A Központi Statisztikai Hivatal nyilvánosságra hozott előzetes becslése szerint a hazai GDP (Bruttó Hazai Termék) 2009. szeptember 30-án 7,2 százalékkal volt kevesebb, mint 2008. szeptember 30-án. Az előzetes adat lényegesen rosszabb, mint amit a Pénzügyminisztérium még a nyáron prognosztizált. Eredjünk a nyomába ennek a nem várt negatív értéknek.
A GDP kiszámításának egyik nagyon fontos alkotóeleme, hogy a lakosság mennyit fogyaszt, azaz mennyi élelmiszert, ruházati cikket, lakást, gépkocsit, benzint, gyógyszert, stb. vásárol. Az USA-ban a lakossági fogyasztás a GDP 70 százalékát magyarázza, míg nálunk körülbelül az 50-55 százalékát. Ha a lakosság a pénzét a bankban helyezi el vagy a bankhitelét törleszti, ez a pénztömeg nem számít bele a GDP-be.
Akkor most nézzük a hazai bankok 2009. évi harmadik negyedéves gyorsjelentéseit. Sok öröm nincs bennük, mert igen magasak a rossz hitelek utáni veszteségleírások, de figyeljünk fel két dologra! Az első: a kihelyezett hiteltömeg hozzávetőleg ugyanakkora, mint tavaly ilyenkor. A második: a bankok kamatbevételei (a hitelkihelyezések utáni kamatjövedelmeik) az előző időszakhoz képest hozzávetőleg 400 milliárd forinttal nagyobbak.
A GDP csökkenés mértékét és a banki kamatbevételek növekedését összevetve megállapítható, hogy a GDP címben említett zuhanását a bankok kamatbevételei jelentős mértékben magyarázzák, hiszen amit a lakosság törlesztésre fordított, azt szerencsés esetben fogyasztásra is fordíthatta volna. Nem így történt, és ezért a lakosság devizában megvalósult eladósodottsága a felelős.
.jpg)
