A MOHU immár teljeskörűen végzi az országban az évi közel 4,5 millió tonna hulladék begyűjtését, kezelését. Uniós elvárás, hogy 2035-ig az anyagában történő újrahasznosítás elérje legalább a 65%-ot, a lerakás esetében pedig kevesebb, mint 10% a célérték.

A cég a szerződéses vállalások teljesítése érdekében csökkentette a sziget üzemen működő regionális hulladékgazdálkodási rendszerek számát, bevezette a gyártói felelősségi és a kötelező visszaváltási rendszert, illetve további feladat az elkülönített gyűjtési rendszerek bővítése. A folyamat optimalizálást szolgálja a hulladék nyomon követő informatikai rendszer létrehozása, valamint – közvetett módon – a környezettudatos, szelektív gyűjtést szem előtt tartó fogyasztói magatartás erősítése.

A fentieken túlmenően fontos terület és kötelezettség egy új energetikai hasznosító kapacitás létrehozása. Utánajártunk, mit jelent ez Európában, mi a helyzet Magyarországon, és hogyan kapcsolódik ehhez Százhalombatta.

Összesen évi 101 millió tonna hulladék hasznosítása mellett, 504 energetikai hulladékhasznosító-mű üzemel Európában jelenleg, amelyek településeket, illetve ipari létesítményeket látnak el hő- és villamos energiával. A bevitt vegyes hulladékban a biomassza aránya mintegy 50%, így az üzemek ilyen mértékben megújuló energiát termelnek, alternatív megoldást kínálva a teljes egészében fosszilis energiatermelés helyett. A földgáz függetlenségre való ezen irányú törekvést jól példázza, hogy az orosz energiahordozó 9%-át lehetett kiváltani Európában 2019-ben az ilyen erőművekben termelt hővel és villamosenergiával. Európában tehát már számos ilyen hasznosító működik, a régiónkban is egyre több ilyen létesítmény megjelenése várható. Ezek elengedhetetlenek az EU által előírt célértékek teljesítéséhez és a zöldebb, környezetünket óvó hulladékkezeléshez.

Magyarország eddigi egyetlen ilyen vegyes hulladékhasznosítója Budapest XV. kerületében, Rákospalotán működik, a lakott terület közelében 1982 óta; évi 380 ezer tonna kapacitással 13 ezer lakás fűtését és 45 ezer háztartás villamos áram igényét biztosítja. A második ilyen üzem valósulna meg Százhalombattán a MOL projektjében 360 ezer tonna kapacitással, illetve további hasonló fejlesztések szükségesek országosan a célérték elérése érdekében.

Megkérdeztük –, ami számunkra a legérdekesebb – hogyan jellemezhető egy ilyen üzem.

Az üzemek zártrendszerűek, ami azt jelenti, hogy nincs szabadtéri hulladéktárolás, a gyűjtő-járművek zárt térbe ürítik a hulladékot, ami után nincs semmilyen kültéri szag-, por- és zajhatás. Vagyis egy laikus egy ilyen üzemről kívülről nem is tudja megmondani, hogy hulladékot kezelnek benne, hiszen ebből semmi nem látszik vagy érződik kint.

A százhalombattai helyszín kiválasztásánál fontos szempont volt a logisztika, az üzembe a fővárosból és annak déli agglomerációjából mintegy 70 kilométeres körzetből – kerül beszállításra a hulladék. A másik meghatározó tényező, hogy az erőmű – részben biomassza tüzelőanyagot használva – kiváltaná a Dunai Finomító földgáz és villamos energia igényének egy jelentős részét. További – jelenleg vizsgált – cél lehet a technológia függvényében a város távhővel való ellátása – újabb földgáz függést kiváltva. A beruházás a Finomító északi kapujával közvetlenül szemben, a MOL saját tulajdonú területén, 10 hektáron valósulna meg 2028 közepére, jövő év végi kezdéssel.

Az üzem a ma elérhető legkorszerűbb technológiát jeleníti meg környezetvédelem és biztonság szempontjából, megfelelve a legszigorúbb hazai és Európai Uniós kibocsátási előírásoknak. Annak érdekében, hogy a lehető legjobb minőségben történjen a kivitelezés, a MOHU egy nagy nemzetközi tapasztalattal rendelkező, több száz ilyen üzem tervezésében és építésében részt vevő dán céggel működik együtt.

Az üzemi technológia első fázisában egy zárt, elszívott bunkerbe ürítik a hulladékot, amit onnan a híddaru a garatba helyez, bekerül a kazánba, ahol megtörténik a kiégés során a termikus újrahasznosítás. Az égetés során keletkezett inert salakot elszállítják innen, és a tervek szerint, külföldi példák alapján újrahasznosítják.

A technológia öt fokozatú füstgáztisztítást foglal magában, ami nyomán nagyban a jelenlegi, illetve az esetlegesen szigorodó környezetvédelmi előírások alatt maradva tudja majd a kibocsájtást teljesíteni az üzem. Fontos tudni, hogy az ilyen erőművekre jóval szigorúbb határértékek vonatkoznak, mint a hagyományos, fosszilis alapú erőművekre. Az összetett szűrési eljárás, valamint a levegő tisztaságáról folyamatosan adatokat szolgáltató, lakott területen is telepített mérőpontok garantálják a legmagasabb szintű fenntarthatóságot. Jól ellenőrizhető, hogy az összes környezetvédelmi normát betartja az üzem, a 24 órás monitoring rendszer által szolgáltatott kibocsájtási értékeket a lakosság is láthatja majd.

Fontos megemlíteni azt is, hogy hazai munkaerőt fog alkalmazni a százhalombattai hulladékhasznosító-mű.

A tapasztalatok szerint az ilyen zártrendszerű üzemek világszerte jól illeszkednek a környezetbe, hasznosan szolgálják a fenntartható energiatermelést. Érdekesség például, hogy a 2018 óta, a város szívében, lakóházak szomszédságában működő koppenhágai erőmű tetején sípálya, az oldalán pedig mászófal található. A dán fővárosban egyébként a távhő mennyiség 25%-át ilyen hasznosító-művek állítják elő.

Három erőmű üzemel Bécsben –, ugyancsak összesen a távhő mennyiség 25%-át biztosítva – kuriózum, hogy az egyik, 1980-as évektől működő újrahasznosító külsejét Friedensreich Hundertwasser osztrák építész, festő egyedi ábrákkal illusztrálta.

Rendkívüli, giga beruházás épül Dubaiban, az üzem közel 2 millió tonna vegyes hulladékot hasznosít majd évente.

A MOHU készséggel válaszol minden, a lakosság és a városvezetés részéről felmerülő kérdésre a beruházás kapcsán, fontosnak tartja a folyamatos kapcsolattartást – mondta el Szendrői Márton.

(Képek: hasonló USA-beli üzem és látványterv)