Az egykori II-es számú, 4 csoportos tanácsi napközi otthonos óvoda 1972 szeptember 1-jén nyitotta meg kapuit a déli lakótelepen.

A családias hangulatú ünnepségen a fenntartó Önkormányzat képviseletében jelen volt Vezér Mihály polgármester, Török Sándor alpolgármester, dr. Horváth Ágota aljegyző, Csupics Nikola, a Szerb Nemzetiségi Önkormányzat elnöke, illetve meghívást kaptak egykori óvodapedagógusok és a társintézmények is. A rendezvényt vidám gyermekműsorok, valamint fotó- és játéktörténeti kiállítás színesítette.

Mikulásik Judit intézményvezető köszöntötte a megjelenteket, mint mondta, izgatottan készültek az ünnepre. Az óvoda nevével kapcsolatban felidézte, hogy a gyerekek által virágzáskor készített, kedvelt pitypangkoszorú az ottani közösségre jellemző összetartozást jelképezi, amire jó példa az ünnepi alkalom is. Párhuzamot vont a gondosan előkészített, gyökereket tápláló faültetés és a jól megalapozott nevelői munka között, miszerint az óvoda "gyökereit", indulásának első éveit is nagyon alapos műszaki, törvényi, szakmai, és legfőképpen érzelmi alapokra helyezték az elődök. Köszönettel tartoznak az első vezető, Trautmann Henrikné, Klári néninek, aki – Dr. Tüske László, az egykori tanácsi művelődési osztály vezetőjének visszaemlékezése szerint – szintén kenyérrel és sóval várta a vendégeket az óvoda megnyitásakor; a békesség, illetve a szeretet jelképe kifejezik, hogy ezen értékek jelenjenek meg az egymáshoz való viszonyokban. Köszönet illeti az elődjét követő Dr. Kőrösi Lászlóné, Írisz nénit is, aki nem csak vallotta, hanem aszerint is munkálkodott, hogy mindenkor az óvónő példája legyen a meghatározó. Vezetőként alkotói légkör, illetve a munkatársak közötti kulturált hangnem megteremtésére törekedett. A jelenlegi kollektíva és a szülők együttes feladata a kapott értékek és a lelkület ápolása, illetve a kornak megfelelő, innovatív átformálása, hogy a gyerekek számára a fejlődésüket leginkább szolgáló, élményekben gazdag, szeretetteljes környezetet biztosíthassanak. Az intézmény működését segíti a fenntartó Önkormányzat és a társintézmények, amelyekkel jó és rossz időben, együtt gondolkodva, egymást támogatva élik meg a mindennapokat. A mostani alkalomra mindenki ünneplőbe öltöztette a lelkét, hogy ezzel is tisztelegjenek a megjelentek előtt. Köszöntője végén Mikulásik Judit nagy megtiszteltetésnek nevezte, hogy Vezér Mihály polgármester is elfogadta a meghívást. Lapunk kérdésére az intézményvezető elmondta, hogy pedagógiai programjuk kiemelt területei a környezetei nevelés és a sajátos nevelési igényű gyermekek befogadása; utóbbi területen egyre több a feladat a növekvő létszám miatt. Huszonegy éve dolgozik az óvodában, korábban az óvárosi tagintézményt vezette. A két éve megkezdett lakótelepi munkát nagyban nehezítette a covid-járvány, mostanra azonban már összehangolódott a kollektíva. A jubileumi hét részeként a központi ünnep mellett a két óvoda közös táncot szervezett a főtérre, tortával is ünnepeltek, mindkét telephelyen koncertet adott a Kolompos Együttes, valamint Pál Feri atya, kiégésről szóló előadását hallgathatták meg a munkatársak.

