Ezen a területen olyan emlékek találhatók, amelyeket mindenképpen meg akart ismertetni a nagyvilággal a "Matrica" Múzeum energikus vezetője, Poroszlai Ildikó. A helytörténeti szakkör gyűjteményéből intézményt létrehozó régész, néprajz-kutató, angol nyelven kiválóan kommunikáló Ildikó nyugat-európai példák nyomán, a Bécs-Budapest világkiállítás közeledése kapcsán minden követ megmozgatott azzal a nagy céllal, hogy itt egy új turisztikai helyszín szülessen. Itt, a Százhalmok térségében, a Száz halom városában, egy Duna-menti iparvárosban, a városvezetés által biztosított anyagi bázison. A 30 évvel ezelőtti októberi napon két őskori-bronzkori jellegű, agyagfalú, nádfedeles épület körül gyűlt össze a nyitó esemény közönsége. A Régészeti Parkban, annak alapítása óta a "Matrica" Múzeum mindenkori munkatársai, valamint időszakosan szerződéses külső munkatársak dolgoznak.

Miközben a "Matrica" Múzeumban évi 4-6 időszaki kiállítás is megrendezésre került, továbbá, miközben a nyári hónapokban régészeti feltárások folytak a 115. számú halomsírban, a Földvárban és a sánc tövében is, Ildikó folyamatosan dolgozott a Régészeti Park létrehozásán, a megnyitás előtti években. A szakmai előkészítések, régész, restaurátor, építész, műemlékes, kerttervező, filmes szakemberek közös erőfeszítései révén született meg a régészeti bemutatóhely koncepciója, a látogatható halomsír védőépülete és a többnyelvű bemutató-programja. Tudatos tervezés biztosította a környezeti rekonstrukció hitelességét is. A Park déli és keleti szélén a természeteshez közelítő tatárjuharos-lösztölgyes erdősáv húzódik, a fák között szarkák, rigók és cinkék élnek. A löszpusztagyep elnevezésű lágyszárú növénytakaróban védett és ritka növények élnek. Szinte folyamatosan épültek a bronzkori és vaskori házak, melléképületek, kemencék hiteles másolatai 1995 és 2004 között. Az itt álló 2700 éves temetkezési halmok mellé a bronzkori és vaskori élet helyszínei is kialakultak.

A városlakók tömegei voltak jelen, amikor 1998. április 28-án Göncz Árpád köztársasági elnök felavatta a 115. számú, látogatható kora vaskori halomsírt. A hitelesen újrajóalkotott épületeket kezdetben pusztán a bennük előkerült régészeti tárgyak (agyagedények, csonteszközök stb.) másolataival rendezték be. Idővel a berendezés bővült gabonatároló hombár, őrlőkő, szövőeszközök kihelyezésével is.

A házak belső terei fotókiállítások, kisebb koncertek, vetített előadások helyszínéül is szolgáltak. Közel 20 éven keresztül a hazai egyetemi régész-képzéshez kapcsolódóan kísérleti- és környezeti régészeti oktatónapok zajlottak a Parkban. Kísérleti régészeti tevékenységek, műhelymunkák ideális helyszíne is ez a hely. A Szabadtéri színházi estékre még bizonyára sokan emlékeznek itt Százhalombattán. Minden nyáron szép számmal táboroznak a battai gyerekek a Parkban. Tavaszi és őszi időszakban szervezett iskolás csoportok látogatják a Parkot. Részükre őskori jellegű kézműves foglalkozásokat, őskori akadályversenyt biztosítunk. A harminc év alatt mintegy háromszázezer látogatót fogadtunk.

Az évek során az időjárásnak kitett fennsíkon a természetes anyagokból épült építmények folyamatos kisebb, illetve időszakosan nagyobb karbantartásra is szorultak. A fenntartó Önkormányzat által finanszírozott nagyobb munkák mellett városi nyugdíjas klubok, középiskolás önkéntesek és mi magunk is részt veszünk a Régészeti Park folyamatos szépítésében. A terület, az épületek jó karban tartására törekszünk. Folyamatosan keressük a pályázati lehetőségeket, amelyek segítségével újfajta, nagyobb léptékű programokat is meg tudnánk valósítani.

Az utóbbi 10 évben régészeti park létrehozását tervező osztrák, szlovák és szerbiai településvezetők, delegációk érdeklődtek a mi szakmai tapasztalataink felől. Az idei évben a Régészeti Park csatlakozott egy nemzetközi kulturális útvonalhoz, a Vaskori Duna Út Egyesülethez. Örömmel nyugtázzuk, amikor azt halljuk a városlakóktól, hogy dicsekednek, hogy büszkék arra, hogy Százhalombattán nemcsak egy múzeum, de még egy őskori Régészeti Park is működik. Sokakkal együtt mi is magunkénak érezzük ezt a különleges helyszínt.

Takácsné Németh Gabriella

régész, intézményvezető "Matrica" Múzeum és Régészeti Park