A háború után szovjet kézbe került, itt rendezték be egyik fő légi bázisukat. Vadászrepülők, szállítógépek és helikopterek használták, nemcsak nappal, hiszen éjszakai fogadásra is alkalmas volt a kifutópálya. A környező települések lakosságát rendkívül zavarta az intenzív légi közlekedés, tenni azonban semmit sem tehettek ellene.

A rendszerváltás után gyakorlatilag megszűnt a repülés a reptéren, és a szovjet laktanyákból 1000 lakásos lakótelepet alakított ki Tököl. Úgy tűnt, lezárul a rendkívül zajos fél évszázad, de 2004-ben az ÁPV Rt privatizációs pályázatot írt ki a terület polgári légiközlekedési és egyéb célú hasznosítására. A pályázatot a Tököl Airport Zrt nyerte.

A tulajdonos megbízásából a Master Sky Kft. üzemelteti a létesítményt, amely hivatalosan nem minősül repülőtérnek. Meghatározása "nem nyilvános fel- és leszállóhely", amelyen joghézagok miatt a repülőterekre érvényes előírásokat nem lehet számon kérni. Egyelőre csak kisgépek használják, az igénybevétel azonban meglehetősen nagy. A felszállások száma meghaladja a 11 ezret, sőt, a tervek szerint ezt a háromszorosára növelik. Ezt tetézik a repülésoktatással járó gyakorlókörözések és a műrepülések.

Már ez a kisgépes működés is zavarja a környéken lakókat. Érthetően, hiszen a kifutópálya teljesen beékelődött a lakóházak közé. A távolabb élők is részesülnek a hatásaiból, így a százhalombattaiak és az érdiek is felemelték szavukat a repülések ellen. A tiltakozók attól tartanak, hogy ez csak a kezdet, a jelek arra mutatnak, hogy nagy utasszállító gépek fogadására alkalmas repülőtérré, amolyan tartalék-Feriheggyé szeretnék fejleszteni a létesítményt.
Erre következtetnek abból is, hogy a Tököl Airport nemrég logisztikai bázis, raktár és irodaépületek megvalósítására kapott elvi építési engedélyt. Ezzel kapcsolatos észrevételeit, javaslatait több civil szervezet is eljuttatta a tököli önkormányzatához. Nem először, hiszen már 2004-től folyamatosan bombázzák leveleikkel és aláírásgyűjtésekkel az érintett önkormányzatokat és hatóságokat.

Schreiber László, a Százhalombattai Környezetvédelmi Egyesület elnöke úgy fogalmaz: a repülőtér fenntartása, sőt, továbbfejlesztése olyan környezeti hatásokkal járna, amelyek nemcsak néhány települést, hanem egy egész régiót sújtanának, ezért az eddigieknél sokkal nagyobb körültekintésre van szükség a reptérrel kapcsolatos döntések meghozásakor. Mostani levelében Kuncze Gábor tököli országgyűlési képviselőtől idéz egy 2005-ös, vele készült riportból: "Igazuk van az ott élőknek. Az egyik oldalról ez egy hatalmas vagyoni érték, ami ha Cargo-repülőtérként hasznosulna, akár 2-3 ezer ember is munkát kaphatna. Az összes többi pedig elköltözhetne onnan, mert elviselhetetlen lenne a zaj." A Környezetvédelmi Egyesület azt szeretné, ha megszűnne a tököli reptér.

A Százhalombattai Faluvédő Egylet a terület mindenféle repülési célú hasznosítása ellen tiltakozik. Beadványukat további hat százhalombattai civil szervezet írta alá. Tiltakozik emellett a szigethalmi ÉKE (Élhető Környezetünkért Egyesület), az érdi Környezetvédő Egyesület, az Érd-Ófalu Szent Mihály Alapítvány, az Élőlánc Magyarországért és mások. A levelek hivatkoznak a zaj emberekre és állatokra gyakorolt káros hatására, a repülőtér környékén álló ingatlanok elértéktelenedésére, egy esetleges légi katasztrófa következményeire, az elégetett kerozin levegőszennyezésére, de azt is megemlítik, hogy amennyiben polgári repülőtérként működne a tököli reptér, az a környék közúti forgalmát is túlterhelné.

Területileg Tökölhöz tartozik a reptér, a leszállópálya azonban Szigethalom település tengelyén halad keresztül.
- Nem szeretnénk, ha bővülne a repülőtér – mondja Fáki László, a település polgármestere. A jelenlegi kisgépes forgalom is gondot okoz, a zajgátló védőövezet kijelölése pedig több száz ingatlan elértéktelenedéséhez vezetne. Legutóbb 2008 telén vonták vissza a kijelölést, amiben nagy szerepe volt Szigethalom és Százhalombatta önkormányzatának. A tököli Helyi Építési Szabályzat erre vonatkozó részével kapcsolatban is megtettük észrevételeinket, a logisztikai parkra szóló építési engedélyt viszont nem fellebbezhettük meg, mert nem vagyunk érintettek.
Érdekek feszülnek egymással szemben: a befektető szeretné hasznosítani a területet, a civil szervezetek pedig azon vannak, hogy ezt repülés nélkül tegyék. Az érintett önkormányzatok sincsenek irigylésre méltó helyzetben. Egyik szemük sír, mert akár logisztikai, akár repülési célra hasznosítják a repteret, az nyilvánvalóan csapást mér a környék lakóinak nyugalmára, másik szemük viszont nevet, hiszen ha egy térség fejlődik, az fellendülést, munkahelyeket, nagyobb adóbevételeket jelent.

A repülőtér közel hetven éve létesült, így létezése akár történelminek is nevezhető, az ellenzők szerint azonban hetven éve is hibás lépés volt a lakóházak szomszédságába repülőteret létesíteni.

A környezetvédők szerint sok múlik az itt élőkön és az önkormányzatokon. 2007-ben a civil szervezetek petíciót adtak át a környezetvédelmi miniszternek, legutóbb, 2008-ban pedig félpályás útlezárással járó demonstráció tartottak a reptérnél, amelyen több települési önkormányzat is képviselte magát. A szigethalmiak 5000 aláírást tartalmazó petíciót adtak le a kormánynak, amelyben kérik, hogy tegyen meg mindent a repülés megszüntetése érdekében.
Hogy végül miképpen alakul a repülőtér sorsa, a jövőben dől el. Valószínűleg a távoliban, mert megegyezésre pillanatnyilag kevés az esély.