A krízisalaptól a magatartáskódexig

  • img

Milyen jövője lehet az augusztusban még átmeneti időre megnyitott krízisalapnak, és miért csak most sikerült megzabolázni a magyarországi bankokat? Mekkora felelősséget kell vállalnia a politikának személyes pénzügyeinkben? – erről beszélgettünk Tóbiás József országgyűlési képviselővel, a 8. számú választási körzet szocialista képviselőjelöltjével.

- A 2008-ban kialakult válság következtében rengeteg ember került nehéz helyzetbe a bércsökkenés, illetve a törlesztő részletek irreális megemelkedése miatt. A krízisalap nem tartós intézkedés, nem a szociális ellátórendszer újabb eleme, és nem a tartósan mélyszegénységben élők gondját oldja meg. A társadalmi kohézió érdekében indult kezdeményezés, azok átmeneti támogatására, akik veszítettek ugyan, de keresőképesek – hangsúlyozta a politikus. Azt várjuk tőle, hogy az érintettek érezzék a társadalmi szolidaritást, és kapjanak 20-50-100 ezer forintot a pénzügyi problémáik áthidalására. Egymilliárd forinttal hozta létre a kormány, és augusztus 1-jéig 5,5 milliárd forint került a kasszába az áramszolgáltatók extraprofitjából, valamint az állami vezetők, a kormány és a szocialista képviselők befizetéseiből. Mivel a szolidaritást nem politikai, hanem társadalmi kérdésnek tekintjük, valamennyi karitatív tevékenységgel foglalkozó országos civil szervezetet bevontunk az alap létrehozásába, valamint az elosztásba, és hozzá kapcsolódóan született az a kormányrendelet, amely kötelezővé teszi az állami és önkormányzati vezetők juttatásainak nyilvánossá tételét.


- Akár öngólként is felfoghatjuk, hiszen például a BKV-nál talált fizetések ódiuma egyértelműen a kormánypártra száll.

- Mert még nem látja a közvélemény, hogy mennyit vesznek fel egyes önkormányzati cégek vezetői. Ráadásul ezekben az esetekben kirívóak az aránytalanságok. Egészen más, ha egy 110 milliárd törzstőkéjű vállalat vezetője keres másfél milliót, mint amikor egy 5 milliós kft-é 600 ezret. A lényeg, hogy általánosan kell szabályoznunk ezt a helyzetet, és az erre vonatkozó törvényjavaslatot ezen a héten nyújtjuk be a Parlamentnek.


- Ön is egyetért azokkal, akik szerint felelősségre kell vonni a nem lojális állami vezetőket, akik a kormányfő felszólítása ellenére nem adakoztak a krízisalap javára?

- Valójában egyetlen ilyen állami vezető volt, akit fel is mentettek. A média tévesen tájékoztatott ezzel kapcsolatban. Az igazság az, hogy az adakozók közül nem mindenki járul hozzá, hogy az adatai megjelenjenek a Magyar Közlönyben, akinek pedig nem jelent meg a neve, arról azt gondolták, nem is fizetett be semmit.

Sajnos, a szocialisták hiába hirdettek politikai hovatartozástól mentes összefogást, más pártok nem csatlakoztak a befizetésekhez. Ezzel együtt augusztus 1-je óta 2480-an részesültek a támogatásból, és folyamatos az igények elbírálása. Az eddigi tapasztalatok alapján egyértelmű, hogy november után is folytatni kell a krízisalap működtetését. Emellett meg kell emelni azt a részt, amit a csak egyedi esetekben adható, 100 ezer forintos kifizetésekre különítettünk el. Az ilyen összegű támogatás arányát eredetileg 1-2 százalékban maximalizáltuk, de az 5-10 százalék lenne reális. Amellett, hogy a valós igényekhez igazítjuk a szabályzókat, keressük, milyen felületeken lehet még elvárni a társadalmi szolidaritást. A krízisalapba szeretnénk irányítani a banki etikai kódex megsértése miatt beszedett bírságok ötven százalékát, de más konkrét elképzeléseink is vannak a források tekintetében, amelyek egyelőre nem nyilvánosak.


- Százhalombattán hányan részesültek ebben az átmeneti támogatásban?

