London népessége – a 19. század közepén kezdődött és rohamosan növekvő bevándorlás miatt –jelentősen felduzzadt az 1880-as évekre. A brit fővárosba érkező szegények tömegei az East Enden telepedtek le, amely a zsúfoltság, a munkalehetőség hiánya és a reménytelen életkörülmények következtében hamarosan a nyomor, a bűnözés, az alkoholizmus és az ijesztő méretű prostitúció hírhedt fészke lett.

A rejtélyes sorozatgyilkos első áldozatát, Mary Ann Nicholst 1888. augusztus 31-én hajnalban találták meg, az idősödő prostituált torkát átvágták, testéből pedig sebészi pontossággal több szervet is eltávolítottak. Bár a vérontás az East Enden szinte mindennapos volt, a különös kegyetlenséggel végrehajtott gyilkosság mégis rettegéssel töltötte el a városrész lakóit. A tettes pedig nem állt meg, szeptember 8-án Annie Chapmannel, 30-án pedig két másik nővel, Liz Stride-dal és Kate Eddowes-szal is végzett. A hasonló rituálék miatt a hatóságok arra a következtetésre jutottak, hogy sorozatgyilkossal van dolguk, így a nyomozásba a kerület rendőrsége mellett a Scotland Yard is bekapcsolódott. Frederick Abberline felügyelő és társai mindössze a szemtanúk – vagy azoknak vélt járókelők - ellentmondásos leírásai és az elkövetési módból kikövetkeztethető foglalkozások – mészáros, orvos – alapján kutathattak a gyilkos után.

Időközben a gyilkosságok beszámolói eljutottak a sajtóhoz, a félpennys londoni napilapok pedig önálló nyomozásba kezdtek, és hipotéziseikkel hamarosan elárasztották a rendőri szerveket. A whitechapeli kapitányságra naponta százával érkeztek a levelek, amelyekben magánnyomozók, önjelölt látnokok írták meg tippjeiket, vagy éppen exhibicionista ismeretlenek vállalták magukra a rémtetteket. A küldemények között azonban volt három különleges írás – a "Kedves Főnök", a "Pimasz Jack" és a "Pokolból" elnevezésű –, amelyek olyan részleteket közöltek a gyilkosságokról, amelyekről csak a tettes és a rendőrség tudhatott.

Az első, "Kedves Főnök" kezdetű levelet szeptember 27-én postázták az egyik londoni hírügynökségnek, és így került a Scotland Yard nyomozóinak kezébe. Ebben egy magát Hasfelmetsző Jacknek tituláló férfi magára vállalta Mary Ann Nichols és Annie Chapman megölését, a londoni sajtó pedig a levél nyomán hamarosan nevet is adott a kegyetlen sorozatgyilkosnak. A Hasfelmetsző október 1-jén küldte második üzenetét, amelyben Eddowes és Stride halálára utalt, két héttel későbbi írásával pedig – egy dobozkában – egy fél emberi vesével is "megajándékozta" a hatóságokat.

A sorozatgyilkos az általános nézet szerint ezután még egyszer, novemberben is lecsapott – ekkor a fiatal Mary Jane Kellyvel végzett –, majd nyomtalanul eltűnt.

Bár a Scotland Yard a kikötők lezárásával, állandó házkutatásokkal és civil ruhás nyomozók bevetésével mindent megtett a kézre kerítéséért, a nyomozás végül sikertelenül zárult. A rendőrség megfelelő bizonyítékok híján kudarcot vallott, és 1892-ben le is zárta a Hasfelmetsző aktát.

A gyilkos sohasem került rendőrkézre, igaz, az akkori nyomozás technikai adottságai, valamint a szükséges kriminálpszichológiai ismeretek hiánya miatt erre eleve kevés esély volt. Az idők során – főként a bulvársajtónak köszönhetően – száznál több feltételezés született a Hasfelmetsző kilétét illetően. A legvadabb szerint betanított csimpánz volt, vagy kannibál, esetleg egy elmebeteg bába, vagy éppen az orosz titkosszolgálatnak az angol belügyi szerveket lejáratni akaró ügynöke. Gyanúba keveredtek ügyvédek, orvosok, költők, hentesek, szabadkőművesek, Gladstone miniszterelnök, valamint Viktória királynő unokája, Albert Viktor is, aki egy elmélet szerint az után kezdte meg bosszúhadjáratát, hogy egy prostituált megfertőzte szifilisszel. A Whitechapelben gyakoriak voltak a gyilkosságok, amelyek közül a hasonló, vágószerszámmal elkövetett és kizsigereléssel végződő eseteket még hosszú évekig Jacknek tulajdonították. Mivel a levelek alapján beazonosított, különleges kegyetlenséggel végrehajtott gyilkosságokat – egy kivétellel – idősödő prostituáltak ellen hajtották végre, a kutatók többsége azon a véleményen van, hogy a sorozatgyilkosnak öt áldozata volt. Egy 2014-es vizsgálat szerint, amely során az egyik áldozat mellett talált sálon lévő DNS-t elemezték, a sorozatgyilkos egy Whitechapelben élő, fodrászként dolgozó lengyel bevándorló, Aaron Kosminski  volt.

Hasfelmetsző Jack a kriminalisztikában is új korszakot nyitott, hiszen ő volt az első gyilkos, akiről nyomozói profil maradt fenn, jóllehet, az ezernyi fantomkép mögött rejtőző igazi arc örökre rejtve maradt. Máig ő tekinthető minden idők legismertebb sorozatgyilkosának. Tetteit regények, filmek, de még operák is megörökítették.