A válságadó bevezetésének szükségességét azzal magyarázta, hogy Magyarország képes legyen a költségvetésben tátongó 500 milliárd forintos lyukat betömni és tartani a 3,8 százalékos hiánycélt. Az adót a vállalatok nem fogják áthárítani a lakosságra, ezt a vállalatok felügyeletére hivatott hatóságok, illetve a piaci verseny fogja biztosítani – jelentette ki az országgyűlési képviselő. Emlékeztetett a MOL Nyrt. elnök-vezérigazgatójának, Hernádi Zsoltnak és az OTP elnök-vezérigazgatójának, Csányi Sándornak arra a kijelentésére, miszerint nem örülnek a válságadónak, mert az csökkenti a nettó árbevételt, de az ország nehéz helyzetére való tekintettel és a működőképesség helyreállítása érdekében elengedhetetlennek tartják, ezért elfogadják. Aradszki András hozzátette az, hogy, az MSZP is megszavazta a válságadót, azt jelzi, hogy a szocialisták elismerték felelősségüket, hogy az ország idáig jutott.

Az országgyűlési képviselő az október 4-én bekövetkezett vörösiszap-szerencsétlenségről elmondta: le kell szögezni, hogy a vörösiszap nem veszélyes hulladék, ha megfelelő körülmények között, szabályosan és az előírásoknak megfelelően tárolják. Ajkán azonban nem ez volt a helyzet, a felelősség kizárólag a MAL Zrt. vezetését terheli minden tekintetben.

Az Országgyűlés Fenntartható Fejlődés Bizottságának tagjaként beszámolt arról is, miszerint szorgalmazta, hogy a kormány előlegezze meg a károk felszámolásának és a terület "rehabilitálásának" a költségeit a mielőbbi visszatelepülés és az élet újraindításának felgyorsítása érdekében. Ennek a folyamatnak fontos eleme, hogy a MAL Zrt. törvénymódosítás révén állami felügyelet alá került.

A képviselő gratulált mindazoknak, akik az október 3-i önkormányzati választáson mandátumot nyertek a körzetében. Érden teljesnek nevezte a jobboldal győzelmét, hiszen 12 egyéni mandátumot nyert a Fidesz, és a polgármestert is ez a párt adja. Fontosnak tartotta azonban megjegyezni, hogy véleménye szerint van még a jobboldalnak tartaléka a városban, amit okos helyi politikával a jövőben integrálhat a városvezetés. Az országgyűlési választások előtt meghirdetett Fidesz-KDNP program és a Fidesz őszi érdi választási programja között szinte teljes az átfedés, ő maga Érd fejlődése érdekében együtt kíván működni a városvezetéssel. Százhalombatta helyzetét kissé tudathasadásosnak nevezte, ahol nagy többséggel nyert Vezér Mihály, eddigi polgármester, ugyanakkor egyéniben három, a listán egy mandátumot szerzett a Fidesz, miközben a megyei listára leadott szavazatok alapján teljes volt a Fidesz-KDNP győzelme. Az országgyűlési képviselő reméli, mindhárom településen sikeres és a polgárok érdekeit szem előtt tartó közgyűlés, illetve képviselő-testület fog működni.

A helyi ügyek elemzése után visszatért az országos politikára, és az egykulcsos jövedelemadó tervezetéről beszélt. Mint mondta, túl magas az országban az általános adóterhelés, de a bevezetésre váró új rendszerben az adóztatás leegyszerűsödik, az adóbevallás egyszerűbbé és átláthatóbbá válik. Illusztrációként bemutatott egy söralátétet, amelyen az új adóbevallás szövege volt olvasható. A családi adóztatás segíthet Magyarország elkeserítő demográfiai helyzetén, az adókönnyítés nem fog a szülők keresetétől függeni. Továbbra is megmaradnak a leggyakoribb béren kívüli juttatások (pl.: üdülési csekk, étkezési utalvány, helyi utazási bérlet) kedvezményes adóztatása. A nyugdíj, a gyes, az ösztöndíj, a lakáscélú munkáltatói támogatás ténylegesen adómentes lesz. A társadalombiztosításnál megszűnik a tevékenységre jellemző kereset utáni járulékfizetés szabálya.

A magánnyugdíj-pénztárak esete tipikus példa a magánérdek agresszív térnyerésének a közérdek kárára – jelentette ki. Az államnak kötelessége megvédeni a nyugdíjasokat és a nyugdíjak értékét, de ezt csak az állami nyugdíjpénztáron keresztül tudja megtenni. Ezért lehetőséget ad a visszalépésre az állami nyugdíjpénztárba, és aki visszalép, annak az állam garantálja, hogy nem éri veszteség. Nem megengedhető, hogy a magánnyugdíj-pénztárak a nyugdíjasokkal fizettessék meg rossz üzleti döntéseik következményeit. A magánnyugdíj-pénztári menedzsmentek havi 1,5 milliárd forintot tettek zsebre az emberek befizetéseiből működési költség címén. Ha az emberek állampapírokat vásároltak volna, jobban jártak volna, mint a magánnyugdíj-pénztári befizetésekkel. A kormánynak nagyon gyorsan kellett cselekednie, különben azt kockáztatta volna, hogy eltűnnek a nyugdíjak.