Színháztörténetileg is jelentős esemény az, ami Fazekas István darabjával történik, hiszen A megvádolt nemcsak a "hírös" városban kerül az idén bemutatásra, hanem hamarosan a budapesti Újszínházban is látható lesz, Béres hívócímmel, Kerényi Imre rendezésében. A világszerte ismert rákkutatóról szóló színdarab egy kassai leukémiás kislány gyógyulásának tükrében tárja elénk Béres József meghurcoltatásának történetét, s ezzel egyúttal bemutatja a hatalom és a kisember örök konfliktusát, a puhadiktatúra hiteles természetrajzával és a Trianon által okozott hús-vér problémákkal is szembesítve a mai magyarságot. Árkosi finom érzékkel nyúl a betegség és az egészség konfliktusához, a törvénytelenül működő hatalom fanatizálásra hajlamosító jelenségeihez, a koncepciós eljárás, valamint az árulás és a megbocsájtás lélektanához. A pergő jelenetváltások, a korszakot a jelennel összekötő zene, a kibontakozó ellentétek növekvő lendülete egy pillanatra sem hagyják, hogy a néző elkalandozzon. A rendező valósággal a darab szereplőjévé tesz bennünket, olybá tűnik, mintha a néző a beteg vagy annak hozzátartozójaként ott ülne Béres laboratóriumában, s így szemlélné az eseményeket. A Bérest alakító Hegedűs Zoltán fantasztikus játékkal kelti életre az egykori tudós alakját, aki rendíthetetlenül hisz igazában, az emberség és az emberiesség törvénye hatja át cselekedeteit. A vele szemben fellépő ügyész (Orth Péter) a karriervágy mellett azzal küszködik, hogy a tárgyilagosságra való törekvéseit a lappangó fanatizmus és a hatalomtól diktált félelem olykor megbénítja. Megbénítja, ám a darab végén a leukémiából kigyógyult kislány önfeledt játékossága megszólítja benne a másik embert, az élettel szolidárisat. Ez a szolidaritás jellemzi az intézkedő rendőrök magatartását is, akiknek együgyű jóindulata derűssé teszi az elkomoruló színpadot. A megvádolt cselekményeiben és nyelvezetében is eleven, mozgó színdarab. Árkosi ennek előnyeit használja ki maximálisan! A Kádár-korszak ocsmány bürokratizmusát idézi föl a Havas elvtársat alakító Sirkó László és Rózsa elvtársnő szerepében Csombor Teréz. A felvidéki házaspár (Ágika: Danyi Judit, a költő: Fazakas Géza) sorsában a kisebbségi magyar lét gyötrelmei is feltárulnak. Petrőczi Éva Fazekas István munkásságáról ezeket írta a Mértékadó karácsony előtt megjelenő számában: "Németh László megtisztító erejű társadalmi drámáinak, még ha helyenként az ő szóhasználatánál élesebb, nyersebb párbeszédekkel is, van már méltó XXI. századi örökösük."A látottak alapján igazat adhatunk Hubay Miklósnak, aki öt évvel ezelőtt a televízióban Fazekasról, mint a magyar történelmi dráma egyik nagy reményekre jogosító megújítójáról beszélt. A Béres Józsefről szóló színdarab szellemi viharokat kavaró, vérbeli történelmi és társadalmi dráma.