A nyugdíjasok többsége kisebb-nagyobb anyagi gondokkal küszködik. Jóllehet, a havonta folyósított összeg minden évben emelkedik, az idős emberek kiadásai nagyobb mértékben nőnek. Elsősorban azért borul fel a korábbi bevétel-kiadás egyensúlya, mert minél korosabb az ember, annál több az egészségi problémája, és a gyógyszerszámlák több tízezer forintra rúgnak.
Nem számít újdonságnak az eltartási, illetve életjáradéki szerződés, amelynek lényege, hogy az idős embert – általában ingatlanáért cserébe – ápolják, gondozzák, azaz eltartják, vagy rendszeres havi járadékot biztosítanak számára. A magánszemélyek között megkötött szerződések kockázatosak, éppen ezért jelent előrelépést az a lehetőség, hogy az idős ember az önkormányzattal, illetve tőkeerős vállalkozásokkal szerződhet.
Százhalombatta önkormányzata idén szeptembertől indítja el a Lakásért életjáradékot elnevezésű programot, amely iránt várhatóan nagy lesz az érdeklődés, még akkor is, ha a városban élő nyugdíjasok az OTP Életjáradék Zrt, illetve az Örökjáradék Zrt ajánlatát is fontolóra vehetik.
- Azt hiszem, a százhalombattaiak számára az önkormányzat a legmegbízhatóbb partner – mondta Török Sándor, a Lakásügyi, Egészségügyi és Szociális Bizottság elnöke. – Arról nem is szólva, hogy a város ajánlata előnyösebb, mint a pénzintézeteké, egyrészt mert az alsó korhatár nem 65, hanem 62 év, másrészt nem elvárás a teljes tehermentesség, ugyanis az önkormányzat felé fennálló tartozást és a közüzemi adósságokat levonjuk a lakás értékéből.
- A szerződéskötéskor egy összegben megkapja a nyugdíjas az ingatlan értékének tíz százalékát, de legfeljebb egymillió forintot. Miért maximálták az összeget?
- Úgy gondoljuk, hogy sokkal hasznosabb a rendszeres havi juttatás, amely biztosítja a nyugodt életet. Ha magasabb lenne az egyszeri kifizetett összeg, ez csökkentené az életjáradék összegét.
- Hogyan állapítják meg, ki mekkora életjáradékra jogosult?
- Az önkormányzat megvásárolta azt a számítógépes programot, amelyet ennek kiszámítására készítettek. Be kell vinni az adatokat, így az ingatlan értékét, a szerződő életkorát, valamint azt, hogy férfi vagy nő, és ezek alapján a program elkészíti az ajánlatot.
- Hogyan történik majd az életjáradék folyósítása?
- A szerződéskötés után az ingatlan közüzemi számláit a Polgármesteri Hivatal egyenlíti ki az életjáradékból, a fennmaradó összeget pedig minden hónap tizedikéig kapja meg a nyugdíjas. A rezsi nagyságától függ, mekkora összeget kap kézhez, de a jövedelme mindenképpen megemelkedik, ugyanis a számlákra a továbbiakban nem lesz gondja.
- Csak lakással és családi házzal lehet belépni a programba, vagy nyaralóval is?
- Az a lényeg, hogy az ingatlan Százhalombatta közigazgatási területén legyen, a tulajdonosnak nem szükséges százhalombattainak lennie, tehát akár másutt lakó nyugdíjasok is szerződhetnek az önkormányzattal. Az ingatlannak jó műszaki állapotúnak és legalább 30 négyzetméteres alapterületűnek kell lennie, kivéve, ha az építmény kisebb ugyan ennél, például egy nyaraló, de a telek lakóház építésére alkalmas.
- A szerződéskötéskor az ingatlan tulajdonjogát a nyugdíjas átruházza az önkormányzatra. Milyen jogai és kötelességei lesznek a továbbiakban?
- Élete végéig teljes joggal használhatja az ingatlant. Korlátozás, hogy nem jelenthet be oda senkit, emellett az ingatlanon belül az állagmegóvásról gondoskodnia kell. A külső felújításokat, panellakások esetében például a szigeteléseket, korszerűsítéseket a tulajdonos, vagyis az önkormányzat finanszírozza.
- Megakadályozhatják-e a leendő örökösök a szerződéskötést?
- Nem, mert a cselekvőképes felnőtt ember bármit tehet a tulajdonával. Más kérdés, hogy érdemes családon belül tisztázni, hogyan viszonyulnak a leszármazottak a nyugdíjas döntéséhez. Az önkormányzati Lakásért életjáradékot program egyébként abban is különbözik az országban létező hasonló programoktól, hogy nem visszafordíthatatlan. A járadékos meggondolhatja magát és felbonthatja a szerződést, ebben az esetben természetesen vissza kell fizetnie az addig folyósított bruttó összeget.

