Három ponton módosítanák a szociális rendeletet: kibővítenék a lakásfenntartási támogatás, az átmeneti segély, illetve a rendkívüli gyermekvédelmi támogatás és a méltányossági alapon igénybe vehető közgyógyellátás lehetőségét.

Lakásfenntartási támogatást jelenleg normatív alapon, helyi rendelet keretében, illetve helyi méltányossági alapon lehet igényelni Százhalombattán. Normatív alapon azok juthatnak hozzá, akiknek az egy főre eső jövedelme nem éri el a mindenkori nyugdíjminimum 150%-át, ami jelenleg 40 960 forint. A támogatás összege 7 000 forint havonta, forrása 90%-ban a központi normatíva és csak 10%-ban az önkormányzati költségvetés. A helyi lakásfenntartási támogatást azok kaphatják, akiknek a jövedelme a nyugdíjminimum 200%-á alatt van, összege havi 5 500 forint, forrása pedig teljes egészében a helyi költségvetés. A méltányossági alapon járó lakásfenntartási támogatást azok igényelhetik, akiknek a jövedelme nem éri el a nyugdíjminimum 230%-át, összege 4 500 forint, és ezt is az önkormányzati büdzséből utalják. A támogatási forma bővítésére négyféle lehetőség is szóba került, de valószínűleg csak kettő kerül a képviselő-testület elé. Az egyik lényege az, hogy 30%-kal kibővítenék azt a jövedelmi határt, amikor még igényelhető a támogatás, tehát a 200%-os határ 230-ra, a 230%-os pedig 260%-ra emelkedne, amivel lényegesen kibővülne azoknak a köre, akik részesülhetnek a támogatásban. Ez a változtatás nem érintené a legalacsonyabb jövedelműeket, akik a normatív támogatásra jogosultak, hiszen ezt a szociális törvény szabályozza. A legalacsonyabb jövedelmű rétegek azonban a távfűtés, illetve a gáz legmagasabb központi kompenzálására jogosultak, vagyis ezek vonatkozásában nem nőttek, hanem néhány száz forinttal csökkentek a kiadásaik január 1-jétől.

A másik alternatíva, hogy csak 20%-kal tolnák ki jogosultsági határokat, de megnövelnék a támogatás összegét. Így a normatív lakhatási támogatást havi 9000, a helyit 6500, a méltányossági alapon adhatót pedig 5 500 forintra egészítenék ki.
Az átmeneti segély és a rendkívüli gyermekvédelmi támogatás vonatkozásában az eddig négyről ötre emelnék az igénylés éves limitjét, méghozzá úgy, hogy az első félévben – amikor a fűtés miatt magasabbak a rezsiköltségek – háromszor, a második félévben pedig kétszer lehetne kérni ezeket a támogatásokat.

Húsz százalékkal megemelve a jövedelemhatárt kibővítenék azoknak a körét, akik méltányossági alapon kaphatnak közgyógyellátást az önkormányzattól. Míg korábban meghatározott gyógyszereket lehetett ingyen vagy nagyon olcsón kiváltani a közgyógyellátási igazolvánnyal, addig most meghatározott pénzügyi keret áll a rászoruló rendelkezésére. Ezt a keretet a méltányossági alapon ellátottnak az önkormányzat fizeti be. Jelenleg százan részesülnek ebben a támogatási formában Százhalombattán.

Keresik a lehetőségét, hogy a helyi támogatási rendszert összhangba hozzák a központival. Szeretnék, ha az önkormányzat birtokába kerülne az a lista, amelyen az állami energiatámogatásban részesülőket tartják nyilván. Egyrészt azért, mert az ehhez szolgáltatott jövedelmi adatokat bármikor ellenőrizheti az adóhatóság, ami egyfajta garanciát jelenthet arra, hogy a helyi támogatás a valóban rászorulóknak jut, másrészt a kompenzációs lista birtokában esetleg azokról is értesülhet az önkormányzat, akik rászorulnának a támogatásra, de nem szívesen folyamodnak érte a Polgármesteri Hivatalban személyesen.

Hogy hány embert érint majd a kibővített szociális rendelet, arról egyelőre csak becsült adatok vannak. Az állami energiatámogatást március 31-ig lehet igényelni, ez után derül ki pontosan, hogy hányan is tartoznak a rászorulók körébe. Tavaly az alanyi jogon támogatottakat is beleszámítva 620-630 személy vette igénybe a lakásfenntartási támogatást, és mintegy 200-an voltak azok, akiknek a jövedelme csak csekély mértékben haladta meg a jogosultság mértékét. Ők mindenképp támogatáshoz jutnak az új rendszerben, de elképzelhető, hogy több százzal emelkedik meg az ellátottak száma. Az önkormányzat idén több mint 200 millió forintot különített el a szociálisan rászorulók pénzbeli juttatásaira, és további 50 milliót helyezett céltartalékba a most bevezetendő kompenzációs csomag fedezetéül. A változtatások a legóvatosabb becslések alapján is minimum 25 milliós többletkiadással járnak, de elképzelhető, hogy ennél sokkal magasabb összeggel emelkedik meg a szociális büdzsé.

Ugyancsak a márciusi testületi ülésen tárgyalnak a víz, valamint a szemétszállítás helyi díjainak emeléséről. Mint ismert, az első negyedévben ezeket nem növelte az önkormányzat, hanem a költségvetésből biztosította a többletköltségeket Szákom Kft-nek. Hogy mennyivel nőnek majd a díjak, azt egyelőre nem lehet tudni.

A bizottsági elnököt megkérdeztük arról a felvetésről is, ami szerint segélyezés helyett inkább a fűtési rendszerek korszerűsítésére kellene költenie az önkormányzatnak. Elmondta, elméletileg egyetért ezzel, de nehezen tudja elképzelni, hogy a lakásonkénti elszámolás néhány tízezer forintból megoldható lenne műszakilag. A ténylegesen elfogyasztott energiát csak akkor lehetne lakásonként kiszámlázni, ha hitelesített mérőeszközöket szerelnének fel egy-egy épületen belül minden lakásba. Ez jóval többe kerül néhány tízezer forintnál, szükséges hozzá az épület teljes fűtési rendszerének a modernizálása, valamint az is, hogy minden egyes lakó támogassa a beruházást. Tavaly az egyik társasház egyharmados pályázati támogatást nyert el a fűtési rendszer korszerűsítésére, de amikor a lakók szembesültek vele, hogy ez mekkora beavatkozással (felfordulással) jár, a többség megvétózta a tervet. Hasonló tapasztalat az is, hogy ugyancsak tavaly 30 millió forintos pályázati keretet különített el az önkormányzat a társasházak fűtési rendszerének korszerűsítésére, de senki sem tartott rá igényt, hanem azt kérték a közös képviselők, hogy a pénzt csoportosítsák át ablakcserére. Az önkormányzat akarata, támogatási szándéka tehát önmagában kevés.