Huszonnégy vereséget követően végre megtört a jég április 30-án, a Százhalombatta NB I-s férfi együttese nem kapott ki soros ellenfelétől, a Szigetvártól.
Igaz nem is nyert, de az előzmények ismeretében a 25-25 arányú döntetlen győzelemmel felérő eredmény, pláne ha figyelembe vesszük, hogy a battai csapat többször is hátrányból állt fel, és finoman szólva sem kényeztették el a bírók. A Sótonyi László által irányított gárda oroszlánként küzdött, és ezt a szurkolók is megérezték, régen hallott hangerővel buzdították kedvenceiket. Az első félidő 11-10-s szigetvári vezetéssel zárult, a második játékrész közepén pedig háromgólos, 20-17-s előnnyel rendelkeztek a vendégek. A mieink azonban lelkesen kézilabdáztak, és feltűnően szívósan védekeztek (hátul különösen Tuba Kovács Ervin és Milan Kuzman teljesített jól, elől Balázs Tibor vitte a prímet). Az akarásnak és a fegyelmezettségnek köszönhetően a battaiak 20-20-nál utolérték a baranyaiakat, és innentől kezdve hihetetlenül izgalmas csata következett. A két együttes legutóbbi párharcakor (még Molnár József ült nálunk a kispadon) Zádori László tanítványai éppen két góllal győztek. Most a mieink 20-22-s állásból is visszakapaszkodtak, és egyenlítettek. Ezúttal valóban nagyon kevés hiányzott ahhoz, hogy meg is nyerjék ezt a létfontosságú találkozót. Nagy kár, hogy ez nem sikerült, mert még nagyobb lökést adhatott volna a rájátszásból hátralévő alsóházi rangadókra. A matematikai esély így is megmaradt a bennmaradásra. Ez a halvány reménysugár végképp kialudt a Honvéd-Hargitától elszenvedett 26-23 arányú vereséget követően. A battai kézilabdacsapat kiesett az első osztályból.
Szégyenkeznie az utolsó hazai meccsen pályára lépőknek nem kell, mert maximálisan hajtottak, és időnként szó szerint csúsztak-másztak azért, hogy legyőzzék a solymáriakat. Drámaian szoros és peches volt a végjáték. A sors kegyetlen fintora, hogy épp az ex-százhalombattai edző, Hemela Zsolt csapata adta meg a kegyelemdöfést. Vlagyimir Golovin és társai alulmaradtak, de emelt fővel, sportemberekhez méltóan. Ilyen búcsút várunk tőlük két záró, idegenbeli mérkőzésükön is.
Szégyenkeznie az utolsó hazai meccsen pályára lépőknek nem kell, mert maximálisan hajtottak, és időnként szó szerint csúsztak-másztak azért, hogy legyőzzék a solymáriakat. Drámaian szoros és peches volt a végjáték. A sors kegyetlen fintora, hogy épp az ex-százhalombattai edző, Hemela Zsolt csapata adta meg a kegyelemdöfést. Vlagyimir Golovin és társai alulmaradtak, de emelt fővel, sportemberekhez méltóan. Ilyen búcsút várunk tőlük két záró, idegenbeli mérkőzésükön is.
