Török Sándor alpolgármester Vezér Mihály polgármester nevében is jókívánságait fejezte ki a megjelentek számára. A Dobos Ágnes pr. munkatárs által gazdagon terített asztalnál a százhalombattai küldöttség – a szőlők és must mellett – Mérges István díjnyertes borát, illetve Hudák Mihály a Százhalombatta-Érd határában termesztett szőlőből készült borát kínálta a vendégeknek. Mindkét borász a régiós versenyt szervező battai Csobolyó Borbarát Klub tagja. Mindezek mellett városi kiadványok is helyet kaptak a standon, "Gyapi" az ősmamutról mintázott kabalafigura társaságában.

Asztalukat meglátogatta Beke Farkas Nándor a 100 Tagú Cigányzenekar egykori vezetője is, aki többször fellépett az együttessel a városban.

Török Sándor lapunknak elmondta, hogy a szüreti mulatság jó alkalom az eszmecserére, a szomszédi kapcsolatok erősítésére. Több közös ügy is napirenden van a régióban, egyebek mellett fontos feladat a Benta-patak vízszintszabályozása, amihez állami pályázati forrást lehetne igénybe venni. Tárnokon az árvíz, Battán az apály okoz gondot, nehezítve a horgászatot, illetve az egyéb szabadidős tevékenységeket.

Az alpolgármester szerint töretlenül folytathatják a szomszéd települések az együttműködést, miután októberben megalakultak az új összetételű önkormányzati Képviselő-testületek, annál is inkább, mivel várhatóan ismét egy választókerülethez tartoznak majd.

Örömteli, hogy mindig elfogynak a finomságok a battai asztalról a nagy élményt nyújt, zenés-táncos előadásokkal színesített szüreti rendezvényen – tette hozzá Török Sándor.

Lukács László Tárnok polgármestere kérdésünkre fontosnak nevezte a 18. századra visszanyúló – akkoriban 47 hektáron, a hegyen folytatott – helyi szőlőtermesztés, illetve borászat és az ahhoz kapcsolódó hagyományok, ünnepek megőrzését, továbbörökítését. A termesztés 27 hektárra csökkent a 19. századra, majd folyamatos fejlődés volt jellemző a múlt században, 1971 körül már 127 hektárnyi megművelt területet jegyeztek fel, ami napjainkban már csak 6 hektárt tesz ki. A hagyomány azonban él, nagyon szép a megmaradt, műemlékvédelem alatt álló pincesor.

A település igyekszik az értékeket átadni a fiataloknak, aki nagy számban vannak jelen a gazdag programokat kínáló szüreti mulatságon, illetve hagyományőrző egyesületek is alakulnak.

A rendezvényre Százhalombatta, Pusztazámor, Ercsi, Érd, valamint Tárnok erdélyi testvérvárosa, Csíkmadaras küldöttsége is eljött, utóbbi énekes, táncos műsort is bemutatott – mondta el Lukács László.

Mérges István a tavalyi regionális borverseny győztesét és a "Százhalombatta legjobb bora" címet is elnyerő cabernet francot hozta el a mulatságra.

A jó bor alapja minőségi szőlő, úgy, mint cabernet franc, amit idejében kell leszedni. Fontos a hordó anyaga és kénlapos kezelése, továbbá a megfelelő időközönkénti lefejtés, valamint a télen-nyáron 12-14 fokot biztosító pince.

Dédapai őseitől indulva maradt rá a borászkodás, 40 éven át saját bölcskei szőlejéből készített borokat, azonban már a művelés fizikailag nehézséget okozott, ezért vásárolja az ottani kiváló minőségű szőlőt, amit barátai segítségével helyben dolgoz fel. A kisebbre csökkent gazdaságban mintegy 350 liter bort állít elő évente, amiből 150 liter fehér, 200 liter pedig vörösbor. Nem kereskedik, kizárólag baráti ajándékozásra, kulturális programok ellátására termel.

Hudák Mihály pincészetének története is a régebbi időkig nyúlik vissza, még nagyapja kezdte el a szőlőtermesztést. Ő maga eleinte nem érdeklődött az ágazat iránt, azonban 45 évesen mégis megkedvelte, és úgy érezte, hogy folytatni kell az elődök munkáját. Nagy lökést jelentett, hogy az általa legelőször előállított bor rögtön aranyérmes lett az első versenyén.

Kapós volt a mostani rendezvényen kínált százhalombattai rizling, illetve a gazdaságában termesztett többféle szőlő.

A szántóterületet és gyümölcsöst is magában foglaló 168 hektárból egyébként 3.5 hektár a borszekció; 1 egységnyi a csemege-, a többi borszőlő. Bővíteni tervezik a kínálatot, 4-500 tőkényi ősi magyar és délszláv szőlőt is telepítenek majd; az új terület legfontosabb fajtája a korai horvát prekóc lesz, valamint négy fajta tradicionális erdélyi szőlőt is felölel a gyűjtemény.  

Minden boruk saját szőlőből készül, szinte állandó vevőkörrel rendelkeznek. A gazdaság mottója, hogy az olyan igazi borivókat kell kiszolgálni, akik "nem négykézláb járnak", hanem csupán néhány pohár jó bort szeretnének elfogyasztani az ízletes étkezésekhez– mondta Hudák Mihály.