Őszi viharfelhők

A Pénzügyi Szervezetek Állami Felügyelete honlapján, a www.pszaf.hu/data/cms2112449/8AP.xls linken néhány napig elérhető volt a bankok 2009.december 31. szerinti lakossági- és kkv-s hitelkihelyezéseinek az összesített értékelését tartalmazó kimutatás. A link újabban már nem elérhető – nem is csoda, hiszen a mutatott kép rendkívül aggasztó -, mindenesetre néhány adatot sikerült megmenteni és ezek alapján meg lehet kockáztatni néhány, a közeljövőben várható esemény előrejelzését.


Akkor nézzük a legfőbb számokat.


A lakossági- és kkv-s (egyéni vállalkozók, családi gazdálkodók, bt-k és kis kft-k) hitelkihelyezések száma kb. 6 millió, amiből 5,5 millió a klasszikus lakossági hitel (személyi kölcsönök, áruvásárlási hitelek, szabad felhasználású hitelek, gépkocsi vásárlási hitelek, lakáshitelek). Az 5,5 millió szerződésen belül 920 ezer darab jelzálogfedezettel bír – ezek zömében lakásvásárláshoz kötődnek és az átlagos hitelkihelyezés 6 millió forint/darab. A kkv-s oldalról további 165 ezer ingatlan van teljes jelzálog alatt.


Az 5,5 millió hitelszerződésen belül 700 ezer darab már 90 napon túli lejáratban van 480 milliárd forint összegben. A 90 napos késés azt jelenti, hogy ez a hitelállomány gyakorlatilag bedőlt, esély nincs arra, hogy ezt a hitelfelvevők valaha is törleszteni fogják. További 1.000 milliárd forint nagyságrendet képvisel az a hitelállomány, ami 90 napon belüli késedelemben van. Ezek egy része esetleg még menthető, de inkább nem.


A fentieken belül a jelzáloggal fedezett hitelkihelyezésekből 63 ezer darab lakáshitel 90 napon túli késedelemben van 270 milliárd forint értéket képviselve és további 117 ezer lakáshitel "inog", azaz 0-90 napos a késedelem.

A kkv-s hiteleknél további 670 milliárd forintnyi az a hiteltömeg, ami már bedőlt (esetükben az ingatlanfedezetről információ nincs).


A statisztika közzétételéig kb. 20 ezer ingatlanfedezet esetében indult meg a végrehajtási szakasz, de árverésre csak kb. 6 ezer esetben került sor. A fent részletezett 1.150 milliárd forint bedőlt hitelállomány után a bankok 110 milliárd forint céltartalékot képeztek 2009. december 31-el.


Akkor most kezdjük meg az értékelést.


Tekintettel arra, hogy a bankok sosem a saját, hanem mindig a betétesek pénzét helyezik ki – és a betétesek érdekeinek a védelme abban a klubban, amihez tartozunk, és amit Európai Uniónak neveznek, szent és sérthetetlen -, várható, hogy április-július hónapokban a lakásárverések száma fel fog pörögni és a végrehajtási szakaszba kerülő ingatlanok száma meg fogja haladni a 100 ezer darabot. El lehet e adni 10 ezer lakást? Igen, ezt a piac felveszi. El lehet adni 20 ezer lakást? Igen, de a piac összeomlik. El lehet adni 30 ezer lakást? Igen, de a piac befagy és az építőipar is leáll. El lehet adni egyszerre 100 ezer lakást? Nem! Utcára lehet tenni 60-200 ezer embert? Hát, eléggé kockázatos vállalkozásnak tűnik.


Ha a problémát a másik oldalról vizsgáljuk, akkor a kérdés az, hogy kormányzati ráhatással lehet e korlátozni a banki kényszerintézkedéseket? Nyilvánvalóan nem, ugyanis bármilyen kormányzati lépés sértené a mintegy 8 millió betétes érdekeit, bankcsődöket generálna és az állam számára a bevételi források kiszáradnának, ami ugyebár az államcsődöt jelenti. Egyetlenegy kormányzati megoldás mutatkozik, mégpedig az, hogy a bankoktól a Magyar Állam kivásárolja a bedőlt hiteleket; igen ám, de miből és milyen forrásból? Itt azért alsó hangon 600 milliárd forintról van szó és ez a szám dinamikusan emelkedik.


Az biztos, hogy a bankok áprilistól be fogják fagyasztani a hitelkihelyezéseiket és csak a meglévő kintlévőségeik behajtására, illetve a meglévő ügyfeleik korlátozott kiszolgálására fognak koncentrálni. Erre azért kerül majd sor, mert a bankoknak a céltartalékaikat 110 milliárd forintról viharos sebességgel kell 1.150 milliárd forintra növelniük, ami azt jelenti, hogy nem marad kihelyezhető forrásuk. Ennek a banki magatartásnak a nagy kárvallottjai a kisvállalkozások lesznek, ami természetesen ki fog hatni a munkanélküliség növekedésére is.


Hát ilyen nyarunk és őszünk lesz. Vélelmezem, hogy az idei tavaszi nagy csodavárást egy hirtelen hangulatváltás fogja nyáron követni és örüljünk annak, ha majd szeptemberben csak színváltozásra kerül sor és nem csíkozódunk be.

Hozzászólás

E-mail címe rejtve marad. A kötelező mezők *-al vannak jelölve.

Megszakítás

Legfrissebb cikkek

Képtárak

Kategóriák