Indulatoktól és teátrális elemektől sem volt mentes Százhalombatta Város Önkormányzatának ezévi közmeghallgatása, amelyet január 23-án tartottak meg a Pártok Háza dísztermében. A fórum hangulatán leginkább az volt érezhető, hogy minden kétséget kizáróan kezdetét vette a választási kampány.
Bevezetőjében dr. Benedek László polgármester ismertette a város jelenlegi helyzetét, kiemelve, mit végzett a városvezetés az elmúlt három év alatt, és mit szeretne megvalósítani a következő, nem egészen egy évben, emellett a távlati elképzelések is szóba kerültek, hiszen már most fel kell készülni a 2008-as változásra, amikor megszűnik az iparűzési adó. A polgármester azzal zárta beszámolóját, hogy véleménye szerint a város jó irányba halad, már látszik a takarékossági törekvések eredménye.
Ezt követően a résztvevők kaptak szót. Tóth István megkérdezte, mi a helyzet a Téglagyári-völggyel. A válasz: a hasznosítására meghirdetett pályázat lezárult, érdeklődő nem volt, a bejáratnál pedig azért látható a tábla a „Magánterület” felirattal, mert a völgy az önkormányzat tulajdona, és védelmet élvez. A Tehag Kft eladásával kapcsolatban is érdeklődött a kérdező, amire azt a választ kapta, hogy a társaság igazgatója megkereste a polgármestert, és rövidesen tájékoztatja a tranzakció minden részletéről.
Schreiber László, a Környezetvédelmi Egyesület elnöke hozzászólásában örömét fejezte ki amiatt, hogy megvalósult, sőt bővülni is fog az Idősek Gondozóháza, hogy klub létesült a város fiataljai számára, és hogy eltűntek a szemétgyűjtő konténerek és a gallytárolók. Ugyanakkor elégedetlenségének adott hangot, mert hiányolja a gyakoribb fórumokat, a városvezetés és a civilek konzultációit, a médiakuratóriumot. Örülne, ha nem bontanák le a Dunamenti Erőmű régi részét, mert az zajjal és környezetszennyezéssel járna, végezetül pedig ismét kifejezte azt a véleményét, amely szerint a városnak szüksége lenne egy saját rohammentőre.
„Változás nincs, az erre vonatkozó igény erősebb, mint valaha!” – mondta hozzászólásában Fazekas Márk, aki települési képviselőként a közmeghallgatást látta legalkalmasabbnak arra, hogy számonkérje a város szocialista képviselőitől a 2002-es kampányban tett 13 + 1 ígéretet. Úgy fogalmazott, hogy az elképzelések fele sem valósult meg, ehelyett a városvezetés „bezárkózott”.
Ugyancsak a 2002-es ígéreteket kérte számon Miskei István. „Hol van a 150 bérlakás?” – kérdezte. Török Sándor, a Lakásügyi, Egészségügyi és Szociális Bizottság elnöke erre azt válaszolta: nem volt állami bérlakásépítő program, ezért az önkormányzat úgy döntött, inkább a helyi támogatást növeli, ezzel segíti a fiatalok otthonteremtését. Hozzátette: más településekkel összehasonlítva Százhalombattán nagy a bérlakásállomány, jelenleg 202 önkormányzati ingatlan van a városban, az idén 24 épül, és véleménye szerint ennél többre nincs szükség. Ezt az is bizonyítja, hogy folyamatosan szabadulnak fel bérlakások, a bentlakók ugyanis arra törekszenek, hogy saját otthonhoz jussanak. Miskei István nem fogadta el ezt a választ, mint mondta, az önálló életet kezdő fiataloknak szükségük lenne olyan középáras lakásra, ahol átmenetileg élhetnek, ilyen lehetőség azonban nincs a városban.
Ehhez Fazekas Csaba is csatlakozott, szerinte is szükség van a bérlakásokra, majd arról beszélt, hogy a panelprogram folytatását helyi szinten is minden lehetséges módon ösztönözni kell. Szóvá tette továbbá, hogy sok a panasz a közvilágításra és a kábeltelevíziós szolgáltatóra.