- Százhalombattán nagyon jó a szociális ellátórendszer, nem jellemző, hogy az emberek a krízisalapra szorulnának, de a régió egészét tekintve már más a helyzet. A közép-magyarországi régióban eddig összesen 1255 igényt regisztrált a nyugdíjfolyósító, és 470-en már meg is kapták a segélyt.


- A szolidaritás egy másik fontos megnyilvánulása a néhány hete elfogadott banki magatartáskódex. Nagyon jó, hogy végre van, de miért kellett ilyen sokáig várni rá?

- A kormány már 2007-ben kezdeményezte a bankok és az ügyfelek közötti kapcsolat központi szabályozását, de úgy látszik, kellett hozzá a válság, hogy megérjen rá a helyzet, vagyis a politika és a bankvilág szembenézzen azzal a ténnyel, hogy a továbbiakban nem tartható fenn a hitelezés eddigi felelőtlen gyakorlata. A javaslatot a szocialista párt és a kormány fogalmazta meg, a bankszövetség saját etikai kódexét ugyanis senki sem tartotta be.


El kell fogadni, hogy az emberek nem úgy élik az életüket, hogy a devizaárfolyamokat és a pénzügyi elemzéseket figyelik. Van mit tanulnunk ezen a téren, de az igazi probléma, hogy a bankok azt sugallták: korlátlanok a lehetőségek. Most kötelezték magukat a reális kockázatfelmérésre, a kockázat áthárítása helyett az elemzésre, valamint arra is, hogy a szimmetria elve alapján kövessék a kamatok az árfolyamváltozásokat.


A kódex betartására törvény kötelezi a pénzintézeteket, és az ellenőrző szerveket – a PSZÁF-et és a GVH-t – is nevesítettük. Augusztus óta fogyasztóvédelmi jogkörrel is rendelkezik a Pénzügyi Szervezetek Állami Felügyelete, vagyis nemcsak a bankok termékeit, hanem a lakossági panaszokat is vizsgálnia kell. A kódex megszegése esetén maximum két milliárd forinttal büntethet, és ezzel még nincs vége a szabályozásnak, mert benyújtjuk a THM (teljes hiteldíj-mutató) törvényt, amelyben tételesen rögzítjük, milyen információkat milyen módon kell megosztani a hitelt igénylőkkel. Emellett szeretnénk maximalizálni a THM mértékét. Tudnunk kell, hogy a kilakoltatások 90 százalékáért nem a bankok felelősek, hanem azok a pénzügyi vállalkozások, amelyek elképesztően magas kamattal nyújtanak hiteleket. Az ősz folyamán törvénnyel szabályozzuk ezeknek a cégeknek, illetve a hitelközvetítőknek, azaz ügynököknek a működését, valamint a követelésbehajtást és a végrehajtást is. Az ellenőrzés hatékonysága érdekében pedig nemcsak törvényileg erősítjük meg a PSZÁF-ot, hanem bevonjuk az ellenőrzésbe azokat a mára tekintélyt kivívott civil szervezeteket is, amilyen például a Banki Károsultak Egyesülete.


Ezekkel a törvényekkel a magánszemélyek banki hiteleivel kapcsolatban minden problémára igyekszünk megoldást találni, és a nem túl távoli jövőben a magáncsőd intézményét is szeretnénk bevezetni. Nem tartjuk például reálisnak, hogy a bank vételi jogot jegyezhet be az adós ingatlanjára, mert így előfordulhat, hogy jóval alacsonyabb áron "veszi meg" tőle, mint amennyiért saját maga tudná értékesíteni, ha erre kapna időt.


- Hogyan látja, érdemes a szocialistáknak a "nem túl távoli jövőre" tervezniük?

- Akárki kerül is kormányra, számos jogszabályrendezésre van még szükség a pénzvilág területén. Ha találunk hozzá partnert, ha nem, mi dolgozni fogunk ezekért a célokért, a politikának ugyanis meg kell tanulnia, hogy az emberek fölött nincs, kizárólag közöttük és értük van létjogosultsága. Akik folytatják az elmúlt évek gyakorlatát, vagyis az egymással való foglalkozást, azok elvesztik a legitimációjukat.

Hozzászólás

E-mail címe rejtve marad. A kötelező mezők *-al vannak jelölve.

Megszakítás

Legfrissebb cikkek

Képtárak

Kategóriák