A debreceni polgárok „nyakas kálvinisták” voltak. A város egykori magisztrátusa például a hajdani osztrák birodalomban egyedüliként megtagadta II. József rendeletét, hogy a közigazgatás nyelve német legyen. Meg is adták nyakasságuk árát, mivel az uralkodók háromszor adóztatták meg a várost egyetlen esztendőben, de a debreceniek kitartottak igazuk mellett. A város nemegyszer manapság is szembemegy a mindenkori kormányok elvárásaival. Ezt tették egyébként a polgári kormány négy éve alatt is, ha polgármesterük úgy érezte, hogy a város érdekei ezt kívánják. Így az sem csoda, hogy a debreceniek valamennyien lokálpatrióták, ami városgazdálkodásukban is megnyilvánul. A beruházásokra, fejlesztésekre hirdetett pályázatok 75%-át előbb a helyi vállalkozóknak kínálják, 25%-át pedig a nem helyieknek azért, hogy a versenyhelyzet is érvényesülhessen.

A Kósa vezette, nagyobbrészt jobboldali önkormányzat nyolc éve irányítja a várost. Elsődleges céljuk az infrastruktúra erőteljes fejlesztése volt. Ehhez új pénzforrásokat kellett feltárniuk, rendbe kellett tenniük a gazdálkodást, és új alapokra kellett helyezniük a vállalkozói vagyonnal kapcsolatos politikájukat. Az infrastruktúra fejlesztésének fő csapásai: a közlekedés és úthálózat, a fürdő- és szállodavállalat, a vízmű, a hulladékkezelés valamint a távhőszolgáltatás fejlesztése. Nyolc évvel korábban félmilliárd forintos támogatást fordítottak ezek működtetésére, most pedig másfélmilliárd hasznot hoznak ezek az ágazatok. Felülvizsgálták az iparűzési adó mértékét és behajtásának rendszerét, aminek köszönhetően az adó mértéke a korábbi háromról nyolcmilliárd forintra emelkedett. Csupán a vállalkozói vagyonnal való észszerű gazdálkodás révén tizenhatmilliárd forinttal gyarapodott a város vagyona az elmúlt nyolc esztendőben.

Alapelvük egyébként, hogy az önkormányzati vagyon nem eladó. Ha mégis eladnak valamit, a pénzt jövedelmező vállalkozásba fektetik. Így vásárolták meg nemrégiben a székelyudvarhelyi vízművet, és hulladéklerakót építenek egy osztrák céggel közösen Ploiestiben (Románia). A cívisváros agglomerációs övezete infrastruktúra-fejlesztésére is gondot fordít.
Két nagy ívű, uniós pályázatuk egy regionális hulladékkezelő és egy villamos-vonal építését célozza. Előbbit a régió nevében nyújtották be, kifizetve a város és a régió kétszer két hárommilliárd forintos önrészét is. Úgy gondolták, a települések önkormányzatai később is csatlakozhatnak a projekthez. A fontos beruházások között érdemes megemlíteni még a Kölcsey Központot, a Főnix Sportcsarnokot és a hatszáz férőhelyes mélygarázst. A következő lépés az ipartelepítés és fejlesztés lesz – mondta Kósa Lajos. Elsősorban azokat a befektetőket kívánják preferálni, amelyek tevékenységükkel szellemi értéket hoznak létre.
Az éjszakába nyúló rendezvényen a résztvevők számos kérdést megfogalmaztak, amikre szellemes válaszokat adott a cívisváros polgármestere.