Demeter István azt kérdezte, lesz-e előrelépés az azbesztmentesítés ügyében, épül-e kerékpárút a Csenterics út mellett, mikor újítják fel a Városkapu utat, és sikerült-e tenni valamit a város bejáratánál lévő egykori betontelep ügyében. Végezetül hozzátette: ő személy szerint örül annak, ha lebontják az erőmű régi részét, mert a bontás sok helyi vállalkozónak és munkavállalónak adna munkát. Az erre adott válaszból kiderült: tervben van a Városkapu út felújítása, de hogy pontosan mikor kerül sor rá, azt egyelőre nem tudni. A Csenterics úton most nem tervezik kerékpárút kialakítását, de mechanikai eszközökkel lassítják a gépkocsiforgalmat, és ez az arra kerékpározók biztonságát is szolgálja. Pogány Gyula képviselő hozzátette: egészen biztos, hogy ez még nem a végleges megoldás, idővel a kerékpárút is megvalósul.
Erdei Tóth Kálmán hozzászólásában arról beszélt, hogy a városvezetés elszakadt a lakosságtól, falat húznak maguk köré a képviselők.
Hart Józsefné kifejtette: szerinte sincs szükség a jelenleginél több bérlakásra, inkább arra kell ösztönözni a fiatalokat, hogy dolgozzanak meg az otthonaikért. Megjegyezte, hogy érdemes lenne megvizsgálni, valóban azok laknak-e a bérlakásokban, akik erre rászorulnak, mert az új bérlakások előtt parkoló autókból nem erre lehet következtetni.
Matisz János saját történetét tárta a nyilvánosság elé. Huszonhárom éves pedagógusi pályafutását, amely a Kőrösi iskolából való elbocsátásával ért véget, meggyőződése szerint azért, mert véleményt mert nyilvánítani. Esete kapcsán az egész magyar oktatásügyről szólt. Mint mondta, a tanulmányi átlagok egyre magasabbak, a tudás egyre kevesebb, az iskolák számára fontosabb a marketing, mint az oktató-nevelő munka. Kitért arra is, hogy a százhalombattai takarékossági törekvések eredményeképp egyre nagyobb létszámúak az osztályok, és ez az eredményes tanítást kérdőjelezi meg. Kifejezte abbeli meggyőződését is, hogy a városban tisztogatás folyik, a keresztény-nemzeti érzelműek üldözése, végezetül felszólította az önkormányzatot, hogy cáfolja meg az általa elmondottakat azzal, hogy adjon neki munkát.
A közmeghallgatáson megfogalmazódott az a szándék, hogy a legfontosabb kérdésekben – például abban, hogy szükség van-e a városban még több bérlakásra – párbeszéd veszi kezdetét a városvezetés és a téma iránt érdeklődők között.
Ezt követően a résztvevők kaptak szót. Tóth István megkérdezte, mi a helyzet a Téglagyári-völggyel. A válasz: a hasznosítására meghirdetett pályázat lezárult, érdeklődő nem volt, a bejáratnál pedig azért látható a tábla a „Magánterület” felirattal, mert a völgy az önkormányzat tulajdona, és védelmet élvez. A Tehag Kft eladásával kapcsolatban is érdeklődött a kérdező, amire azt a választ kapta, hogy a társaság igazgatója megkereste a polgármestert, és rövidesen tájékoztatja a tranzakció minden részletéről.
Schreiber László, a Környezetvédelmi Egyesület elnöke hozzászólásában örömét fejezte ki amiatt, hogy megvalósult, sőt bővülni is fog az Idősek Gondozóháza, hogy klub létesült a város fiataljai számára, és hogy eltűntek a szemétgyűjtő konténerek és a gallytárolók. Ugyanakkor elégedetlenségének adott hangot, mert hiányolja a gyakoribb fórumokat, a városvezetés és a civilek konzultációit, a médiakuratóriumot. Örülne, ha nem bontanák le a Dunamenti Erőmű régi részét, mert az zajjal és környezetszennyezéssel járna, végezetül pedig ismét kifejezte azt a véleményét, amely szerint a városnak szüksége lenne egy saját rohammentőre.
„Változás nincs, az erre vonatkozó igény erősebb, mint valaha!” – mondta hozzászólásában Fazekas Márk, aki települési képviselőként a közmeghallgatást látta legalkalmasabbnak arra, hogy számonkérje a város szocialista képviselőitől a 2002-es kampányban tett 13 + 1 ígéretet. Úgy fogalmazott, hogy az elképzelések fele sem valósult meg, ehelyett a városvezetés „bezárkózott”.
