A látogatócsoportokat az erőmű munkatársai kalauzolták végig az áramtermelés és az üzem történetén.

Első állomásként a mintegy negyven éves ABDE blokkok bontását tekintettük meg. A hazánkban egyedülálló, 7 milliárd forint értékű bontási projekt jól illusztrálja a GDF SUEZ csoporthoz tartozó Dunamenti Erőmű környezettudatosságát. Még nem dőlt el, mi lesz a karcsú, legöregebb kéménnyel, a város egyik jelképével. Hitetlenkedve hallgattuk, hogy mindhárom kémény 200 méter magas.

Ezután egy másik városi jelkép, a "csőcsorda" mellett haladtunk el, amely részlegesen ugyan, de még funkcionál: gőz és néha cseppfolyós üzemanyag áramlik benne.

Tovább sétálva építkezést láttunk. Egy XXI. századi technológiájú gázturbina épül, ami jövő év közepétől üzemel. "Jobbra a múlt, balra a jövő – mi pedig itt állunk a jelenben" – fogalmazott kalauzunk.

A vezénylőteremben Németh Ferenc segítségével nemcsak az erőmű működését és teljesítményét követhettük nyomon, hanem az ország áramfogyasztását is. A grafikonon jól látszott például, amikor a meccsek szünetében az emberek lámpát kapcsolnak. Az egyik látogató felemlegette, régen villanykapcsolással lehetett szavazni a tévében, és a battai erőműbe telefonáltak az eredményért.

Azt is megtudtuk, hogy az egyre elterjedtebb klímaberendezés-használat miatt már nincs akkora különbség az őszi csúcsidőszak és a nyári áramfogyasztás között.

Az erőmű tevékenységét egyre szigorúbb környezetvédelmi előírások szabályozzák. Így például rendszeresen kell ellenőrizni az élővizekbe visszakerülő hűtővíz hőmérsékletét, pedig régen, a visszakerülő meleg víz miatt özönlöttek az emberek ide, az ország legjobb meleg vizes horgászhelyére.

Az erőmű nagy mennyiségű vizet, gázt és levegőt használ, és hatalmas mennyiségű áramot termel, de eközben figyel környezetére és a város lakosaira is.