Tovább is van, mondjam még?

Izgalmas hetet zártunk és még izgalmasabb hét vár ránk. Nézzük a legfőbb eseményeket.

Az első, hogy hatalmas eladói nyomás alá került a kötvénypiac és növekednek az állampapír hozamok. Az Államadósság Kezelő Központ által meghirdetett egyéves kincstárjegyeknek csak egy kis része kelt el, miközben a kamattartalom 6 %-ra emelkedett.

A benyújtott ajánlatok többsége azért került elutasításra, mert az ÁKK már azokat nem merte elfogadni és inkább az MNB-nél parkoltatott IMF hitelkeretet hívta le. Időközben a hároméves kötvények hozamszintje 8 %-ra nőtt és az ország CDS felára (az a többletkamat, amit a német állampapírhoz képest kell fizetnünk) 3,6 %-ra emelkedett; ez azt jelenti, hogy a nemzetközi pénzpiacokról hitelt 6,5 % alatt már nem kapunk. Az események hatására várható, hogy az MNB kénytelen lesz a hónap végétől a jelenlegi 5,25 %-os alapkamatot megemelni.

A másik rossz hír, hogy bedőlt a tőzsde. A hétfői 22.700 pontról kerek 2.000 pontos esést produkált a pénteki zárásig, és nem tudni, hogy mi lesz ezen a héten. A harmadik rossz hír az, hogy az euro 4 %-ot, míg a CHF és a yen közel 5 %-ot emelkedett a forinthoz képest. Ez annyit jelent, hogy a devizahitelesek annyit buktak, mint a teljes "bankadó", de erről nem a bankok tehetnek.

Úgy néz ki, hogy a kormány gazdaságpolitikája nem nyerte el a pénz- és tőkepiacok tetszését és megindult a pénzkiáramlás az országból. Érdekes lesz majd a banki mérlegfőösszegek elemzése valamikor december közepén – az MNB akkor fogja nyilvánosságra hozni a novemberi adatokat -, ugyanis ha csökkent vagy stagnált az "összevont banki mérlegfőösszeg" sor, akkor baj lesz a vállalati hitelezésekkel és a jövő évi 2-3 %-os GDP növekedéssel. Emlékezzünk az ökölszabályra (ugyan ezt hitelt érdemlően még nem igazolták, de el lehet hinni), miszerint 1 %-os GDP növekedéshez legalább 1,5-2 %-os "banki mérlegfőösszeg" növekedésre van szükség.

Ritka izgalmas pillanatokat élünk tehát át és kár, hogy az eseményeknek nem a nézői, hanem a főszereplői vagyunk.