyújt a bentlakóknak. Sokaknak sikerült visszakerülni innen önálló lakásba?
- Nagyon kevesen jutottak ki innen. A bérlakáspályázatokra szinte mindnyájan jelentkeznek, de nem sok eséllyel. Az elbírálásnál figyelembe kell venni, hogy szinte mindenki, aki itt lakik, már rendelkezett Battán lakással, csak elveszítette. Véleményem szerint azoknak is kell lehetőséget kapniuk, akiknek eddig még egyáltalán nem volt önálló otthonuk.

Őrzés-védelem

A február 10-i képviselő-testületi ülésen döntés született arról, hogy az önkormányzat megpályáztatja az átmeneti szálló őrzés-védelmi feladatainak ellátását.

- Miért van szükség az őriztetésre?
- Ez nem újdonság – válaszolja Török Sándor. – Korábban volt, kezdetben jól is működött, de később problémák adódtak a céggel, így meg kellett szüntetni az őrzést. Pedig nem vitás, hogy szükség van rá, ugyanis a házirendet be kell tartatni és gondoskodni kell róla, hogy illetéktelenek ne tartózkodjanak a szállón. A gond az, hogy itt nem a hagyományos értelemben vett őrzésre van szükség, sokkal inkább rendfenntartói tevékenységre. Előfordul, hogy összecsapnak a szélsőséges indulatok, és néha még a rendőrséget is ki kell hívni. Az itt élők egyszer kezdeményezték, hogy maguk között megszervezik az őrzést, jó ötletnek tartottam, de sajnos, semmi sem lett belőle.

Fizetők és adósok

Közel tíz éve működik az átmeneti szálló. A lakókkal legfeljebb hat hónapra kötnek szerződést, majd újra és újra meghosszabbítják. Vannak, akik jogcím nélkül laknak itt, az önkormányzat nem hosszabbította meg velük a szerződést – elsősorban azért kerül erre sor, mert a lakó a szállón is adósságot halmoz fel. Pedig a fizetendő díj egy négytagú család esetében sem éri el a tízezer forintot, és ez magában foglalja a szoba bérletét, a fűtést, a világítást, a konyha és a fürdőszoba használatát. Egy alkalommal már volt itt is kilakoltatás, és előbb-utóbb ismét lépni kell.

- Érdekes, hogy csak az átmeneti szállón lakók engedik meg maguknak, hogy ne fizessék ki a bérleti díjat – mondja Török Sándor. – A hajléktalan szállón, amely ugyancsak az Erbe-telepen, de egy földszintes épületben működik, mindenki rendesen fizet.

- Hány hajléktalan lakik most a szállón?
- Nyolcan laknak az épület végén kialakított helyiségekben. Decemberben kénytelenek voltunk intézkedni, mert panaszolták a városlakók, hogy ismét sok hajléktalan lakik a vasútállomás várótermében. Akkor hét embert hoztunk be, emellett egy házaspárt, akik a Bara-parton egy fóliasátorban akartak áttelelni.

Állagmegóvás

Török Sándortól azt is megtudjuk, hogy ebben az évben felújításokat végeznek az épületeken. Nem halogatható tovább a festés-mázolás, emellett meg kell szüntetni egy vízelvezetési problémát, amely állandó beázásokat okoz.

- Mennyit költ a város évente a szállókra?
- Meglehetősen sokat. Csak a két emeletes épület bérleti díja húszmillió forint évente, emellett nagyon sokba kerül a folyamatos karbantartás. Gyakran kell például vízcsapot cserélni, nem azért, mert elromlik, hanem mert leszerelik és elviszik. Az idén a felújítás is több millió forintot emészt majd fel.

- Mennyi állami támogatást kap az önkormányzat a fenntartáshoz?
- Sajnos, egy fillért sem. Ha önálló intézmény lenne, vagy csatlakozna egy intézményhez a szálló, akkor jelentős támogatáshoz juthatna a város. A SZÁKOM gondnokolja jelenleg az épületeket, és nem szívesen teszi. Gondolkodunk is rajta, milyen módon lehetne megváltoztatni ezt a helyzetet, de nagyon nehéz. Elsősorban azért, mert az épületek nem az önkormányzat tulajdonában vannak.

- Egy hajléktalan-újság szerint a kormány újfajta megoldást készít elő, elnéptelenedett falvakban szeretnék letelepíteni a hajléktalanokat. Százhalombatta nem fontolgat ehhez hasonlót?
- Az ötlet nem rossz, és nem is kerülne többe, mint amennyit így költünk erre az ellátásra. Kérdés, hogy milyen lenne a fogadtatása. Annak idején, amikor létrehoztuk az átmeneti szállót, az a vád érte az önkormányzatot, hogy gettóba kényszeríti az embereket. Azóta lecsillapodtak a kedélyek, rájöttek az emberek, hogy pillanatnyilag ennél jobb megoldás nem létezik.

Egy mondás szerint „Ki tudod magad hozni a gettóból, de a gettót magadból soha!”. Aki a társadalom perifériájára kerül, ez könnyen életformájává válik, és talán már külső segítséggel sem tud visszatérni a normál körülmények közé. A közfelfogás szerint hajléktalan az, akinek élete nem más, mint puszta vegetáció: enni bármit, aludni bárhol és felvenni bármit a hideg ellen.

Természetesen itt is vannak fokozatok. A többség arra törekszik, hogy fedett, aránylag meleg helyet találjon magának télire, de olyanok is akadnak, akik gödröt kaparnak a földbe, letakarják kartonpapírokkal, és ott húzódnak meg, mások mindenféle hulladékokból kalyibát eszkábálnak, így teremtenek otthont maguknak. Nem Százhalombattán, ugyanis itt nagyon jó a helyzet: mind az átmeneti, mind a hajléktalan szállón emberiek a körülmények, az ott lakók otthonosan érezhetik magukat, és jó esélyük van sorsuk megváltoztatására. Még akkor is, ha egyelőre nem élnek vele.