Vezér Mihály az Önkormányzat nevében a nagyrabecsülés jeléül virágcsokrot nyújtott át Mikulásik Juditnak, további sok sikert és jó munkát kívánt a kollektívának. Köszönetet mondott a – Százhalombattára általánosan jellemző – mély elkötelezettséggel, hivatástudattal végzett munkáért, aminek "gyönyörű szép eredménye" megmutatkozik az oda járó gyerekek ünnepi, verses, táncos műsora nyomán is. A gyermekek olyan felnőttekké válnak, amilyenné neveljük őket. Nem csak ismereteket és tárgyi tudást kell átadni, hanem helyes értékrendet is közvetíteni kell számukra. Az idősebb generáció érdeke és vágya, hogy a felnövekvő nemzedék többre vigye, boldogabban éljen, és gondoskodóan segítse az idősebbeket, ahogyan Százhalombatta is igyekszik kiemelt törődést nyújtani a szépkorúak számára. Megfigyelhető – főleg a skandináv államokban – hogy egy gondoskodó társadalomban a gazdasági jólét kiemelkedően magas, csakúgy, mint az elégedettség és a boldogságérzet szintje. A polgármester emlékeztetett, hogy az addigi intézményi sorszámozás helyett, 1992-ben általa ösztönözve született döntés a névadás lehetőségéről. Az óvoda, a kollektíva és a gyerekek javaslata alapján a "Pitypangos" nevet vette fel, ami a természettel való szoros kapcsolatra utal; azóta is hangsúlyos szerepet kap a környezettudatos nevelés. Százhalombatta nagyon büszke lehet a nevelési és oktatási intézményeire, amit a szülői elégedettség magas szintje is megerősít. A színvonalas munkát a mindenkori városvezetés is igyekezett kiemelten támogatni – tette hozzá. Vezér Mihály köszöntője zárásaként sok, hasonlóan megélt ünnepet kívánt az intézménynek.

Zsidákovits Sándorné, Kati néni 1995 január 1-jétől – 2012 június 30-ig irányította az intézményt. Köszönetét fejezte ki a városnak, amely fenntartóként soha nem hagyta magára az óvodát. Úgy fogalmazott: a sok pozitív élmény között, visszagondolva mindig jó érzéssel tölti el, hogy az intézmény dolgozói mindvégig arra törekedtek, hogy a gyerekeknek nagyon sok szeretetet, odafigyelést nyújtsanak, amit a szülők is láttak. Büszkeséggel idézte fel az 1976 és 1995 közötti időszakot, amikor beosztott óvónőként dogozott. Sok nehézséggel kellett megküzdeni az induláskor; magas gyermeklétszám, személyi és tárgyi feltételek hiánya. A lelkiismeretes munka, a szülők segítőkészsége, szeretete, illetve a mindenkori fenntartó biztonságot nyújtó segítsége – amiért köszönetet mondott – azonban meghozta gyümölcsét. A kiegyensúlyozott, gondoskodó környezetben jó volt óvodásnak lenni. Köszönetét fejezte ki elődjeinek, akik hivatástudatot, gyermekszeretetet, egymás iránti toleranciát és alázatot "plántáltak" valamennyiükbe. Mindig kiemelt figyelem irányult a külső és a belső környezetre, mert csak egészséges miliőben lehet minőségi munkát végezni; ebben is sok segítséget nyújtott a fenntartó, az óvodai alapítvány, illetve más támogatók. Külön köszönet illeti a szülőket, akik hozzájárultak a hagyományos alapértékek megőrzéséhez. Jelentős esemény volt a tornateremmel, logopédiai és orvosi szobával, valamint egyéb kisebb helyiségekkel való bővülés, az óvárosi tagóvodában 1997-ben, a központi intézményben pedig 2002-ben. Az óvárosi részleg új épültbe, "csodapalotába" költözhetett 2012-ben. A Pitypangos kollektíva midig nagyon erős és összetartó volt, megőrizte az irányadó szellemiséget, értékrendet. Az intézmény nagyon sok továbbképzésnek adott otthont, többször szerepeltek a médiában, innovációs munkákkal, publikációkkal, kiadványokkal jelentek meg, sok szép sikert mutat be az óvoda honlapja. Zsidákovits Sándorné háláját fejezte ki azért, hogy mindig volt kitől tanulnia, és azért, hogy neki is volt lehetősége másokkal megosztania tudását, tapasztalatát. Végezetül azon reményének adott hangot, hogy továbbra is békében, türelemben és szeretetben folyhat a munka az óvodában.

