1. Az önkéntes kölcsönös pénztárak és a nyugdíj-előtakarékossági számlára a tag által befizetett összeg adókedvezménye hány százalék lesz 2011-ben? A 2010-es évről szóló bevallásban hány százalékot lehet figyelembe venni?
A 2010. évben befizetett, jóváírt összegek esetében 30 százalékról, a 2011. évben 20 százalékról lehet rendelkezni. [Szja. tv. 44/A. §]
2. Milyen igazolás alapján vehetik igénybe a súlyos fogyatékos személyek a személyi kedvezményt?
Az igazolást szakambulancia vagy kórházi osztály szakorvosa, vagy a jogosultságot megállapító orvosi dokumentáció alapján a beteg választott háziorvosa állítja ki. [49/2009. (XII. 29.) EüM rendelet 1. § (2) bekezdés]
3. A személyi kedvezményt igénybe veheti-e a jövedelemmel nem rendelkező nyugdíjas?
Az összevont adóalap adóját csökkenti a személyi kedvezmény, de legfeljebb az összevont adóalap összegéig. Tekintettel arra, hogy a nyugdíj nem képezi az összevont adóalap részét (adómentes jövedelem), összevont adóalap hiányában nem tud a magánszemély kedvezményt érvényesíteni.
4. Milyen összegben tudja érvényesíteni a családi kedvezményt 2011. január 1-jétől az a család, amely két kiskorú gyermeket és egy felsőfokú tanintézetben nappali tagozaton tanulmányokat folytató gyermeket nevel a háztartásában? Hogyan változik a családi kedvezmény, ha a felsőfokú oktatásban részesülő munkát vállal?
Fenti esetben a kedvezményezett eltartottak száma 2 fő (2 családi pótlékra jogosult gyermek), az eltartottak száma 3 fő, mivel a felsőfokú tanulmányokat folytató gyermek beszámít a családi pótlék összegének megállapításánál, de nem minősül kedvezményezett eltartottnak. Tehát 2-szer 206.250 Ft családi kedvezményre jogosult a család.[Szja. tv. 29/A.§]
Amennyiben a nappali tagozatos felsőfokú tanulmányokat folytató gyermek rendszeres jövedelemmel rendelkezik, és a családi pótlék összegének megállapításánál nem vehető figyelembe, úgy nem minősül eltartottnak, a családi kedvezmény ebben az esetben 2 eltartott után 2-szer 62.500 Ft. [Cst. 12. § (1) bek. ab) pont.}
Fentiek alkalmazásában jövedelem: az a személyi jövedelemadóról szóló törvényben adóköteles jövedelemként meghatározott - belföldről vagy külföldről származó - vagyoni érték, bevétel, amelynek havi összege meghaladja a mindenkori legkisebb munkabér összegét.
Rendszeres jövedelem: a legalább három egymást követő hónapban keletkezett jövedelem. [ Cst. 4.§ i)-j) pont]
5. Jogosult-e családi kedvezmény igénybevételére az elvált szülő, aki a gyermek(ek) után gyermektartás fizetésére kötelezett?
Az elvált szülő, aki a háztartásában nem nevel gyermeket, családi pótlékra nem jogosult, függetlenül attól, hogy gyermek után tartásdíj fizetésére kötelezett, ezért családi kedvezményt nem érvényesíthet.
6. Hogyan alakul a 2010. évben már kifizetett osztalékelőleg utáni adófizetési kötelezettség?
A 2010. évben kifizetett osztalékelőlegből még 25 százalék adót kellett levonni. Amennyiben az osztalékelőleg címén a 2010. évben kifizetett összeg a 2011. évben véglegessé válik, s ez lesz a végleges osztalék is egyben, akkor is 16 százalék lesz a végleges osztalék adója. Tekintettel arra, hogy a 25 százalék adót a kifizető a véglegessé vált osztalékból levonta, így a fennmaradó 9 százalékot, a magánszemély 2012. évben a 1153-as bevallásában tudja visszaigényelni.
Ez a szabály vonatkozik a korábbi években jóváhagyott, de a 2011. évben kifizetett osztalékok esetében is. A 2011. évben kifizetett osztalékelőlegből is 16 százalék adót kell levonni.
7. Hogyan változik az internethasználat biztosítása vagy az internetszámla megtérítésének adókötelezettsége 2011. évben?
Béren kívüli juttatásnak minősül az internethasználat biztosítása vagy az internetszámla megtérítése havi 5 ezer Ft-ig. A munkáltató (kifizető) a juttatás értékének 1,19-szerese után 16 százalék személyi jövedelemadót fizet, más közteher nincs. Az internet számla a juttatásban részesülő vagy vele közös háztartásban élő közeli hozzátartozó nevére szóló számla alapján számolható el.
Amennyiben a juttatás az 5 ezer forint értékhatárt meghaladja, az 5 ezer forint feletti rész egyes meghatározott juttatásnak minősül és a fizetendő közteher 16 százalék személyi jövedelemadó és 27 százalék egészségügyi hozzájárulás a juttatás értékének 1,19-szerese után. [Szja. tv. 70. § (4) bek., Eho. tv.3. § (1) bek. ba) pont]
8. Magánszemély esetén az ingatlan bérbeadásából származó jövedelem kizárólag összevont jövedelem lehet?
Igen, mert 2011. január 1-jétől az egységes adókulcs bevezetésével az ingatlan bérbeadásból származó jövedelem elkülönült adóztatásának választási lehetősége szükségtelenné vált.
9. Kell-e 2011. évben nyilatkoztatni a munkáltatónak a munkavállalót az adóterhet nem viselő járandóságokról?
A személyi jövedelemadó törvényben megszűnt az adóterhet nem viselő járandóság fogalma. Az itt felsorolt jövedelmek az 1. számú mellékletbe kerültek, mint adómentes juttatások, kivételt képez a hallgatói munkadíj, amely 2011. január 1-jétől adóköteles jövedelem. Emiatt a kérdésben szereplő nyilatkozatot nem kell megtenni.
10. Hogyan változik 2011-ben az ingó vagyontárgy eladásából származó jövedelem adókötelezettsége?
A 16 százalékos egykulcsos adózás bevezetése után továbbra is 200 ezer forintig nem kell bevallani az ingó értékesítéséből származó jövedelmet. Amennyiben ezt az értékhatárt meghaladja a jövedelem, akkor sem kell megfizetni az ingó vagyontárgyak átruházásából az év során együttesen származó jövedelem adójának a 32 ezer forintot meg nem haladó részét.
.jpg)