Ugyancsak a 2002-es ígéreteket kérte számon Miskei István. „Hol van a 150 bérlakás?” – kérdezte. Török Sándor, a Lakásügyi, Egészségügyi és Szociális Bizottság elnöke erre azt válaszolta: nem volt állami bérlakásépítő program, ezért az önkormányzat úgy döntött, inkább a helyi támogatást növeli, ezzel segíti a fiatalok otthonteremtését. Hozzátette: más településekkel összehasonlítva Százhalombattán nagy a bérlakásállomány, jelenleg 202 önkormányzati ingatlan van a városban, az idén 24 épül, és véleménye szerint ennél többre nincs szükség. Ezt az is bizonyítja, hogy folyamatosan szabadulnak fel bérlakások, a bentlakók ugyanis arra törekszenek, hogy saját otthonhoz jussanak. Miskei István nem fogadta el ezt a választ, mint mondta, az önálló életet kezdő fiataloknak szükségük lenne olyan középáras lakásra, ahol átmenetileg élhetnek, ilyen lehetőség azonban nincs a városban.
Ehhez Fazekas Csaba is csatlakozott, szerinte is szükség van a bérlakásokra, majd arról beszélt, hogy a panelprogram folytatását helyi szinten is minden lehetséges módon ösztönözni kell. Szóvá tette továbbá, hogy sok a panasz a közvilágításra és a kábeltelevíziós szolgáltatóra.
Demeter István azt kérdezte, lesz-e előrelépés az azbesztmentesítés ügyében, épül-e kerékpárút a Csenterics út mellett, mikor újítják fel a Városkapu utat, és sikerült-e tenni valamit a város bejáratánál lévő egykori betontelep ügyében. Végezetül hozzátette: ő személy szerint örül annak, ha lebontják az erőmű régi részét, mert a bontás sok helyi vállalkozónak és munkavállalónak adna munkát. Az erre adott válaszból kiderült: tervben van a Városkapu út felújítása, de hogy pontosan mikor kerül sor rá, azt egyelőre nem tudni. A Csenterics úton most nem tervezik kerékpárút kialakítását, de mechanikai eszközökkel lassítják a gépkocsiforgalmat, és ez az arra kerékpározók biztonságát is szolgálja. Pogány Gyula képviselő hozzátette: egészen biztos, hogy ez még nem a végleges megoldás, idővel a kerékpárút is megvalósul.
Erdei Tóth Kálmán hozzászólásában arról beszélt, hogy a városvezetés elszakadt a lakosságtól, falat húznak maguk köré a képviselők.
Hart Józsefné kifejtette: szerinte sincs szükség a jelenleginél több bérlakásra, inkább arra kell ösztönözni a fiatalokat, hogy dolgozzanak meg az otthonaikért. Megjegyezte, hogy érdemes lenne megvizsgálni, valóban azok laknak-e a bérlakásokban, akik erre rászorulnak, mert az új bérlakások előtt parkoló autókból nem erre lehet következtetni.
Matisz János saját történetét tárta a nyilvánosság elé. Huszonhárom éves pedagógusi pályafutását, amely a Kőrösi iskolából való elbocsátásával ért véget, meggyőződése szerint azért, mert véleményt mert nyilvánítani. Esete kapcsán az egész magyar oktatásügyről szólt. Mint mondta, a tanulmányi átlagok egyre magasabbak, a tudás egyre kevesebb, az iskolák számára fontosabb a marketing, mint az oktató-nevelő munka. Kitért arra is, hogy a százhalombattai takarékossági törekvések eredményeképp egyre nagyobb létszámúak az osztályok, és ez az eredményes tanítást kérdőjelezi meg. Kifejezte abbeli meggyőződését is, hogy a városban tisztogatás folyik, a keresztény-nemzeti érzelműek üldözése, végezetül felszólította az önkormányzatot, hogy cáfolja meg az általa elmondottakat azzal, hogy adjon neki munkát.
A közmeghallgatáson megfogalmazódott az a szándék, hogy a legfontosabb kérdésekben – például abban, hogy szükség van-e a városban még több bérlakásra – párbeszéd veszi kezdetét a városvezetés és a téma iránt érdeklődők között.
