A Mol egyelőre jegeli százhalombattai erőműtervét – közölte a Népszabadság megkeresésére Szollár Domokos, az olajcsoport magyarországi kommunikációs igazgatója.
A magánirányítású Mol és a cseh állam fennhatósága alá tartozó CEZ 2007-ben jelentette be, hogy két 800 megawattos (MW) gázerőművet építenek közösen: az egyiket a Mol százhalombattai finomítójához kapcsolódóan, a másikat pedig a szintén Mol-tulajdonú Slovnaft pozsonyi finomítójánál.
Az erőművek tervezett mérete magyar viszonyok között igencsak impozáns: a legnagyobbnak számító Paksi Atomerőmű kétezer MW-os. A két fél akkor 2013-as üzembe helyezést ígért. A cégek tavaly év végén – rácáfolva a már akkor is akadozásról terjengő hírekre – bejelentették, hogy a spanyol Tecnicas Reunidas S.A.-val szerződést írtak alá a százhalombattai egység megépítéséről, a német Siemensszel pedig annak karbantartásáról. Egyszersmind 800-ról 860-ra növelték a leendő kapacitást, és 700 millióról 600 millió euróra mérsékelték az egységek tervezett beruházási költségét. A tavalyi dokumentumban kilátásba helyezett 2015-ös indulás már kétéves csúszást sejtetett.
Két napja Anton Molnár, a Slovnaft szóvivője megerősítette az iDnes nevű cseh hírportál értesülését, miszerint a pozsonyi fejlesztést jegelik. Szollár Domokos ezt a százhalombattai egység tekintetében is elismerte, leszögezve, hogy a Mol dokumentumai erre már korábban is tettek utalást. Hangsúlyozta: a beruházást nem állították le, csupán egyelőre – jobb időkre várva – nem folytatják a kivitelezést. Az építkezés megkezdéséhez szükséges összes engedélyt beszerezték, túl vannak a tereprendezési és közműmunkálatokon is.
Indoklása szerint a Mol–CEZ közös projekt indulása óta jelentősen megváltozott az árampiac képe. A válság miatt Európában és Magyarországon is visszaesett a kereslet. A kontinensen emellett megnőtt a támogatott megújuló energiás termelés részaránya. Ezek egyre többször szorítják ki a fosszilis tüzelésű erőműveket a piacról. Ráadásul az általános kereslet csökkenése és a kínálat növekedése miatt az igényeknél most több a termelő. Ennek következtében estek az áramárak.
A magyar vevők számára a sok nemzetközi összeköttetés révén sok olcsóbb külföldi erőmű érhető el. Így jelentős a behozatal. A Mol árjelzései azt mutatják, hogy most nincs szükség további gázalapú erőművekre, hisz a meglévők sincsenek kihasználva – vázolta. Még a széntüzelésű erőműveket is jobban megéri működtetni, mivel a piacon mostanában viszonylag olcsón lehet vásárolni a környezetszennyezésüket kiváltó szén-dioxid-kvótát.
A kommunikációs igazgató szerint a helyzetet súlyosbítja, hogy az árampiaccal ellentétben Magyarországnak a gázpiacon jóval kevesebb a nyugat-európai összeköttetése. Reményeik szerint azonban 2015-ben ez már másként lesz. Hosszabb távon ezért bíznak abban, hogy piaci alapon is megtérül majd a gázalapú erőművek építése. Ehhez viszont az szükséges, hogy Európában jóval kevesebb legyen a felesleges termelőegység – jegyezte meg.
(nol.hu)
.jpg)
