Február közepén a Népszabadságban megjelent cikk borzolta fel a lakótelepi kedélyeket, amely szerint „csak zöldkártya birtokában indulhatnak a lakóközösségek az új panelpályázaton”. Vagyis bejegyzett energia-auditor mérésekkel, vizsgálatokkal alátámasztott szakértői jelentésére van szükség, valamint a kivitelező nyilatkozatára, amely szerint a felújítást követően az épület minimum egy kategóriával jobb energiaosztályba kerül. Mindez az újságcikk szerint lakásonként akár 100 ezer forint pluszköltséget jelenthet. A dolog korántsem új keletű. 2006 óta minden újonnan épített házra szigorú energetikai előírások vonatkoznak. A január 1-jei kormányrendelet értelmében a felújítási pályázatokon való részvételnek is feltétele az ingatlan energiagazdálkodását bemutató jelentés. Ennek egyik része az épület hőtartási képessége, a másik a hőtermelő berendezések hatékonysága. A tavaly szeptemberi határidővel beadott 20 helyi pályázat támogatásáról is hasonló szempontok szerint, a megtérülési idő – azaz a felújítás költsége és a várható megtakarítás aránya – alapján döntött az önkormányzat. Míg a fent említett cikk szerint országszerte több helyhatóság részben kivonult a korábban „egyharmadosnak” nevezett pályázatból, a százhalombattai önkormányzat továbbra is vállalja a költségek harmadát.

Ezért döntött úgy, hogy a tavalyi évben csak 11 pályázatot továbbít, a fennmaradók beadására ebben az évben kerülhet sor. A második harmadot az állam állja, a maradék harmadra felvett államilag támogatott hitelt pedig a tulajdonosok fizetik vissza a közös költségbe építve.
Gyetvai Balázs társasház-kezelő és frissen végzett EU-s rendszerű energia-auditor elmondta, hogy az auditálásnak jogszabályban meghatározott ára van, ami maximum 20 ezer forint. Ráadásul nem szükséges egy társasház minden lakásában méréseket végezni ahhoz, hogy az épület energetikai tulajdonságai kiderüljenek. Számos százhalombattai társasház kezelőjeként számítások, táblázatok és grafikonok segítségével is vizsgálja a házak energiafelhasználását, keresi a minél hatékonyabb megoldásokat, tanulságokat.

A lakók előszeretettel szidják a SZÁKOM Kft-t, mint távhőszolgáltatót, akár fáznak, akár melegük van. Pedig a szolgáltató csupán annyi hőt nyújt, amennyit a közös képviselő kér. A SZÁKOM honlapján nemrégiben megjelent táblázatból mindenki kiolvashatja, hogy mekkora egyes társasházak fajlagos energiafelhasználása. Gyetvai Balázs hasonló táblázata kiegészül azzal is, hogy az adott házon milyen felújítási munkákat végeztek, illetve végeztek-e egyáltalán. Szemléletes kimutatása szerint korántsem elég önmagában a szigetelés, a nyílászárók cseréje vagy a fűtésrendszer felújítása. A városban működő 76 hőközpontot energiafelhasználási szempontból sorba rendező lista élén és végén álló társasházak között több mint háromszoros különbség mutatkozik. Beszédes tény, hogy az első helyen – a példaértékű megoldásként is emlegetett – Tóth László utca 10-16-os társasház áll, ahol a szigetelés és nyílászáró-csere mellett az egyéni fűtésszabályozást is megoldották. Ugyanakkor nem egy esetben még felújítás előtt álló épületek megelőznek szigetelt, nyílászáró-cserén átesett házakat – pusztán azért, mert a lakók rosszul gazdálkodnak a hőenergiával, illetve az ő megbízásukból a közös képviselő rosszul állítja be a hőközpontot. Általában magasabb hőfokra fűtik a rendszert, mint amekkora a valós igény, így sok lakásban abban áll a fűtésszabályozás, hogy résnyire vagy sarkig tárják az ablakot. A másik felelőtlen megoldás, hogy az egykörös rendszerbe beépítenek egy saját, külön szabályozható kört, ismeretlen ellenállású radiátorokkal, ami szintén az épület túlfűtését eredményezi.

Gyetvai Balázs elmondta, hogy a lakosság tájékoztatásának látható pozitív eredményei is vannak. Egyfelől a lakók tisztábban látják, mi mennyibe kerül, másrészt látva más házak költségeit, egészséges versengés alakulhat ki, hogy ki tud jobban takarékoskodni az energiával. A közös képviselő szerint százmilliós (országosan akár milliárdos) nagyságrendű megtakarítás lenne elérhető éves szinten minden felújítás nélkül, csupán a lakosság megfelelő informálása, egy odafigyelőbb viselkedésforma kialakítása révén.

A felújításra felvett hitel körülbelül 5-6 ezer forinttal emeli meg a lakások közös költségét. A felújítás önmagában még nem feltétlenül eredményez ekkora megtakarítást, de ha ésszerűbb, felelős energiagazdálkodás Az energiaárak növekedésével még hamarabb megtérülnek a korszerűsítésre fordított költségek.