Kiemelte, hogy november 3-tól - dr. Bagdi Gábor KDNP-s képviselő lemondása óta - a KDNP és a Fidesz javaslatára a Gazdasági és Informatikai Bizottság tagja lett. Elmondta, hogy a szovátai küldöttség meghívásának eleget téve részt vett a Székely Nemzeti Tanács november 19-i parlamenti tanácskozásán. Örömmel számolt be a történelminek nevezett eseményről, ahol olyan politikai célt fogalmaztak meg, amely nem jelent mást, mint a területi autonómia érvényesítését Székelyföldön. A tanácskozáson elhangzott, hogy az erdélyi magyarok azt kérik - tekintettel a Schengeni Egyezmény közelgő kiterjesztésére és a kettős állampolgárságra vonatkozó törvényre -, hogy a jövőben ne határon túliaknak, hanem székelyföldieknek, erdélyieknek hívják őket.

A sajtótájékoztató harmadik kiemelt témája a 2011. évi költségvetési vita volt, amelyhez dr. Aradszki András 16 percben szólt hozzá a Parlamentben. Mint mondta, először lesz olyan költségvetés, amelynek köszönhetően nem a lakosságtól veszik el a pénzt, hanem különadókkal, a magánnyugdíj-pénztárak államosításával érik el, hogy 2011 végére körvonalazódjon egy hatékony és erős állam képe, az eredmények pedig 2013-ra konszolidálódni fognak. Reményeik szerint akkorra elérhető az is, hogy a különadók bevetése nélkül is biztosítva legyen a gazdasági fejlődés. Elmondta a véleményét arról is, hogy mi a célja és lényege a magánnyugdíj-pénztárak államosításának. Amikor a magánnyugdíj-pénztári törvény megszületett, még pozitív gazdasági kép volt az akkori döntéshozók előtt, amely azt feltételezte, hogy erős gazdasági fejlődés mellett finanszírozható lesz az a kiesés, amelyet a magánnyugdíjpénztárba történő fizetés eredményez a társadalombiztosítási nyugdíjjárulékok tekintetében. Ez azonban nem valósult meg, sőt egyre növekedett a hiány, ha pedig ez a tendencia folytatódik, 2011-2012-re veszélybe kerülne az öregségi nyugellátás. Mint mondta, jó dolognak tartja, ha valaki gondol a nyugdíjas évekre és előtakarékoskodik, de a magánnyugdíj-pénztári megtakarítás nem saját megtakarítás volt, hanem egy kötelezően levont járulék átirányítása tisztán magánoldalra. Magyarul egy társadalmi réteg kivonta magát a szolidaritási feladatok egy része alól. A magánnyugdíj-pénztáraknak egyébként körülbelül hárommillió tagjuk van, amelyből közel egy millióan kötelezően léptek be, a tagság többi része pedig saját akaratából döntött úgy, hogy belép. Ezt a felemás rendszert változtatják meg, biztosítva ezzel a hatályos esedékes nyugdíjak kifizetésének lehetőségét. A törvénytervezet tartalmazza továbbá azt is, hogy a reálhozamot jogosult a visszalépő magánnyugdíj-pénztári tag egy másik önkéntes nyugdíjbiztosító pénztárba átvinni, amely egy harmadik és nagyon fontos pillére a magánnyugdíj-pénztáraknak. Itt ugyanis mindenki saját maga határozhatja meg az elő-takarékosság mértékét. A befizetést megkönnyíti a 16 százalékos SZJA – figyelembe véve a gyermekkedvezményt –, amely jelentős többletjövedelmet eredményez a lakosság jelentős részénél. Éppen azoknál, akik jobban keresnek, biztosabb munkahellyel rendelkeznek, így eddig is magasabb magánnyugdíj-pénztári díjat fizettek. Ők ebből a többletkeresetből – ha felelősen gondolkoznak és óhajtják – átcsoportosíthatnak az önkéntes pénztárba.