Ez év május 31-én a magán-nyugdíjpénztárak átadták az állami nyugdíjrendszerbe teljes egészében "visszalépett" tagok megtakarítását az államkincstárnak. Az átadáskor a vagyon nagysága 3.960 milliárd forint volt, amiből 1.350 milliárd államkötvényben, míg a fennmaradó rész nemzetközi, tőzsdéken jegyzett részvényekben és részvény-, illetve ingatlanalapú befektetési jegyekben testesült meg. A felhasználás eredetileg a következő terv szerint zajlódott volna:
Amint az látható, az átvett államkötvények automatikusan csökkentették az államadósságot (1.350 milliárd), ugyanis egyszerűen csak "szét kellett tépni" a jövőbeni kötelezettségeket képviselő papírokat. Persze ennek meg lesz a böjtje majd úgy 20 év múlva, de ez most senkit sem érdekel.
Az átvett vagyon 18 %-a (a "tortából" a nyugdíj-szelet) tulajdonképpen már a 2011-es költségvetésben előre el lett költve különböző célokra – lásd a költségvetési törvényt a Magyar Közlönyben. Ez nagyságrendileg 550-600 milliárd forint. Ennek a vagyonbeli forrását az átvett részvények képezik az átvételkori árfolyamon, mint ahogy a május 31-i állapot szerint a lakosságnak kifizetendő mintegy 250 milliárd forint reálhozamnak is (a 8 %-os tortaszelet). Az eredeti elgondolás szerint mintegy 1.800 milliárd forint maradt volna meg az olyan célokra, mint pl. az államadósság további csökkentése; a MÁV, a BKV, a MALÉV és egyéb pénznyelő automaták adósságrendezése (kb. 400 milliárd); a PPP (lízing) konstrukciókban megvalósult központi beruházások állami kivásárlása (Nemzeti Színház, Művészetek Palotája, M6-os út, stb.).
Az élet azonban egy kicsit felülírta a terveket, ugyanis ez év júliusától számítva a nemzetközi tőzsdéken mintegy 20 %-os árfolyamcsökkenés következett be és év végéig ez még tovább erősödhet, nem kizárt, hogy megismétlődik a 2009. márciusi totális pánik. Ez az "összeomlás" a hosszú időtávban gondolkodó befektetőt – például egy nyugdíjpénztárt – különösebben nem zavarja, hiszen az árfolyamok ciklikusak és 15-20 éves távlatban emelkedőek, ugyanakkor egy állami költségvetésre ez nem, hanem inkább az azonnali és a hosszú távú következményekkel nem számoló rapid megoldások a jellemzőek.
Akkor tehát mi maradt mára az átvett nyugdíjvagyonból? Ha valószínűsítjük, hogy a nem államkötvényekből álló portfólió lekövette a nemzetközi árfolyammozgásokat, akkor az államkötvények bevonása után fennmaradó portfólió értéke nem 3.960 - 1.350= 2.610 milliárd, hanem kb. 20 %-kal kevesebb, azaz kb. 2.100 milliárd. Ebből már előre el lett költve kb. 600 milliárd, és augusztus 31-ig kifizetésre került 250 milliárd. Érdemben tehát maradt 1.250 milliárd. Ha ezt tovább terheljük a MOL pakettért kifizetett 500 milliárddal és a pénznyelő automatákra szánt 400 milliárddal, akkor már nagyon a nulla felé tartunk, pedig még vége sincs az évnek.
.jpg)
