A testi és lelki hűség címmel tartott előadást Lázár Gergely pszichológus január 15-én a BKK-ban. Több szempontból megvizsgálta az érdekes és érzékeny, de mindig aktuális témát a szép számú érdeklődő előtt.
Lázár Gergely segítőként, párkapcsolati tanácsadóként dolgozik. Mondandóját elsődlegesen a párkapcsolatok felől építette fel. Beszélt a hűtlenség "típusairól" és árnyalatairól. Eszerint megkülönböztethetünk testi és lelki megcsalást. Az érzelmi hűtlenséget nehéz definiálni, és egyénileg, illetve párkapcsolatonként eltérő, hogy ki mit tekint annak.
"A legnagyobb hibának a hűtlenség túlmoralizálását látom. Nem kell helyeselni, de elítélni sem; ehelyett inkább a megértés és a hűtlenséghez vezető okok megvizsgálása legyen a célunk, ha ilyen helyzetbe kerülünk!"
"Az dobja erre az asszonyra az első követ, aki bűntelen!" – mondja Jézus a Bibliában, a paráználkodás mégis kiemelkedik a hét főbűn közül. A szakember szerint azért, mert "nagyobb az evolúciós költsége."
A "megcsalás" és "hűtlenség" szavak gyakran még magából az elkövetőből, a hűtlen félből is ellenérzést váltanak ki. A pszichológus ilyenkor külső kapcsolatként emlegeti a "bűnös viszonyt". A hűtlenség megítélésének evolúciós oka van, de nem biztos, hogy megítélése ugyanezzel indokolható a modern világban.
Lázár Gergely által említett kutatás szerint a váláshoz vagy szakításhoz vezető leggyakoribb - legalábbis legtöbbször említett - ok a megcsalás. Ha az érintett felek nem döntenek azonnal a különválás mellett, a hűtlenség akkor is elvezethet a párkapcsolat befejezéséhez később. Ténye ugyanis állandó stresszként jelenhet meg a kapcsolatban, amelynek kiszámíthatatlan a hatása.
A csalással személyiségünk azon részét sértjük meg (önmagunkban), amelyet a másik fél őszinte, naiv bizalommal szeret bennünk. Ilyenkor a legtöbb esetben egyik fél sem tudja kontrollálni az érzelmeit, amelyek kölcsönös – egyre elviselhetetlenebb – szemrehányás-láncolatot indíthatnak be.
A szakember szerint érdemes megfontolni, hogy bevalljuk-e egyáltalán a félrelépést. Vajon meddig szabad haragudnia a partnerünknek, és végül meg tud-e bocsátani? Vajon kibírjuk-e az egyébként "jogos" haragját?
A hűtlen gyakran elutasítja, bünteti magát, vezekel. Lázár Gergely szerint fontos, hogy feltegyük a kérdést: "Tudom-e szeretni magamat, amikor hűtlen vagyok?" Nem jó, ha csak erkölcsileg közelítjük meg a kialakult helyzetet. Ha a "Miért csináltam?" kérdésére is keressük a választ, felfedezhetjük a háttérben megbújó, valódi motivációnkat, és esetleg a megcsaláshoz kapcsolódó hiedelmeinkkel is leszámolhatunk.
Hűtlenségre hajlamosítható egyéni jellemvonás az alacsony lelkiismeret és a nárcizmus. Gyakran hűtlenek a pszichopata jegyeket mutató személyiségek, akik "nem tanulnak, nem szeretnek, és nem szoronganak."
A szakember már említett kutatásából – amelyben közel ötszázan vettek részt – az is kiderült, hogy nagyjából ugyanannyi férfi és nő követ el párkapcsolatában hűtlenséget, és a többség 30-40 éves korában teszi ezt. A félrelépés nők esetében leggyakrabban a kapcsolat hetedik éve előtt, míg férfiaknál a tizennyolcadik együtt töltött év után jelenik meg. A külső kapcsolat férfiaknál az úgynevezett élet közepi válság része is lehet, és a "csak" szexuális érintkezésen alapuló külső kapcsolat általában nem függ össze párkapcsolati elégedettségükkel. Ezzel ellentétben a nőknél szorosan hat egymásra az állandó kapcsolatra jellemző, úgynevezett "páros megküzdés" alacsony értékelése és a külső kapcsolat.
Megelőzhető-e, hogy hűtlenek legyünk? Carl Gustav Jung szerint lelkünk "árnyéka" személyiségünk elfojtott, meg- és letagadott részeit tartalmazza, olyan tulajdonságainkat, amelyeket nem élünk meg, mert nem összeegyeztethetők életformánkkal, a társadalmi elvárásokkal és szabályokkal. Csak akkor élhetjük meg az átalakulás folyamatát, ha elfogadjuk az árnyék jelenlétét, és szembenézünk az ott található vágyainkkal, elfojtásainkkal.











