Felkérdezi a közelmúltban elvesztett költőtársat, Utassy Józsefet is: "Nem hallod, Dzsó? A sírodat rázom! Kurjants egyet az igazságról!"

Szól a szerelem, a harag, a játékos irónia hangján – "A magyar sors útvesztőit Ariadné sem bírná cérnával." -, de annyi visszautaláson, kulturális, történelmi áthalláson túl is elsősorban a magáén, amely egyre őszintébb, egyre józanabb, egyre egyszerűbb és tisztább.

Fazekas versei visszatükrözik mindazt, amivel lázas tudni, ismerni, tanulni, megérteni és kimondani vágyásában szembesül. Minden költeménye róla és az ő életéről – tanulmányairól, népéről, vidékéről, rokonairól, családtagjairól, barátairól és ellenségeiről, pályatársairól és szerelmeiről - szól, de mégsem. Mert a versekben magára ismer mindenki, aki tudja ennek az országnak a történelmét és felébredve él a mai magyar valóságban, vigaszra lel, aki valaha szerelmes volt, aki szorongott már az elmúlás miatt, vagy elgondolkodott azon, hogy mivégre él, és szellemi otthonra talál, akit valaha is elvarázsolt egy-egy hexameter vagy szonett ragyogása.

A Napkút Kiadó gondozásában megjelent, igen szép kivitelű kötet utolsó fejezetében azok a legújabb versek olvashatók, amelyek még nem jelentek meg könyvben. A borítót a szintén városunkhoz kötődő művész, Csóka László Kiátkozott című festménye díszíti, a fülszövegre pedig a 27. zsoltárt nyomtatták a szerző fordításában.

A Százhalombattán élő Váci Mihály-díjas költő, műfordító és drámaíró elmondta: nem véletlen a választás, mivel személyesen, több szállal kapcsolódik a vershez. Egyebek mellett abból írta diplomamunkáját a révkomáromi Selye János Egyetem teológia szakán.
Tanulmányait most a doktori képzésben folytatja ugyanott, kutatási területének is a Zsoltárok könyvét választotta, és szeretné mind a százötven imádságot héberről magyarra fordítani – olyan elődök nyomába lépve, mint Szenczi Molnár Albert, Károli Gáspár, Sík Sándor, illetve Móricz Zsigmond.

Fazekas két új kötettel jelent meg az idei ünnepi könyvhétre. Válogatott versei mellett kiadták Amicus Caesaris - Jézus perének zsidó és római jogi jellemzői című tanulmányát is, amely szerepel az ÉS legfrissebb sikerlistáján.

A rendkívül termékeny alkotó csak néhány hete fejezte be Nagy Imrével foglalkozó, Kegyelmet nem kérek című   drámáját, aminek remélhetőleg legalább akkora sikere lesz a honi színpadokon, mint az idén egyszerre két színházban is bemutatott Béres darabnak, A megvádoltnak.