Pest Megye Önkormányzata fontosnak tartja, hogy a nemzeti összetartozás, egység és a nemzeti tudat erősítése érdekében a megye értékeit összegyűjtse és elkészítse a megyei értéktárat.
Pest megye helyi hagyományait, helyi specialitású ételeit, italait, egyedi termékeit, helyi kézműves munkáit, a megye területén található mezőgazdasági különlegességeket, növényeket, állatokat, kiemelkedő természeti értékeket, a felsoroltak között nem szereplő, de kiemelkedőnek tartott, egyedi értéket hordozó tárgyakat, szokásokat 2012. július 1. napjától törvény védi, tekintettel arra, hogy hatályba lépett a magyar nemzeti értékekről és a hungarikumokról szóló 2012. évi XXX. törvény.
A kerettörvényi szabályozás az alapjait fekteti le annak a szabályozási rendszernek, amelyen keresztül megvalósul a magyar nemzeti értékek és a hungarikumok körének a meghatározása, felkutatása, dokumentálása, rendszerezése, népszerűsítése, a jelenlegi és a jövő nemzedékkel történő megismertetése és ápolása.
A törvény meghatározza a megyei önkormányzat által vállalható feladatokat:
1. megyei értéktárat hozhat létre (a megye területén fellelhető nemzeti értékek adatait tartalmazó gyűjtemény);
2. Megyei Értéktár Bizottságot hozhat létre (feladatai: a megye területén azonosított települési és tájegységi értéktárak adatainak összesítése, a még nem azonosított, de a megye területén fellelhető nemzeti értékek azonosítása, megyei értéktár létrehozása és annak megküldése a Hungarikum Bizottságnak).
A feladat ellátásának módja:
1. a Megyei Értéktár Bizottság útján;
2. a megye területén működő, már korábban is nemzeti értékek azonosítását, gondozását végző állami, megyei önkormányzati, egyházi, társadalmi szervezet útján fenntartott intézmény megbízásával.
A nemzeti értékek azonosítása az úgynevezett nemzeti értékpiramisban történik, ez lényegében egy többlépcsős rendszer, és a nemzeti érték felől közelít a hungarikumok felé. A rendszer első lépcsőfokán a települési önkormányzatok helyezkednek el, amelyek fakultatív feladatként megalakíthatják a települési értéktár bizottságaikat, amelyek elkészítik a települési értéktárat (a településen fellelhető nemzeti értékek adatainak gyűjteményét). A települési önkormányzatok a gyűjteményt megküldik a megyei értéktár bizottságoknak, illetve, amennyiben nem működik az adott megyében megyei értéktár bizottság, úgy közvetlenül a Hungarikum Bizottságnak.
A második lépcsőfokot a megyei önkormányzatok jelentik, melyek fakultatív feladatként létrehozhatják a megyei értéktár bizottságaikat. Ezek a bizottságok rendszerezik a települési értéktárak adatait, továbbá saját gyűjtőmunkát is végeznek.
Az így elkészített megyei értéktárat a Hungarikum Bizottságnak küldik meg.
A fentieken túl az egyes hatáskörrel rendelkező állami szervek is rendszerezik saját nemzeti értékeiket (ágazati értéktár), és azt megküldik a Hungarikum Bizottságnak; a jogalkotó szerint ily módon lesz lefedett és áttekinthető a rendszer.
A nemzeti értékek részét képezik és ezért a Magyar Értéktárba integrálandók az egyes hatáskörrel rendelkező állami szervek nyilvántartásában szereplő, európai uniós oltalommal rendelkező nemzeti értékek, valamint a nemzetközi elismerésben részesített nemzeti értékek.
Bármely természetes személy, jogi személy, jogi személyiséggel nem rendelkező szervezet, és csoportosulás kezdeményezheti valamely nemzeti érték felvételét bármelyik értéktárba, a hozzá megküldött listákat a Magyar Értéktárban összesíti és rendszerezi majd a Hungarikum Bizottság. Az ebből az értéktárból kiválasztott, hungarikummá minősített értékek kerülnek a Hungarikumok Gyűjteményébe.
.jpg)