Sebestyén Mihályné, Rózsa néni – aki 2012 augusztus 1-je és 2020 decembere között volt vezető – 1982-ban kezdte pályáját, első és egyetlen munkahelyén, ahol – mint mondta – innovatív, támogató vezetők mellett fejlődhettek szakmailag kollégáival, illetve megvalósíthatták építő jellegű elképzeléseiket. Felidézte, hogy a zöld óvoda, a "zöld szíves" óvoda gyakorlatának megvalósítása volt nevelői munkájának egyik fő területe, ami a 2020 nyarán az "Örökös Zöld Óvoda" cím elnyerésében csúcsosodott ki. Nagy örömmel végezte a mozgásfejlesztői programot is 2004-től, amely magában foglalta a csoportonkénti testnevelést, gyógytestnevelést, zenés tornát, kiemelt nagycsoportos tornát, amelyhez szabad kezet kapott, és élvezte a szülők támogatását is. A tartásjavítás mellett mindenkori célja volt a gyerekek testi-lelki harmóniájának megteremetése a zene erejével; a foglalkozásokba havi rendszerességgel sikerült bevonni a családokat is. Óvónői, és később vezetői munkájára a Dr. Kőrösi Lászlóné által képviselt szellemiség volt a legnagyobb hatással. Az intézmény irányítása komoly kihívást, nemes feladatot jelentett számára, aminek vállalására elődje is biztatta. Jó Lajosné, Margitkát választotta helyettesének, aki különösen pozitív hatással volt a közösségre végtelen türelmével és következetességével. Az óvárosi és a lakótelepi kollektívával haladtak előre együtt az ösvényen, amelyet úttá szélesítettek; itt találkoztak a sajátos nevelési igényű gyermekek ellátásával is, amihez a fenntartó biztosította a gyógypedagógust Gedei Anikó személyében. A mérföldkövek között említette a modern óvárosi óvodát, a szakmai fórumokat, programokat, minősítő elismeréseket és a 40 éves jubileumot. Sebestyén Mihályné szólt arról is, hogy a családokkal közös hagyományos ünnepek mindig hangulatosak és meghittek voltak. Óvónőként, vezetőként a felelősségteljes pedagógiai munka során a hagyományok, értékek megtartására, illetve gazdagítására törekedett, a legfontosabb érték, a gyermekek érdekében. Köszönetet mondott a városvezetésnek, hogy mindig kiemelten támogatta a nevelés ügyét. "A Pitypangos olyan óvoda, ahová jó bemenni, jó dolgozni és jó gyereknek lenni"– zárta gondolatait.

Mikulásik Judit ajándékkal mondott köszönetet Vezér Mihálynak, Török Sándornak dr. Horváth Ágotának és Csupics Nikolának a mindenkori támogatásért. Köszöntött több, hosszú éveket szolgált munkatársat is. Az elhivatott, áldozatos munkáért átadta az intézmény által alapított "Pitypangos Díjat" Zsidákovits Sándornénak és Sebestyén Mihálynénak.

Az ünnepség állófogadással zárult, amelyen Török Sándor méltatta az intézményben folyó kollektív munkát. Az alpolgármester – akit "családtagként" fogadtak – örömét fejezte ki, hogy az ünnepségen megemlékeztek az elődökről, illetve meghívást kaptak a korábbi munkatársak is. Szólt arról is, és köszönetet mondott azért, hogy Százhalombattán a sajátos nevelési igényű gyerekek számára is biztosítható az óvodai, iskolai ellátás. (Fotó: Tóth Erzsébet)

                                                                                                                           Kovács Attila