A szombati versenynap a szélcsend miatt nehezen indult. Bár a résztvevők már reggel készen álltak a rajtra, a szél teljesen elfogyott. Néhányan ugyan próbálkoztak a vízen, de végül felhagytak vele; ők voltak aznap az első fecskék a tavon.

Fél egy körül kezdett fodrozódni a víz, ez azonban még kevés volt az első rajthoz. Mintegy félórával később ismét erőre kapott a szél, a főbíró-rendező pedig gyorsan kijelölte a pályát és elindította az első futamot. A szélerő azonban nem dicsekedhetett, egész nap csupán az "A ¼" fokozatig tudta feltornázni magát.

A gyenge szél és a megkésett kezdés ellenére a tízfős mezőny kilenc futamot teljesített.

Vasárnap már kedvezőbb körülmények fogadták a versenyzőket. Az eső elállt, és bár kissé hűvös volt, mindenki örült a remek, kezdetben "A tető" erősségű szélnek. A résztvevők figyelő szemekkel fürkészték a vízfelületet és a tájat, mivel a szél időnként "B ¼" fokozatra erősödött, így nem volt egyhangú döntés a vitorlázat megválasztásában. Voltak, akik A, mások B vitorlával szálltak vízre.

Az utolsó két futamra a szél tovább erősödött, a "B ¼" és "B ½" közötti tartományba. Senki nem cserélt vitorlázatot, így a hátszeles szakaszokon akadtak bukdácsolások, de a versenyzők élvezték a kihívást. A hajók szinte repültek a vízen.

További tizenegy futamot teljesített a mezőny vasárnap, így a kétnapos bajnokság húsz futammal zárult.